Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-250

498 250. országos ülés május 25. 1883, vizétől, mely Pestmegye felső részén folyik, le egészen a Ferencz csatornáig, nincs még egy patak sem, mely az esővizeket magába szedje és igy ezen vizek számtalan medenczében stagnálnak, hasznavehetetlenné téve roppant területeket. Nemcsak hogy meg kell hagyni a már eddig létesített csatornákat, de az volna igen fontos érdek culturális szempontból, hogy minél inkább levezettessenek ezen kártékony vizek, hogy pótoltassák a természetben azon hiány, hogy levezető csatornák nem léteznek. Ezen vizek csak rendkívüli esőzések alkalmával tódulnak nagyobb mértékben Csongrádmegye, illetőleg Szeged felé, a hol a Tiszaszabályozás következtében az azóta felemelt védgátak folytán a Tiszába nem folyhatnak és ott a nagy mértékben felhalmozódott vizek a Fehértói képezik. Megkell azonban jegyeznem, hogy a mi a Halas városi vizeket illeti, azok nem mennek Szeged alá, hanem belemennek a Szegeden ismeretes Matyérbe, mely Szegeden alul szakad a Tiszába, Említettem t. képviselőház Szegedet és csakugyan, ugy látszik, hogy itt különösen Szegednek érdeke, illetőleg a szegedi kir. biztos kezdeményezése volt a kiindulási pont az egész eljárásban. Mikor 1881-ben ezen Pestmegyei belvizek, egész a szegedi körtöltésig hatoltak le, a szegedi kir. biztos kezdeményezése folytán, mint értesülve vagyok, történt az, hogy összehivatott a kormány által egy érdekeltségi gyűlés, a melynek a már korábban elejtett belvizszabályozási csatorna terve előterjesztetett, a mely 1.400,000 frt költséggel volt praeliminálva. Az érdekeltségi gyűlés elszörnyuködött ezen roppant kiadás felett és hogy egyedül nem akart viselni ily roppant költséget akkor, midőn azon vidéken a földnek értéke egyáltalában nincs arányban azon költségekkel, azon csodálkozni egyáltalában nem lehet. Miután az érdekeltségi gyűlés útján ezen csatornázás nem sikerült, azon gondolat merült fél szegedi és kormánykörökben, hogy pressiót kell gyakorolni az érdekeltekre és ez legjobban lesz elérve az által, hogy vissza kell rájuk fojtani a belvizeket, be kell tömni a csatornákat, hadd fuldokoljanak a nmguk belvizeikben és igy bele mennek a kormány által készített csatornázási tervbe. Tisztelet, becsület Szegednek és azon nagy érdekeknek, a melyek újrafelépüléséhez, felvirágzásához csatolva vannak; de azért e miatt extravagantiákba esni — mert egyébnek, a mi itt történt, mondani nem lehet — még sem lehet. Mert azt hiszem, egyenesen extravagantiának kell neveznem azon törekvést, hogy azon nagy területre a vizek visszanyomassanak, hogy az a terület a maga felesleges kártékony vizeitől meg ne szabadulhasson ; egyenesen extravagantiának tartom, megakadályozni akarni azt, hogy ezen nagy terjedelmű vidék a culturának egyik alapfeltételét nélkülözze; extravagantiának tartom azt, hogy mig egyrészről fényes várost akarunk az alföldön emelni, mig egyrészről megépítettük a budapestzimonyi vasutat, másrészről ugyanazon a vidéken valóságos ázsiai állapotot állítunk elő. Egyébiránt legyen szabad megjegyeznem, hogy ezen egész művelet, a vizeknek ezen feltartóztatása Szegedre nézve nem valami létkérdés. Szegedet a pestmegyei belvizek soha nem veszélyeztették. Szeged sorsa a Tiszaszabályozáshoz van kötve. A Tiszaszabályozást igyekezzék a kormány és az ország keresztülvinni ugy és azon gondossággal és serénységgel, melyet ezen nagy fontosságú feladat megérdemel. Ezzel lesz alaposan gondoskodva Szeged jövőjéről. (Ugy van\ a szélső baloldalm.) Es meg kell jegyeznem azt, hogy a mi speeifice a halasi vizeket illeti, ezek Szegedet épen nem érintik, mert ezek a Szegeden alól a Tiszába folyó Matyér által vezettetnek le. Sajnos azonban, hogy a t. kormány félreengedte magát vezettetni azon tagadhatatlan egyoldalú túlbuzgóság által, mely a szegedi kormánybiztost, ugy látszik, vezeti, midőn még a csillagokat is rá akarná akasztani Szegedre. Ma 100 • mértföld területet akar belvízbe fullasztatni, holnap Szeged kedvéért meg akarja semmisíteni Csanádmegyét és megcsonkítani másik három megyét, csakhogy Szegednek azt a kis megyei publicumot megszerezze. Méltóztassanak megengedni, ily dolgokat még Szeged kedvéért sem lehet tenni és méltóztassanak elhinni, hogy ily eljárás, ily túlbuzgóságnak az lesz az eredménye, hogy Szeged ügye, melyet az ország oly nagy lelkesedéssel karolt fel, előbb-utóbb a gyűlöletesség színében fog az ország előtt állani. Sajnos, hogy a t. kormány, ugy látszik, kedvezésből a szegedi kir. biztos és annak törekvései iránt, a törvénytelenségek egész lánczolatába engedi magát sodortatni. Törvénytelen volt mindenekelőtt a ministeriumnak azon eljárása, hogy ezen belvizek ügyében kormánybiztost küldött az illető vidékre. Ebbeli eljárását a ministerium az 1871:LXI. törvényczikkre alapítja. De hát miről szól azon törvény? A gátrendőrségről. Azon törvény szerint a kormány egyedül azon esetben van jogosítva kormánybiztos kiküldésére, ha valahol a gátak vannak veszélyeztetve, ha valamely vidék árvízveszélyben forog és nem lehet várni, hogy a hatóságok a helyzet követelményeinek megfelelni képesek. Tehát magának a kormánybiztosnak az illető vidékre való kiküldése törvényellenes volt. Hasonlókép törvényellenes azon eljárás is, melyet a kormánybiztos követett, illetőleg a melyet a ministerium jóváhagyott. A kormánybiztos hivatkozik az 1874: XI. törvényczikkre. Ezen