Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-222
222. országos ülés április 11. 1883. 35 Mindezek alapján következő módosítványom elfogadására bátorkodom a t. házat felkérni: a szakasz két első sora változatlanul megmaradván, ezek után következő szavak illesztendők : Azonban az okleveles tanárok a gymnasium 4 alsó osztályában a szaktárgyakkal rokon, egyéb oly köteles tantárgyak előadására is feljogosíttatnak, melyekből kiváló irodalmi működést fejtettek ki, vagy amelyekkel — értem a demonstratív tanszakokat — beható foglalkozást igazolnak. Ajánlom a módosítást elfogadásra. (Helyeslés a baloldalon.) Penyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök í Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szathmáry György előadó: Az utóbb beadott módosítványra nézve vagyok bátor pár megjegyzést tenni, magamévá tévén Csiky t. képviselőtársam módosítványait. Nagy latitude volna az, a mit a t. képviselő ur kivan. Ha a gymnasiumokra, vagy a középiskolák alsóbb osztályaira nézve kimondaná a törvény, hogy a tanár nemcsak azon tárgyakat adhatja elő, a melyekből képesítve van, hanem azokat is, a melyekkel egyébként foglalkozott : akkor egy intézet arra is vezettethetnék, hogy egy tanárt, a ki jogosítva van előadni például a magyar és a német nyelvet, feljogosítana arra is, hogy az összes nyelvtani szakokat előadhassa. így igen sok szakma egy kézben concentráltatnék és behozathatnék úgyszólván ismét az osztályrendinunk nem lehet. Veszedelmesnek tartanám ezt a törvényben kimondani. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezzel szemben megtartani az eredeti .szöveget. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A régi 28.most 29.szakaszhoz négy módosítvány adatott be, a mennyiben Csik}" képviselő ur módosítványa három részre oszlik. Azt hiszem, hogy a bekezdések szerint lesz szükséges szavazni. Az első bekezdés nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelenthetem ki. Nagy István képviselő ur ehhez toldást javasol, mely föl fog olvastatni. Penyvessy Ferencz jegyző (olvassa Nagy István módosítványát). Elnök: A kik elfogadják Nagy István képviselő ur módosítványát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A módosítvány nem fogadtatott el. A második bekezdés ellen nem lévén észrevétel, azt elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdéshez Csiky képviselő ur három módosítványt adott be, melyek közül csak az áll ellentétben a szöveggel, mely 5 év helyett 3 évet kíván tétetni. A másik két módosítvány bizonyos szavak beillesztésében áll. Azok felett külön lesz szükséges dönteni. Először is szavazni kell azon módosítvány felett, mely az 5 év helyett 3 évet kivan beiktattatni. A kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház az eredeti szöveget? (Nem!) Nem fogadtatik el és igy a három év fogadtatott el. Kérdem már most, vájjon a harmadik bekezdés első sorában e szó után „azonban" méltóztatnak-e elfogadni e szavakat: „az eddig fennállott gyakorlat vagy szabályok szerint sem birtak képesítő oklevéllel"? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Végre kérdem, hogy a dolog tisztább megérthetése szempontjából méltóztatnak-e a harmadik bekezdésben e szó elé „törvény" e szócskát tenni .jelen"? (Igen!) Elfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa a 29., most 30. §-t). Thaly Kálmán: Én ezen régi 29., most 30 §-hoz egy pár szóból álló módosítványt ajánlanék, a melynek értelme, azt hiszem, a legszorosabban összefügg a szakasznak szövegezésével. A második sorban ugyanis e szó után „minőségben", ezt óhajtanám tétetni „és helyettes tanári fizetéssel". Hogy miért, ezt leszek bátor kifejteni. Eddig, ugy tudom, semmi törvény nem szabályozta az ideiglenes tanárok alkalmazásának mikéntjét és meddig terjedhetőségét*; most 1—3 évre terjesztetik ez ki és ez által a minister ur nem a jogon és törvényen, de az eddigi gyakorlaton akar magának tágabb kört fentartani. Eddig ugyanis a gyakorlat az volt, hogy a tanári oklevelet nyert tanárok, helyettes tanári minőségben három évet voltak kötelesek tölteni és csak a három év letelte után lehettek rendes tanárokká, bármiként is voltak képesítve. Most a minister belátására bizatik, hogy egyeseket már egy évi gyakorlat után is rendes tanárokká nevezzen ki. Én e jogot a t. minister urnak szívesen megadom, mert magam is feltételezem azt, hogy lehetnek a tanárok közt oly kitűnő minősítésűek, hogy egy évi gyakorlat után rendes tanárokul beválnak. Hanem mikor én e jogot a t. minister urnak megszavazni hajlandó vagyok, viszont kérem, ne ellenezze az általam javasolt csekély toldalékot, azért, hogy ezen helyettes és okleveles tanároknak fizetése oly módon szabályoztassék, hogy ez a gyakorlatban össze ne zavartassák, ugy, a hogy az eddig, nem mondom roszakaratból, de tényleg történt. A t. minister ur ugyanis ily tanári állomásokra olykor pályázatot hirdetett, máskor nem. A múltban ez igy történt, nem tudom, jövőben hogy szándékozik eljárni, e kérdésbe nem is akarok most belebocsátkozni. Hanem legalább eddig számos eset igazolja, hogy míg maguk az igazgatók tanusága szerint is hivatásukat jól betöltött egyes tanárok 5—6 évig is helyettes-tanároskodtak 8—900 frtnyi fizetéssel, addig mások, megengedem, igen kitűnő tanári oklevelet nyert kegyenczei a minister urnak, már belépésük után egj kis idő múlva, noha a 3 évet, melyet a törvény a helyettes