Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

512 250. országos filé-i május 25 1883. szüntetett bűnügyi eljárásokat kapcsolatba hozni azzal, hogy az, a kit ő most vádol, azért lett felmentve minden bűnvádi eljárás alól, mert képviselőknek csinált helyet és egyszer a többek közt a magyarországi részekből kikopott ministerelnöknek is. Én ezen, ha szándékos, helytelenül, ha nem szándékos, vigyázatlanul tett insinuatiót határozottan visszautasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kekem semmiféle bűnvádi eljárás megszüntetéséről tudomásom nincs; nem is tudom, mely törvény szerint volna a kormánynak módjában a bíróság kezei közt levő eljárást megszüntetni, (IIelyeslés. Ugy van! jóbbfélöl.) Ez az egyik, a mit megjegyezni kivánok, Mellesleg még megjegyzem azt is, bár ez egészen mellékes dolog, hogy épen olyan nagyon kiszorulva nem voltam, mert a szűkebben vett magyarországi részekben is két helyen voltam megválasztva. Thaly Kálmán: Tehát Fiumét és a szűkebben vett Magyarországhoz tartozónak mondja? Örülök rajta. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem tu dom a képviselő ur valami nagy újságot vél ebben felfedezni. Hisz a ki a magyar törvényt igazán tudja, az tudja azt is, hogy Fiume közvetlenül Magyarországhoz tartozik. Thaly Kálmán: Örülök rajta, Tisza Kálmán ministerelnök: Ezt sokszor hallhatta már a képviselő ur tőlem és nem először most. A másik, a mit meg kivánok jegyezni, az, hogy az interpellátió joga mindenesetre egyike a legértékesebb jogoknak, de szerintem közigazgatási ügyben interpellátiónak kormányhoz helye akkor van, mikor a közigazgatás rendes folyamán nem teljesítette kötelességét. (Helyeslés. Ugy van! jobbfelöl.) Mert az interpellátiót felhasználni, hogy egyes felebbezés vagy egyes bizottsá gi vizsgalat alapján és akkor, mikor az ügy még tárgyalás alatt van az illetékes fórumnál, egyes embereknek a becsülete nyilvánosan megbélyegeztessék: ez ezen szép joggal való határozott visszaélés. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. képviselő ur pedig nemcsak a vádlottat, ki ellen a felterjesztés intéztetett, de Háromszékmegye alispánját, kiről már előre felteszi, hogy részrehajlókig fog vizsgálni és Háromszékmegye közigazgatási bizottságát is megbélyegezni igyekszik, mint a melyről felteszi, hogy nem fog kellő szigorral eljárni, ha sikkasztás fordult is volna elő: ezt a méltányosság, a parlamenti illem, a törvény határai közt helyes eljárásnak nevezni nem lehet. (Ugyvan! Ugy van! a jobboldalon.) A mi a többit illeti, én azt hiszem, hogy akkor lehetne méltán megtámadni a kormányt, ha egy ügybe, mely már törvény szerinti fóruma előtt áll, idő előtt belenyúlna. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ez ügy — a képviselő ur maga monda, mert én nem ismerem az ügy ezen állását — felebbezés útján ma a közigazgatási bizottság előtt áll, a mely részben határozott, részben pedig, mint a képviselő ur előadta, újabb vizsgálatot rendelt el. Ha ezen bizottságnak az lett volna kötelessége, mint ő hiszi, hogy a vizsgálat alá rendelt polgármestert hivatalától felfüggeszsze, ott van a törvényben meghatározott felebbezési ut a végzés ellen, mely szerint, ha fel nem függesztette, lehetett volna felebbezní; s ha a kormány nem adott volna bármely oknál fogva helyt a felebbezésnek, akkor végre lehetett volna interpellálni, hogy miért nem tett eleget a kormány a felebbezésnek; de azt neheztelni, hogy miért nem vette ki a kormány önhatalmúlag az ügyet azon hatóság kezéből, melyhez az tartozik, alkotmányos, jogos fogalmak szerint nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Akkor érdemelne megrovást a kormány, ha azt tenné, a mit a képviselő urmost szeretne, de más esetben kárhoztatni fogna. Én tehát azzal zárom be nyilatkozatomat, hogy figyelemmel fogom kisérni az ügyet, ha hozzám kerül, a minthogy hozzám kerülhet felebbezés útján minden oldalról; legyen bűnös a vádlott, az fog bűnhődni, legyen bunös^a vádló, lesz gondom reá, hogy az bűnhődjék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Orbán Balázs: Csak azt kívánom megjegyezni . . . (Felkiáltások: Nem lehet szólani!) Elnök: A képviselő urnak csak akkor lesz joga szólani, ha az interpellátióra a válasz megadatik. Most az interpellátió közöltetni fog a belügyi és vallás- és közoktatásügyi ministerekkel. Még egy interpellátió van hátra. Halász Géza: T. ház! A kir. közjegyzőség épen mint újabb keletű és nagy horderejű intézmény, teljes mértékben megérdemli a törvényhozás figyelmét. Nem szándékozom ezen intézmény feladataira, horderejére, sem pedig arra nézve, hogy mennyire felel meg a várakozásnak, bővebb tárgyalásba bocsátkozni; azt azonban bővebb taglalás nélkül kifejezem, hogy újabb időben oly visszaélések történtek, melyek az intézményt, a közjegyzői eljárásokat, sőt magát az 1874-ben megalkotott közjegyzői törvényt is beárnyalják. A legkirívóbb példa erre Nyiri Aladár esete, melyből láthatni, hogy egy közj egyző mennyire és mily sokáig követhet el visszaéléseket és mennyire megkárosíthatja a közönséget. Én, Nyiri Aladár esetével nem azért foglalkozom, mintha személyét sújtani akarnám, őt úgyis elérte szomorú sorsa: hanem foglalkoznunk kell az általa véghez vitt tettekkel azért, hogy tudjuk meg, hogy az olyan károkért, az olyan pénzösszegekért, melyeket közjegyzők sikkasztanak el, a kik tudjuk a kormány által neveztetnek ki, ki felelős, ki a kártérítő ? Tudnunk kell, hogy történt az, hogy oly felügyelet létezik, I hogy ilyenek történhetnek. Én nem tudom, hogy