Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-249

484 2-13. országos ülés rni'gus 22. 15>S3. ügyészségnél, ez azt mondta, hogy ez ellen nincs egyéb tenni való, mint a rendes polgári perrel fel­lépni. A jelen esetben a 136 frt 91 kr. levonatván, ennek kiegészítése addig függőben maradt, mig ezen mentelmi kérdés el nem döntetik. Ha ezen -eljárás kap lábra, a mentelmi jog felfüggesztésé­nek ürügye alatt egyúttal a biztosíték folytonos megcsorbítása lehet kilátásba helyezve, mi a sajtóra nézve káros. A kir. ügyész köteles lett volna a jelen eset­ben az eljárási költségeket első sorban Tóth Bélától behajtani, a ki erre elitéltetett, mert az ítéletben szó sincs arról, hogy Verhovay Gyula, a ki a sajtóperbe egyáltalán nem volt bevonva, egyetemlegesen tartozzék az eljárási költségeket viselni. A kir. ügyész, habár az ítéletben nincs is kifejezve, az 184S: XVIII. t.-cz. szavai szerint jogosítva volt a 400 frt bírságot a biztosítékból levonni, de az eljárási költségek tekintetében azt ily jog nem illeti. Ugyanezért ezen ügyben a sajtószabadságot nagyon is veszélyeztető és indokolatlanul zaklató eljárással szemben bátor vagyok a mentelmi bizott­ság véleményével ellentétben, egy ellenindítványt beterjeszteni, a melynek czélja a sajtószabadság megvédése ezen merényletek ellen és alkalom­nyújtás arra, hogy az ezen téves eljáráson alapuló zaklatás — és bocsánat a kifejezésért — zsarolás a maga rendjén rendeztessék és a megtorlás a a kellő utón megkiséreltessék. Ellenindítványom a következő: „Miután az 1848: XVIII. törvényczikk 30. §-ának B. pontja értelmében csakis a megítélt pénzbüntetés, de nem az eljárási költség is, a biztosítékból levonható ; miután továbbá az eljárási költségekben az elitélt Tóth Béla mint munkatárs, nem pedig Verhovay Gyula, mint kiadó marasz­taltatott el; miután végül a kir. ügyészség a 136 frt 91 kr. tévesen utaltatta ki a biztosítékból és azt oda visszaszolgáltatni tartozik, ezen költsé­gek Tóth Bélától hajtathatván csak be: ennél­fogva ezen indokolatlan vádlevél alapján Verho­vay Gyula képviselő mentelmi joga fel nem füg­geszthető". (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : A beadott ellenindítvány fel fog ol­vastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa az ellen­indítványt). Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom, a szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Dániel Gábor előadó,.' Hogy mennyire alapos előttem szólt Lázár Ádám képviselő ur okoskodása, erre nem akarok egyebet felelni, mint azt, hogy az iratok közt levő ítélet értelmé­ben Tóth Béla 400 frt birságra és 82 frt 51 kr. .eljárási költségekre Ítéltetett el. Azon összeg, melylyel a cautió kiegészítendő 136 frt 91 kr., a hogy szintén az iratokból ki­tűnik. Már most hogy származott ebből a 82 frt 51 kr. levonásából a cautiónak 136 frt 91 krnyi hiánya, annak megítélését a t. házra bizom. Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát szemben Lázár Ádám képviselő ur ellen­indítványával elfogadni, igen vagy nem ? Kérem azokat, a kik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelől: Ellenpróba!) Méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el a bizottság javaslatát. (Megtörténik.) A többség elfogadta a bizottság ja­vaslatát s igy Verhovay Gyula képviselő ur men­telmi joga ezen ügyre vonatkozólag felfüg­gesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Pázinándy Dénes, Bíkássy Gyula és b. Prónay Gábor mentelmi ügyében. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, azt hiszem, hogy a t. ház a bizottság javaslatát el­fogadja. (Elfogadjuk!) E szerint ezen ügyre vonatkozólag Pázmándy Dénes, Békássy Gyula, b. Prónay Gábor képviselő uraknak mentelmi joga fölfüggesztetik. Hátra van még az Irányi képviselő ur által az ülés elején bejelentett interpellátió. Irányi Dániel: T. ház! A múlt költség­vetés tárgyalása alkalmával szükségesnek tartot­tam felhívni a földmívelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minister ur figyelmét arra, hogy az 1872-iki VIII. t.-cz. számos rendelkezése, mely a munkások érdekében foglaltatott a törvénybe, nincsen kellő­képen végrehajtva és hogy az ellenőrzés, melyet a törvény az iparhatóságokra bízott, igen gyarló, tökéletlen. Annak folytán felkértem a t. minister urat, méltóztassék a legczélszerűbb törvényes rendelkezést megtenni, hogy a törvény ezen jóté­kony határozmányai életbelépjenek. A t. minister ur szíves volt magán utón biztosítani, hogy kérése­met teljesíteni fogj a. Tette-e a t. minister ur, vagy nem, nem tudom ; meglehet, hogy még nem ért rá, annyi bizonyos, hogy azóta is jutottak tudo­másomra tények, a melyek azt mutatják, hogy a törvénynek említett humánus rendelkezései sok helyütt mellőzve lettek. így igen gyakran olvas­suk a lapokban, hogy hol itt, hol ott valamely gyárban egyik-másik munkás életét veszti, vagy pedig súlyosan megsérül, többnyire azért, mert a gépek, mert a hajtókerekek nincsenek korlátokkal ellátva és más egyéb óvó intézkedések is hiány­zanak. Továbbá legközelebb, a mi mindnyájunk tudo­mására van, a sütősegédek több fontos és igen figye

Next

/
Thumbnails
Contents