Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

508 250 országos ülés május 25. 18S3. a fővárostól a törvény alapján, legalább az én szerény nézetem szerint, elvonni nem lehet ? A törvény azt mondja, hogy fióküzletek és oly intézetek, melyeknek igazgatósági székhelyök Ausztriában vagy az osztrák tartományok területén van, fizetik a közmunkatanács pénztárába az adót. De kérdem, vájjon az osztrák-magyar bank intézete itt Budapesten fiók- avagy mellékintézete-e a bécsinek ? fiókintézete nem lehet és igy, felfogásom szerint, az előadónak nincs joga azt állítani, hogy az itteni igazgatóság a bécsinek van alárendelve és hogy az intézet székhelye Bécs. Egy kis különbség van ä dologban. Ugyanis, ha azon törvényt méltóztatik jól megolvasni, abban az áll, hogy közgyűlését Bécsben tartja, de a főtanácsnak, a melyről azt méltóztatik mondani, hogy föléje van helyezve az igazgatóságoknak, székhelye a törvényben sehol sincs Bécsbe helyezve. A főtanács ellenőrzi és vezérli ugyan az üzletet, de csak a kormányzó és az igazgatóság döntő befolyása mellett, mert e nélkül nem intézkedhetik, az intézkedés itt történik az itteni igazgatóság, Bécsben pedig történik az ottani igazgatóság által; azonban a törvény egyenesen két főintézetet állít fel, egyet Bécsben s egyet Budapesten s ezen intézetek igazgatóságainak székhelyét egyenesen Bécsbe és Budapestre helyezi, igy tehát nem lehet ugy okoskodni, hogy a bécsi intézet az itteninek föléje van helyezve és hogy a bank székhelye Bécs, mert az igazgatóságoknak a törvény által megállapított székhelyeit nem lehet elvitatni. Nálunk, sajnálom, de van egy bizonyos áramlat koronként, mely a jogokkal kissé könnyedén bánik és én a jogoknak bizonyos confiscálását vélem látni azon intézkedésben, mely ezen jövedelmi forrásokat a fővárostói, mint annak jogos tulajdonosától, elvonni törekszik. A t. kormány, midőn a községi adót a közmunkatanács, illetve a sorsolási kölcsön javára rendeli beszedetni, elfelejti, hogy mikor azon alap létesíttetett, tisztában volt a törvényhozás azzal, hogy azon alap fedezete az általa kijelölt speciális jövedelmekből teljesen nincs meg. Nyilatkoztak e kérdésben akkor, mikor az alap létesíttetett, az akkori ministerelnök; nyilatkozott a kormány akkori pártvezére Deák Ferencz; nyilatkoztak az ellenzék mindkét árnyalatának vezérei és mind kijelentették, hogy azon czélok, melyekre ezen sorsolási kölcsön felvétetik, kiválólag országos czélok is, tehát rendén van, hogy az ország járuljon azoknak fedezéséhez és kijelölték ugyanezen oknál fogva azon speciális hypothecákat, hozzátévén, hogy a mennyiben ezen jövedelmekből a kölcsön törlesztése fedezetet nem talál, az az állam pénztárából lesz fizetendő. Itten tehát nem oly kérdésről van szó, a mely valami meglepetés volna, hanem egy oly eszméről, oly teendőről, a melyet előre látott a törvényhozás, mikor ez alapot lefestette. Hiszen uraim, ez nem is új dolog. Tárgyaltatott, megvitattatott már e kérdés a kölcsön létesítése alkalmával is. Hivatkozás történt, hajói emlékszem, Irányi képviselő ur részéről, hogy Paris összes burkolatainak fele költségét az állam fedezi; hivatkoztak egy másik részről arra, hogy Bécsben a Dunaszabályozás költségeit csak egy harmadrészben fedezi Bécs, második harmadában AlsóAusztria és harmadik harmadában az összes osztrák tartományok. Mert hiszen az érdekeket nem lehet ugy szétosztani, hogy azok mintegy vonallal legyenek elválasztva egymástól; összeolvadnak azok és igy illő, hogy a fedezendő költségek közösen viseltessenek. T. képviselőház! Itt nincs szükség törvénymagyarázatra, a törvény maga magát magyarázza. Az 1870-diki törvény az igazgatási székhelyet jelölte meg, a mely határoz arra nézve, hogy a közeégi pénztárba, vagy a közmunkatanács pénztárába folyjon-e a jövedelem. Az 1878 : XXV. törvényczikk ismét az igazgatósági székhelyet jelöli meg arra nézve, hogy hol lesz az osztrák-magyar banknak két külön igazgatósága. És a legközelebbi időben nemcsak a magyarosztrák bankról lesz szó, hanem majd szó lesz az osztrák államvaspályatársaságról, annak községi adójáról, talán nem hosszú idő múlva a Dunagőzhajózási társaságról is; és mindezek egy igen szép összeget tesznek ; körülbelül 300,000 frtot. Egy ilyen principialis határozattal szemben, minővel a fővárost egy nevezetes jövedelmi forrástól szándékolnak megfosztani, egy oly viszonynyal szemben, midőn a főváros terhei napról napra gyarapodnak s ezek nem tisztán városi természetűek : ezekkel szemben és az említett okoknál fogva én kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elvetni és a követhető indítványomat elfogadni. (Ealljuk!) „Utasittassék a magyar kir. pénzügyminister, hogy az osztrák-magyar bank részéről 1878. évi Julius 1-től esedékes községi adó, mely a sorsolási kölcsön pénztárába fizettetett, a főváros házipénztárába szolgáltattassék be". Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Csak arra kell a képviselő urat figyelmeztetnem, hogy ha ellene kivan szólni a javaslatnak, ne méltóztassék mellette feliratkozni. Busbach Péter: Bocsánatot kérek, én feliratkoztam, a nélkül, hogy mondtam volna, hogy ellene vagy mellette nyilatkozom-e. Különben elfogadom a figyelmeztetést. PolónyiGéza: T. ház! (Félkiáltások a szélső baloldalon: Holnap! A jobboldalon: Ma!) Madarász József: Interpellátiók is vannak bejelentve és habár tudom, hogy a napirend után szoktak felvétetni, mégis a ház rendesen megtartja