Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-241

378 241. arzáffos ülés májas 5. 1883. már lejárt, jogos igényét a 2700 hold birtokra nézve nem teljesíti, illetőleg azt vissza nem adaja és az igényelt kárpótlást nem teljesíti, tehát perrel fogja megtámadni. így tehát kettős kártérítésnek nézük elébe, egyfelől a javaknak az illető érdek­lettek kezébe visszaadásának, másfelől pedig azon károk megtérítése elé, a melyeknek követelésére a család jogosítva van. Azt hiszem, a kérvényi bizottság ez irányban nem volt hivatva jelentést tenni, mert a kérvénye­zők kérvényök végén csak azt kérték, hogy a kérvény a pénzügyminister úrhoz utasittassék; úgyde a bizottság véleménye szerint a kérvény a pénzügyministerhez az általános szokás szerint minden részletezés nélkül utasíttatnék és daczára annak, hogy az államkincstár is érdekelve van e kérdésben, a mennyiben perrel fenyegetik, mégis egy szót sem szól arról, hogy a pénzügyminister jelentést tegyen a háznak. Én sem indítványozom ezt, jól tudva, hogy azon merev magatartással szemben, a melyet követni szoktak, úgy sem fo­gadnák azt el, hanem alkalmat veszek magamnak annak kijelentésére, hogy elvárom és elvárja bizo­nyosan a háznak minden tagja, a ki ismeri ezen ügyet, hogy a pénzügyminister ezen jogos köve­teléseknek eleget tesz és azon nyomozás alapján, mely 10 évvel ezelőtt elrendeltetett és még most sincs befejezve, el fogja intézni ezt az ügyet ugy, hogy minden további megterheltetéstől és annak káros következményeitől az államkincstár meg­mentessék. De egyúttal szükségesnek tartom a felszóla­lást a naszód-vidéki államjavak tárgyában, mert mióta a múlt ülésszak június 9-iki ülésében a mi­nisterelnök úrhoz interpellatiót intéztem, hogy valahára ezen szerződés megbiráltassék és esetleg beczikkelyezés végett jelentést terjesszen a ház elé, azóta még semmi sem történt. A ministerelnök ur akkor a következőket fe­lelte : „Részletekbe ily nevezetes kérdésről ezúttal nem bocsátkozhatom. Csak arra kérem a t. házat, legyen meggyőződve arról, hogy a szándék meg volt és meg van most is és remélem, liogy vala­hára nem sok idő múlva teljesedésbe is megy. De méltóztassanak bizonyos elnézéssel lenni, mert valóban nem csoda, ha ily soká húzódnak némely nevezetesebb dolgok, akkor, midőn a kormánynak alig marad egy esztendőben pár hónapja az ily dolgokkal foglalkozni. De ismétlem, a száudék meg van és remélem, hogy a jövő ülésszak alatt beterjeszthető lesz a javaslat." Én akkor a választ tudomásul vettem azon reményben, hogy ez meg fog történni. Most itt van a második ülésszak vége, nem tudom, hogy a ministerelnök ur szándékozik-e eleget tenni ez Ígéretének, vagy bevárni egy íVjabb határozatot; ez úttal csak a most felolvasott kérvény ötletéből, a mely kérvény összefüggésben van a naszód­vidéki államjavakkal, csak azt szándékozom, hogy legalább figyelmeztessem a kormányt is, illetőleg* a minister urat, hogy ha sem nem szándékozik, sem nem akar eleget tenni, ne méltóztassék rossz néven venni, ha részint interpellatióval. részint ha­tározati javaslattal újra meg újra igyekszünk a kérdést feleleveníteni. Az államjavak ilyen eladási módja sem az alkotmányos ellenőrzés, sem általában az alkotmá­nyosság fogalmával, sem az alkotmányos kor­mányzattal meg nem egyezik. (Helyeslés a szélsä baloldalon.) Horváth Gyula í T. ház! A kérvények tár­gyalásánál a kérvényi bizottság véleménye rende­sen oda irányul, hogy a kérvény tanulmányozás végett kiadatik az illető ministernek. Én, mert­kötelességemnek tartottam felszólalni ez ügyben, szerencsés voltam a háznak tagja lenni akkor is, mikor e kérdés sokkal fontosabbnak, sokkal ko­molyabbnak tekintetett, mintsem hogy egyszerű jelentéstétel végett adassék ki, sőt annyira ko­molynak tekintetett, hogy szükségesnek tartotta a pénzügyminister és a törvényhozás egy bizott­ságot kiküldeni a kérdés tanulmányozása végett. Akkor nem elégedett meg a ház azzal a stereotip határozattal, hogy kiadatik a ministernek tanul­mányozás végett. A ház nemcsak egyesek jog­sérelmét látta e kérdésben, hanem nagyfontosságú dolgot azon szempontból, hogy az erdélyi részek­ben birtokjogok adattak és teremtettek oly helye­ken, hol ennek káros következményei már látsza­nak is — mondom, birtokjog adatott oly egyéni­ségeknek, melyek birtokjoggal ama területen addig nem birtak, adattak pedig oly nagy birtok­területek, melyek az illetőknek nem is a maguk fentartására szükségesek, hanem bizonyos czélok elérésére zsákmányoltatnak ki némelyek által. (Ugy van! Ugy van!) Én ennélfogva ezen stereotip utalással ki­elégítve nem vagyok, mely szerint a pénzügy­ministernek adatik ki tanulmányozás végett; mert; nézetem szerint következetlenségbe jön magával a törvényhozás akkor, ha most csak egyszerű utalást mond ki, holott évekkel ezelőtt a dolog lényegére nézve — nem szólok az illető ministe­rekről, személyekről, kik akkor működtek — hanem ismétlem, a dolog lényegére nézve speciális bizottságot küldött ki. A dolog természetében rejlik azon kívánság, hogy a ház végre az ered­ménvt is lássa. Ha ezúttal a kérvény ismét egyszerűen ki­adatik a pénzügyministernek, a mint kiadatott már ezer meg ezer kérvény: ebben a kérdés, megoldá­sát nem fogja találni. En óhajtom ez ügy tisztába hozatalát, nem egyesek, hanem a nagyfontosságú ügy érdekében, hogy annak állását valaha meg­ítélhessük és a törvényhozás is tájékozhassa ma-

Next

/
Thumbnails
Contents