Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-246

464 245 országos ülés májnä 11. 1883. fel; a készfizető az állam, azzal a különbséggel, hogy fizeti azon pénzt, melyet a telepesektől úgyis megkap, de a készfizető az állam és a kincstár a maga számára veszi fel, ez tény, akár helyes, akár nem, de a tegnap megejtett szavazás után áll ez a tény. Továbbá azt mondja a czím, hogy „felveendő jelzálogkölcsönökről". Ez a „kölcsönökről" szó azért lett oda téve az előadó ur által a pénzügyi bizottság tárgyalása alkalmával, hogy afictió annál jobban ki legyen domborítva, mintha itt arról volna szó, hogy 22 község számára 22 kölcsön vétetik fel azon czélból, hogy ők fizessék a vételárt. Ez nagyon jó lett volna, ha akkor tette volna a pénz ügy mini ster, mikor velük megkötötte a vásárt, de mikor ki van mondva, hogy a hiány részleges fe­dezésére szolgál, erről beszélni csakugyan fictió. Én pedig szeretném, hogy a czím mindenesetre a valót mondja, tehát ezen czímet ezen okból sem fogadom el. Van azonban egy másik ok, egy hiány, a mit szintén pótlandónak tartok. T. i. a pénzügyi bizott­ság általjavasolt czímben nincs benne az összeg, a melyről szó r van, t. i. 6 millió 800 ezer írtról szóló kölcsön. És ez nem helyes; fel is szólalt ez ellen a pénzügyi bizottságban a kormánypártnak egy tagja és igen helyesen; mert kell, hogy a czím első sorban azt fejezze ki, a mi a törvény lényegét képezi. Itt kölcsönről van szó. De a mi, fájdalom, hosszú gyakorlatunknak is megfelel az, hogy minden kölcsönre vonatkozó törvényben az összeg is fel van véve a czímben. A t. kormány által javasolt czímben az összeg fel van ugyan említve; de ezt megint más okból nem fogadhatom el, mert az van mondva, hogy: a „kincstári birtokokon levő telepítvények után járó váltságösszegek egy részének törlesztésé­ről". Hát t. ház, valótlanságot a törvényben nem szabad kimondani. (Igás! Ugy van! a szélső halon.) Önöknek teljes szabadságukban áll ezen müvele­tet végrehajtani, de azt mondani, midőn egyebet tesznek, mint a mi a czímben mondva van, nem szabad. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) „A váltságösszegek egyrészének törleszté­sére^; hiszen ez merő ellentétben van az 5. §-al,mely világosan azt mondja, hogy ezen összeg azért vé­tetik fel, hogy a költségvetési hiánynak egy része fedeztessék. Ezen összeget tehát a telepesek fize­tik a nélkül, hogy a pénzt tényleg felvennék. Ez egész különálló dolog. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) En tehát bátor vagyok a két czím helyett kö­vetkező czímet javaslatba hozni, mely mitsem vál­toztat a törvényjavaslatnak czélzatán, ellenben megfelel az igazságnak. Módosítványom igy szól : „Módosítvány a 396. számú törvényjavaslat czí­méhez: Ugy a kormány, mint a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott czím helyett tétessék a kö­vetkező: „Törvényjavaslat a kincstári birtokokon lévő telepítvények után járó váltságösszeg fejében 6.800,000 frt erejéig felveendő jelzálog-kölcsön­ről". Ez megfelel a ténynek a nélkül, hogy prae­judicálna bármilyen elvi felfogásnak. Madarász József: Csak a pénz legyen meg ! Helfy Ignácz: Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítvány t). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Épen azért, hogy bebizonyítsam, hogy nem olyan cyni­cusan fogjuk fel a dolgot, hogy akármit lehet tör­vénybe iktatni, csak a pénz legyen meg, kérek szót, hogy tárgyilagosan . . . Helfy Ignácz: Én is tárgyilagosan szóltam Hegedüs Sándor előadó: A közbeszólott képviselő úrral szemben mondom ezt — mon­dom, hogy tárgyilagosan indokoljam, miért nem fogadhatom el a beterjesztett módosítványt. A t. képviselő' ur több figyelemre méltó okot hozott fel módosítvány a mellett, illetőleg a pénz­ügyi bizottság által javaslatba hozott czím ellen. Legelőször is azt állította, hogy az a czím valót­lanságot tartalmaz, még pedig két irányban. A mienk, tudniillik a pénzügyi bizottságé, valótlansá­got tartalmaz azért, mert a telepesek terhére fel­veendő kölcsönről beszél, holott ez a kincstár köl­csöne; másodszor az eredeti javaslat valótlanságot tartalmaz azért, mert váltságtörlesztésről beszél, holott itt törlesztésről nincs is szó. Mindkét irány­ban tévedésben van t. képviselő ur. Először is a mi a pénzügyi bizottság álláspontját illeti, én ugy tudom, hogy a jelzálogteher mindig annak ter­héül tekintetik, a kire az betáblázva van. (Közbe­szólás a szélső balról: Nem áll!) Bocsánatot kérek, méltóztassék meghallgatni! Mi van itt jelenleg mondva, t. ház? Igaz, hogy a telepesekre ezen birtok, illetőleg annak egyes parczellái még nincsenek tulajdonilag bekebelezve, de ez igen rövid idő, egy év alatt, megtörténik. És mit szolgáltatnak ezen telepesek? Fizetik a törlesztési járadékot; tehát ezen törlesztési jára­dékok terhére van az a kölcsön felvéve és ha for­mailag most talán kifogás tehető az ellen, hogy az illető birtok nincsen a tulajdonos nevére irva, épen ezen interimisticus rövid időre van a kincstár kö­telezettsége első sorban helyezve, a mig tudniillik keresztül lesz vive a tulajdonnak átírása, a mire kilátás van igen rövid időre; de az egész hosszú törlesztési idő alatt az illető tulajdonosok nevére lesz bekebelezve, tehát a valóságnak csak akkor felelünk meg, ha először tekintetbe veszszük, hogy ki fizeti a részleteket ? Ezt a telepítvényesek fize­tik ; másodszor kiknek nevére lesz bekebelezve ? És ez határozottan világosan ezeknek nevére lesz bekebelezve. Különben azt hiszem, a t. képviselő urnak is tudomása van arról, s az életben is akár-

Next

/
Thumbnails
Contents