Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

250. orbzágos ülés mäjus 25. 1SS3. 499 törvény a belvizekről szól. De ezen törvényben nincs szó a kormánybiztosról, hanem igenis arról, hogy ha törvénytelen árkolások fordulnak elő, az azok elleni panaszszal az illetők forduljanak az alispánhoz, a ki aztán közigazgatási utón intézkedik a kártékony árkok eltávolítása iránt. Azt rendeli továbbá a törvény, hogy a szomszéd birtokosokra belvizet bocsátani önhatalmúlag nem szabadba pedig valaki canalisatiókat akar létesíteni, az iránt meg kell kérdezni az illető érdekelteket is és csak hatósági engedély utján lehet a vizeket lebocsájtani. Ez a hatalma az 1874. törvényczikk nek. Már most t. ház, mindezen feltételeknek, a melyek alatt alkalmazni lehetne ezen törvényt, egyike sem fordul elő itten. Itt t. i. nem arról van szó, hogy a szomszédok megkérdezése, beleegyezése nélkül, hatósági engedély nélkül jöttek volna létre és törvénytelenül ily csatornák; nincs egyetlen egy sem a szomszéd határos birtokosok közül, a ki ez iránt panaszt emelt volna és tehát nem ezeknek panasza, mint a t. előadó ur előadta, hanem egy távolabb eső érdek, Szeged érdeke volt kiindulási pontja ezen eljárásnak. Továbbá az mondatik, hogy az árkolások, csatornák törvénytelenül jöttek létre. Bocsánatot kérek, nem akarom a t. házat e tekintetben hosszas részletekkel untatni, hanem hivatkozom a kérvényre és az általam is jól ismert körülményekre, merem állítani, hogy ezen csatornák majdnem egytőlegyig annak rendé szerint kiadott hatósági engedélylyel jöttek létre, fennállanak legnagyobb részben 1810—16-tól fogva; a mennyiben pedig azután jöttek létre, vagy megnyittattak, azt teljes joggal tehették. Akként fejezi ki magát a kérvény hogy az előadott okmányokban igazolt körülményekből kétségtelen, hogy Halas városának Kötő határáig létező csatornái törvényesen keletkeztek és habár egy részük 1870. évben újra ásatott, azok mégis jog szerint állanak fenn, mert az újra ásottak a közlekedési minister ur ő nagyméltóságának 1880-ban kelt ez és ez számú rendeletével és ez és ez számú megyei alispáni végzéssel jöttek létre és részben újak is készíttettek. Hogy tehát az 1874: XVI. t.-cz. alapján egyáltalában nem volt joga a kormánynak illetőleg a biztosnak ezen csatornák tekintetében statarialis eljárást létesíteni. Azt hiszem t. ház, az általam eddig előadottakból is kitűnik annyi, hogy itt mindenesetre olyan dologról van szó, a mely felett a t. ház nem térhet egyszerűen napirendre; nem teheti ezt a nélkül, hogy az illetőkben ne keletkezzék az a vélemény, hogy a kormányfelelősség, alkotmány, a parlamentaris kormányrendszernek ezen veleje nem egyéb, mint csengő érez és pengő czinbalom. A t. háznak igenis érdekében áll először is az, hogy ezen itt jelzett törvényellenes eljárást egyszerűen tudomásul ne vegye, hanem a mmisteriumtól eljárását számon kérje. Nem nézheti továbbá egykedvűen azt, hogy ily fonákságok történjenek nemzetgazdasági szemponttól, mint itt előfordul, hogy t. i. egy tekintélyes terület megakadályoztatik abban, hogy a culturának első feltételeit alkalmazhassa. És van mód a dologban, hogy ezeken a bajokon segítve legyen. A kormánynak e részben útmutatásul szolgál ugyancsak az 1874: XIV. törvényezikknek 11. §-a, mely azt mondja, hogy oly esetekben, midőn belvizek levezetése államgazdasági vagy közegészségi tekintetekből, megtámadott köz- és vasutak tekintetéből szükséges, akkor a kormánynak feladata a szabályozásokat kezdeményezni és ha ennek magánúton vagy társulatok utján létrehozása nem sikerül, akkor a törvényhozás ez iránti intézkedésének előzetes kieszközlése mellett a kormány feladata a szabályozásokat végrehajtani. Ily eset forog itt fenn t. ház. Először is a dolog nagy érdekű, másodszor pedig igen nagy nehézségekkel jár, ugy hogy csakis a kormány eszközlése nyomán lehet valamit elérni. Érett megfontolást, gondos kiszámításokat igényel a dolog, mert az, hogy csupán csak az illetők viseljék az esetleges szabályozás költségeit, azt hiszem a méltányossággal nem volna összeegyeztethető. Azon bajok, melyeket a belvizek okoznak, nagyrészben a szabályozási műveletek következményei. Mig a védtöltések nem voltak a Tisza mellett, addig semmi sem szolgált akadályul arra, hogy e vizek a Tiszába levezettessenek. Tehát e belvizek szabályozási költségeinek egy része kétségtelenül a szabályozásnak, illetőleg Szeged felvirágzásának contójára esik. És azért a kérvényi bizottság javaslatával szemben arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy positiv intézkedéseket méltóztassék tenni, milyenek a kérvényi bizottság javaslatában elég világosan nem foglaltatnak. A javaslat a kérvényt a „figyelemreméltó" czímmel tiszteli meg, de ezt én nem tartom elégnek, hanem szükségesnek tartom, hogy szemben az evidentiában levő törvényellenes eljárással, a törvény elmagyarázásával, helytelen alkalmazásával, a ház jelentést kérjen a ministertől arra nézve, hogy mi által érezhette magát indíttatva eljárásában, továbbá positiv utasítást óhajtanék azon vidék érdekében arra nézve, hogy a minister e kérdéssel tüzetesen foglalkozzék és az 1874: XI. t.-cz. 11. §-a értelmében annak idején jelentést terjesszen a ház elé. Ez irányban fogalmazott ellenindítványomat bátor vagyok a háznak elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés a szélső 'baloldalon.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa) .Ellenindítvány, beadja Mocsáry Lajos. A jelen kérvény azon utasítással adatik ki a közmunka- és közlekedésügyi ministernek, hogy 63*