Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

510 250. országos ülés májas 25. 1883. — felvett a küldöttség 3309 frt + 449 frt állami segélyt, az összes tandíjak fejében 181 frtot és az 1883-ik év márezius és április havában a városi közpénztár által kiszolgáltatott 871 frt, összesen 4817 frt. Tehát brevi manu és a legnagyobb loyalitás közt 60 frt pénztárhiányt fedezett föl. Hogy ezeken kívül 1882. október havától kezdve és az 1883-ik év folytán sem a városi pénztár, sem az iskola-adó, sem tandíj, avagy másféle bevétel ne lett volna, ezt a bizottság sem hitte, nem igen kutatta, de ne is higyje el senki! Ne higyje már csak azért se, mert a közszemlére kitett községi számadásokba csak egy bepillantás kell és mindenki meggyőződhetik arról, hogy tanügyi czélokra az 1882-ik év folytán 2891 frt lett tettleg kiadva és iskolaadó 24,421 frt után 5°/o-ot véve, a jelen 1883-ik évre pedig 2000 frt előirányozva. Hogy ezen összegekből 1882. október havától 7 hónapon át 871 írtnál több nem kezeltetett volna, ez aztán oly valami, a mit még Bálint ur sem mer állítani. 4-szer. Az iskolaszék, 1880. június havától kezdődő három év alatt a minden hóban tartani köteles 36 ülés helyett összesen 9 ülést tartott. Ez azon megdicsért rend és ilyen Császár Bálintnak a culturális ügyek iránti lelkesedése. Az előadott tényekkel szemben bűnbánólag ismerem be, hogy tévedtem, mikor azt állítani, miszerint az iskolaszék nem újíttatott meg és hogy tanítók iskolaszéki ülés nélkül alkalmaztattak. Ezen állításaim a betekintett jegyzőkönyvek által megczáfoltattak. Itt az alakszerűség meg lévén tartva, ezen irányban jelentésemet vizsgálat tárgyává nem kívánom tétetni. Tekintetes közigazgatási bizottság! A jelzett és a közigazgatási bizottságnak is bejelentett tényeken, mint valósággal megtörténteken, a fegyelmi vizsgálat megtartására kiküldött alispán és tanfelügyelői nyomozat sem változtathat, legfelebb új eseményeket fedezhet fel, vagy az észlelt visszaélések mentségeit keresheti. Részemről a megnevezett tényeket egyenkint és összességükben nem egyszerű rendetlenségnek, nem helyrehozható mulasztásoknak, hanem olymérvű visszaéléseknek tekintem, mely az 1876. évi Y. t.-cz. értelmében büntetendő hivatali kötelességszegés és hűtlen vagyonkezelés vétségét képezi; s minthogy a pénzkezelés körül tapasztalt eljárás által Császár Bálint magának jogtalan hasznot szerzett, mert megszegte a Háromszékmegye közigazgatási bizottsága által kiadott azon rendeletet, mely szerint az iskolaszékek az állam által kiszolgáltatott segélyezéseket takarékpénztárba helyezni kötelesek, nemcsak azon pénzek kamatának megtérítésére kötelezendő, hanem, mert beismert és constatált tény, hogy pénztári készlet egy krajczár sem volt: hivatalos pénzek sikkasztásáért a bűnvádi kereset megindítandó. Az elsikkasztott összeg nagyságára nézve a küldöttség 60 forint hiányt jelentett; ez is a büntető törvény szerint büntetendő bűntényt képez. Azonban tájékozás végett kijelentem, hogy nem 60 frtot, hanem sokszorosan többet tesz az elsikkasztott, összeg, illetőleg azon hiány, mely az 1883. május 8-iki vizsgálat alkalmával felmerülendő lett volna. Ugyanis: Bevételkép felvétetett ezen jelentés 3-ik pontjában is részletezett államsegély, tandíj és a közpénztárból felvett 871 frt = összesen 4,817 frt. Igen, de kérdem: miután a közszemlére kitett zárszámadások azt mutatják, hogy az 1882. év folytán tényleg 2,891 frt adatott ki, miután a 24,421 frt állami adót fizetni köteles 5°/o adónak rendesen befolynia kellett, mely adó azon arányban az iskolaszéknek kiszolgáltatott, tandíj csak több és tán október után is fizettetett stb. stb., — vájjon ezen bevételeket is számítva, nem nagyobb mérvű-e a sikkasztás, illetőleg a hiány? Hiszem, hogy mindezek a folytatandó vizsgálat alatt és addig jóvá tehetők, elsimíthatok ; mert a pénz helyre tehető s Császár Bálint a küldöttség előtt is ugy nyilatkozott: hogy csak várjon s adjon neki rá időt, szerez ő nyugtát a mennyi kell! Én e sikkasztást, hűtlen vagyonkezelést és kötelességmulasztást constatáltnak látom. Végül azon alázatos észrevételem van, hogy a fegyelmi vizsgálat keresztülvitelével talán nem a legóvatosabban lett a küldöttség két tagja megbízva, miután ők, mint az elővizsgálat tényezői, az ügy további folyamában inkább tények constatálására és tanúság tételre, mint birói szerepre hivatvák. Egyébbiránt az eredményt egész bizalommal várja Sorbán János." T. ház! Ezen, hirlapok mellékleteként sok ezer példányban szétküldött okmány szomorú világot vet az ottani állapotokra; itt az állam, a társadalom és az adózó polgárok által kiszolgáltatott tekintélyes köznevelési alap minden ellenőrzés és számadás nélkül kezeltetik évek hosszú során. Kiutaló elnök, pénztárnok és felülvizsgáló ellenőr ugyanazon egy személy levén: a ki kezeli e pénzeket törökösön. A pénzekről számadást nem vezet, azokat utasítás értelmében nem kamatoztatja takarékpénztárilag, hanem beszámol maga által kiutalványozott, maga által kifizetett, maga által felülvizsgált nyugtákkal, a minőket fantasiája szerint alkothat, a mennyit épen teszik. A pénztárban egy fillér sincs s mégis komoly vizsgálat nélkül 60 frt pénztári hiány constatáltatik; holott a mint Sorbán fellebezése világossá teszi, a mulhatlanul befolyni kelletett bevétellel szemben sokkal nagyobbnak keli lenni, az ily amicabiliter elkezelt — talán utólagosan kipótlandó — összegnek. És mindezek daczára a közigazgatási bizott-