Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

502 250. országos ülés május 25. 1833. mindaz, mit a vizek tekintetében tenni kell, mert a belvizek és a talajjavítás kérdése még mindig nyilt kérdés marad. (Igaz! Ugy van ! joblfelől.) Ne méltóztassanak egyébiránt azt hinni, a mint már bátor voltam felemlíteni, hogy lehetséges lenne rögtönözött munkálatokkal és valami nagyon kevés költséggel ezt az ügyet rendezni; és szintén ne méltóztassék hinni, hogy ha ma az a hydrographiai intézet felállíttatik, mely mindenesetre rendkívül becses adatokat szolgáltathat a jövőre közgazdaságunk és közlekedési viszonyainkat illetőleg, már az által meg lenne oldva a kérdés. Méltóztatnak tudni, hogy a hatvanas években a száraz éveknek és a hetvenes években a nedves éveknek egész sorozata következett. Négy-Öt-hat év óta állván fenn a hydrographiai intézet, ha csak ezen éveknek adatai szerint számíthatnók ki, hogy pl. az ország bizonyos részében mennyi a lecsapódás és ez köbméterben mennyit tevén ki, annak lefolyására mily széles és mily csatorna szükséges, ugy felülhetnénk vele, hogy már pár év múlva kisülhet, hogy az azon adatokra alapított összes munkálatok hasznavehetetlenek. Én egyáltalában nem szólok a hydrographiai feljegyzések, adatok gyűjtése ellen, mert magam ismerem azoknak nagy fontosságát s adatok ma is gyűjtetnek a nélkül, hogy nagy összegekbe kerülnének, de ezen adatok becse nem momentán, hanem idő folyamán fog érvényesülni. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, illetőleg a kérvényt nekem kiadni. Hozzá tehetem még azt, hogy én ezen kérdést továbbra is a legbehatóbban fogom tanulmányozni és a mennyiben intézkedés szükségét fogom látni, mely a képviselőház határozatát igényli, kellő időben meg fogom tenni előterjesztésemet. (Helyeslés.) Ivánka Imre: T. ház! Azt szokták a képviselőházban mondani, hogy az érdekeit fél ne szólaljon fel a maga dolgában; ámde ha az érdekelt félnek valami nagyon fáj s az a dolog mások által szóba hozatott, talán megengedhető, hogy ő is szólhasson. (Halljuk!) Tény az, hogy oly csatornák is betömettek, melyek 1822—25-ben nyittattak; igaz, hogy miután később a Tisza szabályozása alkalmával azon vizek levezetéséről, a melyek ezen öbölbe folynak, talán még is csak kötelesség lett volna akkor, mikor a töltéseket csinálták, azoknak gondoskodni, a kiknek'érdekében a védtöltések emeltettek. Jelenleg a tény az, hogy a vízválasztó a Duna és Tisza közt, néhány mérfölddel a 30 év óta álló vonaltól eltolatott és a viz, a mely az előtt a Tiszába folyt, nagyrészt a pestmegyei lakosok birtokaira megy és ezt két éve tapasztaljuk. Tény az, hogy pl. Vadkert mezővárosának egy egész sor épülete olyan helyen, a mely magas parton fekszik, bedüledezett, mert a vizek szaporodtak; hogy pl. Akasztó községben, a hol a viz az előtt egynehány napi áradást okozott, most hetekig állva maradt, csónakokon kellett az utczákon járni. Ezek oly jelenségek, a melyekkel lehetetlen, hogy a közönség e csatornák betömetését összefüggésbe ne hozná. Mikor az első jelenségek I mutatkoztak, én Ordódy akkori közlekedési minister úrhoz fordulván, ő szakközegeket küldött ki az ügy megvizsgálására; sajnos, hogy azon férfiú, , a ki ezen ügygyei igen alaposan foglalkozott: Válkay meghalt és igaz, hogy egyhamar az egész vizszerkezetbe, annak ki a helyet tüzetesen nem ismeri, beletanulnia nem lehet. Az is való, hogy mióta ő excellentiája a jelenlegi közmunka- és közlekedési minister ur ministeri székét elfoglalta, szíves volt megígérni, hogy előleget ad e vidék vízviszonyainak tanulmányozására. Nem irigykedem Szegedre, sőt örülök felvirágzásán; el is tűröm egy ideig, tovább is tűrném azonkárokat, melyeket nekem és érdektársaimnak e körülmény okoz, ha látom a szándékot, hogy a veszély elhárittatik. De már azt nem kívánhatja tőlem senki, hogy ha addig fog halasztatni ezen nagy kártételnek a tanulmányozása, mig majd azt a sok birtokost egy kalap alá vonják, az én türelmem is ki ne merüljön, mert ez lehetetlen. Ha kormányi intézkedés okozta azt, hogy e csatornák betömettek, kormányintézkedés utján kell ezen vízviszonyokat tanulmányozni s a víznek természetes lefolyását előállíttatni. Én nem akarok senki kárán boldogulni, de magamat és érdektársaimat ép ugy ez állam polgárainak tekintem, mint a többieket és ezért kérem a kormányt, méltóztassék ez ügyben minél előbb intézkedni. (Helyeslés.) Halász Bálint: T. ház! A vita jelen stádiumában igen röviden szólalhatok fel. A csatornák betömésére nézve csak két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy vájjon szükséges-e egy vagy két, vagy egynéhány jogszerűtlen ároknak, ha ugyan azok voltak, betömése ügyében a kormánybiztosi költséges eljárást igénybe venni ? Én azt hiszem, hogy nem. A másik megjegyzésem az, hogy vájjon lehet-e ezen csatornák betömésétől valami jó eredményt várni ? Vájjon a természetes állapotoknak, legyenek az ok a múlt századbeliek, a múlt évtizedből vagy a jelen évtizedből valók, visszaállítása által lehet-e reménylem ezen baj orvoslását ? Azt hiszem egész biztossággal mondhatjuk, hogy nem, mert azon állapotok már meg voltak próbálva. Hogy vájjon a jövőben, mily intézkedések vezetnek czélhoz, arról lehet kérdés, de hogy a természetes állapot visszaállítása kielégítő-e, azt hiszem, erről szólani nem lehet. (Ugy van! a szélső balon) Az ügyre nézve általában és a t. kormány eljárására nézve, egy kérdést vagyok bátor a t. ministeriumhoz intézni, hogy akkor, midőn a bel-