Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

500 250. országos ülés május 25. 1883, az abban bepanaszolt eljárásáról jelentést tegyen. Egyszersmind utasittatik a minister, hogy a PestPilis-Solt-Kiskun és Csongrádmegyék Tisza-jobbparti területén létező belvizek szabályozásáról kimerítő javaslatot készíttetvén, ez iránt az 1874: XI. t.-ez. 11. §-a értelmében a képviselőháznak tegyen előterjesztést. Herman Ottó: T. ház ! Nagyon sajnálom azt az animositást, melyet Mocsáry Lajos igen t. képviselőtársam Szeged városával szemben tanúsított; én azt tartom, hogy ha a belvizek levezetésénél, csatornázási, szabályozási ügyeknél a kormány közegei hibákat követtek el, akkor e miatt egy várost, mint okot oda állítani tán nem volna egészen helyes. (Ellenmondások és felkiáltások a szélső haloldalon: Mocsáry nem is tette !) Én, t. ház, constatálom, hogy a Mocsáry t. képviselőtársam beszédéből világosan kihangzott az, a mit szabályozási ügyekben s árvizealamitásokban Alföldszerte mindenütt hallunk: panasz, vád, indokolt panasz, indokolt vád. Ha tekintjük a helyzetet, szerintem a helyzet ugy áll, hogy a szabályozás annyira össze-vissza van s a belvizek kérdése annyira bonyolult, hogy máskép eljárni nem lehet, minthogy egyik város a másik nyakára zúdítja a vizet. (Ugy van! a szélső haloldalon.) En felhívom a t. ház figyelmét azon mozgalomra, mely itt a házban és a képviselői körökben megindult akkor, mikor az egész Alföldet a Tisza rengeteg vizei fenyegették, mikor ismét egy eatastropha küszöbén állottunk. Akkor Bánhidy t. képviselőtársam egy határozati javaslatot terjesztett be, mely határozati javaslat a kormánynak megadta az irányt és kijelölte egyszersmind a módot, hogy miként kell eljárni. Hogy mi történt ennek értelmében, azt én már onnan birom következtetni, hogy azon határozati javaslat egy lényeges részét képezte egy hydrographiai intézet felállítása, mely rögtön a vizek tanulmányozását foganatosítsa és előkészítse a talajt arra, hogy a belvizek és folyók szabályozása valóban rationaliter már egyszer foganatba vétessék. A határozati javaslatnak ezen részéről a legújabb időkig nem hallottunk semmit. A mi a vizi calamitások természeti okait és azok elhárítását illeti: mit látunk ebben ? A tudománynak és a követelménynek valósággal megfelelő intézkedés helyett látjuk a régi annyiszor panaszolt és jogosan elitélt kormánybiztosi intézmény grassálását. {Igazi Ugy van! a szélső haloldalon.) T. ház! En azt hiszem, nemcsak hiszem, de meg vagyok győződve, hogy a belvizek levezetése Halasra nézve életkérdés. De figyelmeztetem a t. házat arra, hogy egy ilyen kérdésnél, minő a belvizek levezetése s a folyók szabályozása, lehet-e ugy beszélni, mint pl. a t. előadó ur mai beszédéből kivehető volt, hogy t. i. a kormány részéről megtörtént a vizsgálat és miután a csatornák betömése törvényesnek találtatott, tessék levonni a consequentiát, ergo következik, hogy miután a betömés törvényes, Halas városa a belvizekbe belefúlhat. Én sem Halasra, sem egyetlen alföldi városra nem óhajtom, hogy akár törvényesen, akár törvénytelenül a vizekbe belefúljon és nem óhajtom, hogy a magyar alföld városai az ilyen kapkodó eljárás következtében egymással hadilábon álljanak, (Helyeslés a szélső haloldalon) mert ez nem lehet sem az állam, sem a társadalom, sem senki érdeke. Hanem kívánnom kell, hogy történjék olyan intézkedés, mint már sürgetve is volt, minő lehetséges is, hogy az alföld egyetlen városa se valja kárát azon intézkedéseknek, melyek a vizi bajok megszüntetésére okvetetlenül szükségesek. Én tehát e tekintetben nem találom elégségesnek azon intézkedést, melyet a kérvényi bizottság ajánl, hogy épen csak figyelmébe ajánlja tulajdon azon kormányközegnek, ki ez ügyet megvizsgálta, tulajdon azon kormány-közegnek, ki a csatorna törvényes betömésébe beleegyezett, hogy constatálja, hogy a csatorna csakugyan törvényesen betömetett és az állapotok maradjanak ugy, a mint voltak; hanem csatlakozom e tekintetben Mocsáry Lajos t. képviselőtársam határozati javaslatához, mely azt czélozza, hogy a minister tanulmányoztassa ezen ügyet valóságos szakközegek és nem kormánybiztosok által és ekkor ezen értelemben tegyen jelentést a háznak és foganatosítsa azon intézkedéseket, a melyek az ügyek alapos rendezésére szükségesek. (Helyelés a szélső haloldalon.) B. Kemény Gábor, közmunka- ós közlekedésügyi minister : Mocsáry Lajos képviselő ur indítványt nyújtott be és indokoló beszédében törvényszegéssel, a törvénynek félremagyarázásával, államgazdasági eszméknek határozott megsértésével fel, nem ismerésével vádolt s ennek következtében nem fogadta el a kérvényi bizottságnak indítványát. Ezen vádjait illetőleg, meglehetősen nyugodt vagyok az iránt, hogy én törvénysértést nem követtem el, a törvényt félre nem magyaráztam és hogy a szokásos gyakorlatban levő eljárást követve, intézkedtem lehetőleg helyesen, mert hogy a belvizek kérdését egyszerre csak ugy hirtelen meg lehessen oldani, ezt nem hiszem, mivel ez csak idő folytán, hosszas tanulmányok és munka után sikerülhet. Mocsáry képviselő ur mindenek előtt elszörnyűködik rajta, hogy oly csatorna, a melyen viz vezettetik le, betömetett a kormány által. Azok, a kik a mi alföldi viszonyainkat ismerik, tudni fogják, hogy nagyon sokszor van azon keserű helyzetben a kormány, hogy az egyik vagy másik csatornának betömését el kell rendelni, hogy még nagyobb kár ne történjék az alább