Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250 országos ülés május 25. 1883. 509 azt, hogy félórával az ülés befejezése előtt enged időt az interpellátióra. Mivel most háromnegyed lesz kettőre és még többen vannak felírva, ma ugy sem végezhető be a napirend. Kérem tehát a t. házat, hogy az eddigi gyakorlat szerint engedné meg a napirend tárgyainak holnapra való áttételét és most az interpellátiók előterjesztését. (IIelyeslés.) Elnök: A t. háztól függ ez iránt határozni, de arról, hogy többen volnának felírva, nincs tudomásom, csakis Polónyi képviselő ur van felírva. De minthogy ugy látszik, hogy a vita még hosszasabban fog tartani, azt hiszem, a t. ház méltóztatik belenyugodni, hogy most az interpellátiók terjesztessenek elő. (Helyeslés.) Most tehát Orbán Balázs képviselő ur fogja előterjeszteni interpellátióját. Orbán Balázs .* T. ház! (Sálijuk !) Az igazságszolgáltatás és a kötelességszerű ellenőrzés terén mutatkozó részrehajlás és divatossá vált elsimításnak rósz következményei nem maradhatnak el: sőt azok mindinkább terjednek és ragályossá fejlődnek főleg akkor, a midőn felülről látják erre a példa adást, mert ha valamire, ugy erre nagyon is alkalmazható a hal fejétől való szagosodásnak elmélete. Annak, hogy Maros -Tordamegyében egy közpénzeket elkezelt s csak később a fegyelmi vizsgálat folyamatba tétele után okmányhamisítás segélyével helyrepótolt és ezen már ismételten practisált vétkeért, a közigazgatási bizottság által hivatalától előmozdított szolgabírót a belügyministerium — bűntettét csak egyszerű tévedés és rendetlenségnek minősítve — hivatalába visszahelyezett^ kezdi az erdélyi részekben gyümölcseit megteremni, mert ottan ezóta e einosura szerint járnak el s a közpénzek elkezdését, elsikkasztását nem bűntény, hanem egyszerű vétségnek, kezelési rendetlenségnek nézik. És e felfogás lehat egészen a községi birákig, a mint az sok hetytt, például Csikmegyében is, a esatószegi bíró ismételt sikkasztási eseteiben felmerült s a hírlapokban is bőségesen szellőztetett. Ezen famosus esetet lebonyolításáig nem érintem, csak szemmel tartom s majd más alkalommal fogom interpellátió tárgyává tenni. És ez erkölcsmételyező ragály mindinkább terjed és kezd a köznevelési alapoknál is tért foglalni. Egy ilyen az erdélyi részekben közmegbotránkozást előidézett, a sajtó terén is szellőztetett eset képezi jelen interpellátióm tárgyát. Sepsi Szent.-György városának van egy polgármesterségét örökbe vett polgármestere, a ki ellen a 60-as évek vége felé vagy 10 bűnvádi kereset volt folyamatban, a város különféle pénzalapjainak — hogy szelíden fejezzem ki magamat — hűtelen kezelése czímén. Egyszer azonban mindezen keresetek be lettek — mint tudni vélik — felsőbb rendelet folytán szüntetve. Mert hát ezen egyén rokoni és hivatalos összeköttetéseinél fogva rendelkezik a sepsi-szt.-györgyi képviselőség felett, azt a kormánypárt bukottjainak octroyálja, egyszer már a királyhágón inneni részekből kiközösített ministerelnök ur is az ő szárnyai alá menekült. Ezen egyéniség egy személyben polgármester iskolaszéki elnök, pénztárnok és felülvizsgáló is, s hogy e négyes tisztét miként teljesíti, arról Sorbán János bizottmáuyi tagnak fellebezése nyújt legjobb felvilágosítást. Ezen nyilvános okmányt bátor leszek a t. ház kegyes engedelmével felolvasni. (Olvassa.) „Tekintetes közigazgatási bizottság! Sepsi - Szentgyörgyön az iskolák ügyeinek kezelése körül elkövetett s ma is folyamatban levő visszaélések tárgyában a tekintetes közigazgatási bizottsághoz jelentést adtam vala be. Jelentésemre a komoly sürgősséget a tek. közig, bizottság belátván, az ügyek megvizsgálására küldöttséget menesztett ki. Magam is jelen voltam a küldöttség által keresztülvitt vizsgálatnál s mint szem- és fültanu, a történtekhez híven férfiszavamra és mindenkivel szemben constatálhatom a következő tényeket: 1-ször. Sepsi-Szentgyörgy város iskolaszékénél, melynek hatósága alatt áll a Mikó-tanodán és a lakatos - tanműlielylyel összekötött felső népiskolán kivül az összes tanügy, hol maga az állam évenként 3309 frt, Szemeria részére 449 frt évi segélyt ad, hol a városi közönség az 1882-ik évi költségvetés szerint 2891 forintot áldozott, mely czélra a minden adózó által fizetendő 5%-os iskolaadó szedetik; szóval, hol évenként több ezerre menő készpénz kezelendő: ezen iskolaszéknél pénztárnok nem volt, hanem polgármester és iskolaszéki elnök Császár Bálint egyedül és a maga személyében kezelte a pénzeket; ő utalványozott, kiadott, elkészítette a számadást, felülvizsgálta, jóváhagyta, ministerhez felterjesztette stb. 2-szor. Az iskolaszékek fennállása óta soha, de soha egyetlen számadás az iskolaszék elébe terjesztve nem lett. 3-szor. Iskolaszéki elnök és pénztárnok Császár Bálint ezen kezelt pénzekről egyáltalában számadást nem vezetett. A küldöttség 1882. évi október hóban innen egy lap főkönyvet, egy fikarcz számadást és egy krajezár pénztári készletet nem talált; hanem igenis előmutatott ő innenamonnan összeszedett 86 darab különböző tárgyú és változó összegű nyugtát, mely összeszámítás szerint 4241 frt 50 kr. kiadást helyettesített, melyhez hozzáadva az ő feladása szerint a megelőző évi — még jóvá nem hagyott — számadás szerinti 516 frt állítólagos túlkiadását, a küldöttség 4757 frt kiadást constatált. A mi a bevételeket illeti — minthogy ezekre nézve adatok hiányoztak és ki sem szolgáltattak