Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-249

249. országos ülés má;us 22. 188J. 433 javaslatát elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a bizottság javaslata elfogadtatott és az abban foglalt átalakítás annak idején eszközöltetni fog. Következik a napirend további tárgya, a mentelmi bizottságnak 333. sz. jelentése b. Mednyánszky Árpád képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztése ügyében. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, elfogadja-e a mentelmi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) A bizottság javaslata elfogadtatván, b. Mednyánszky Árpád mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság 333. számú jelentése Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi ügyében. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Méltóztatik a t. ház a bizottság javaslatát elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát Verhovay Gyula képviselő urnak mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottságnak 371. sz. jelentése Incze József képviselő ur mentelmi ügyében. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Mé3tóztatik-e a t. ház elfogadni a bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Ennélfogva kijelenthetem, hogy a ház a belügyministert utasítja, hogy Háromszék megye miklósvári j árasa szolgabirája által 1882. évi deczember 23-án 55. szám alatt hozott és a képviselői immunitást sértő itélet hatályon kivül helyezése és a kellő megtorlás iránt intézkedjék s ezen eljárásáról jelentést tegyen. Különben pedig Incze József képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi ügye. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Lázár Ádám: T. ház! Bátor vagyok nagybecsű figyelmét ezen a sajtószabadságot fenyegető merényletre felhívni, annyival inkább, mert itt elvi jelentőségű kérdés elbírálandó. Miután a tegnapi tárgyalás alkalmával az előadó ur hangsúlyozta a törvényesség szempontját és az akkor elintézett mentelmi ügyekben a zaklatás megemlítését szándékkal kerülte ki: bátor leszek részemről ugyanezen vezérszavakhoz ragaszkodva, igénytelen nézetemet a jelen ügyben elmondani. T. ház! A tényállás röviden az, hogy Tóth Béla a „Függetlenség" munkatársa bizonyos czikkért sajtóbiróságilag elmarasztaltatott, fogságra pénzbirságra és az eljárási költségek megtérítésére. Az itélet első részei végrehajtattak, ellenben az eljárási költségekre nézve függőben maradt a kielégítés s miután ez önként nem teljesíttetett, a kir. ügyész fellépésére Budapest főváros polgármestere a Verhovay által letett biztosítékból ez összeget, 136 frt 91 krt kiutalványozta s ez által alkalmat nyújtott a kir. ügyésznek arra, hogy nyomban fellépjen a hiányzó biztosíték kiegészítése végett, mire Verhovay tiz nap alatt köteleztetett, ki azonban ennek eleget nem tevén, beadatott a vádlevél ellene, melyben a kir. ügyész a törvényszabta következmények terhe alatt a biztosíték kiegészítését kérte. Hogy mennyire törvényeilenes ez eljárás, mutatja az, hogy az 1848 : XVIII. t.-cz. 30. §-ának 3-ik pontjában, mely itt a jelentésben is hangsúly oztatik, ki van mondva az, hogy elmarasztalás esetében a pénzbüntetés a biztosítékból levonható s ez irányban, ha munkatárs követte is el a vétséget, a szerkesztő, kiadó vagy tulajdonos egyiránt köteleztetik a pénzbüntetést illetőleg. De egy szó intézkedés sem foglaltatik e törvényezikkben az eljárási költségek miként kielégítéséről, annál kevésbé arról, hogy azon költségek a biztosítékból levonathassanak. Ha ilyen elj'árás kapna lábra és a sajtónak ily módon való megfékezésére czélzó törekvések helyescltetnének, első tekintetre kitűnnék, hogy ily visszaélés utján lehetne korlátolni a szerkesztőt, hogy az általa megindított lapot tovább fentarthassa s ilyen körülmények között a folytonos hiánypótlások által válságra jutna a szerkesztő. Hogy ez mennyiben felel meg a törvényes állásnak s nem mutat-e bizonyos rendőri állam színezetű eljárásra, méltóztassék megítélni abból, hogy maga a kir. ügyész adott alkalmat a polgármesternek arra, hogy az illetéktelen eljárási költséget a hírlapi biztosítékból levonhassa. Ez által a polgármester magát igazolva látván s engedelmeskedni kötelességének ismervén, a kir. ügyész felhívását feltétlenül teljesítette. Most a kir. ügyész azonnal fellépve a hírlapi biztosíték hiánya miatt, büntető perrel kívánja a szerkesztőt megtámadni s reményli, hogy a képviselőház szentesíteni fogja ez eljárást, mely ha ez esetben szentesítést nyerne, jövőre is beláthatatlan következményei lesznek. Hogy a mentelmi jog felfüggesztése ilyen esetekben minő összefüggésben áll a hirlapbiztosítási összegei, azt méltóztatik belátni. Ez által nem czéloztatik egyéb, mint a legvilágosabb zaklatás. Ugyanis eddigelé még legalább a fővárosi joggyakorlat terén nem mutatkoznak példák arra, hogy ilyen esetekben a szerkesztőtől, vagy a lapkiadótól bizonyos levonások tétettek volna. Hyen eljárással nemcsak a jelen esetben, hanem ezt megelőzőleg megkísértettek és behajtattak eljárási költségek. Ily eljárás ellen a szerkesztő fellépett a kir. 6L*