Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-241
378 241. arzáffos ülés májas 5. 1883. már lejárt, jogos igényét a 2700 hold birtokra nézve nem teljesíti, illetőleg azt vissza nem adaja és az igényelt kárpótlást nem teljesíti, tehát perrel fogja megtámadni. így tehát kettős kártérítésnek nézük elébe, egyfelől a javaknak az illető érdeklettek kezébe visszaadásának, másfelől pedig azon károk megtérítése elé, a melyeknek követelésére a család jogosítva van. Azt hiszem, a kérvényi bizottság ez irányban nem volt hivatva jelentést tenni, mert a kérvényezők kérvényök végén csak azt kérték, hogy a kérvény a pénzügyminister úrhoz utasittassék; úgyde a bizottság véleménye szerint a kérvény a pénzügyministerhez az általános szokás szerint minden részletezés nélkül utasíttatnék és daczára annak, hogy az államkincstár is érdekelve van e kérdésben, a mennyiben perrel fenyegetik, mégis egy szót sem szól arról, hogy a pénzügyminister jelentést tegyen a háznak. Én sem indítványozom ezt, jól tudva, hogy azon merev magatartással szemben, a melyet követni szoktak, úgy sem fogadnák azt el, hanem alkalmat veszek magamnak annak kijelentésére, hogy elvárom és elvárja bizonyosan a háznak minden tagja, a ki ismeri ezen ügyet, hogy a pénzügyminister ezen jogos követeléseknek eleget tesz és azon nyomozás alapján, mely 10 évvel ezelőtt elrendeltetett és még most sincs befejezve, el fogja intézni ezt az ügyet ugy, hogy minden további megterheltetéstől és annak káros következményeitől az államkincstár megmentessék. De egyúttal szükségesnek tartom a felszólalást a naszód-vidéki államjavak tárgyában, mert mióta a múlt ülésszak június 9-iki ülésében a ministerelnök úrhoz interpellatiót intéztem, hogy valahára ezen szerződés megbiráltassék és esetleg beczikkelyezés végett jelentést terjesszen a ház elé, azóta még semmi sem történt. A ministerelnök ur akkor a következőket felelte : „Részletekbe ily nevezetes kérdésről ezúttal nem bocsátkozhatom. Csak arra kérem a t. házat, legyen meggyőződve arról, hogy a szándék meg volt és meg van most is és remélem, liogy valahára nem sok idő múlva teljesedésbe is megy. De méltóztassanak bizonyos elnézéssel lenni, mert valóban nem csoda, ha ily soká húzódnak némely nevezetesebb dolgok, akkor, midőn a kormánynak alig marad egy esztendőben pár hónapja az ily dolgokkal foglalkozni. De ismétlem, a száudék meg van és remélem, hogy a jövő ülésszak alatt beterjeszthető lesz a javaslat." Én akkor a választ tudomásul vettem azon reményben, hogy ez meg fog történni. Most itt van a második ülésszak vége, nem tudom, hogy a ministerelnök ur szándékozik-e eleget tenni ez Ígéretének, vagy bevárni egy íVjabb határozatot; ez úttal csak a most felolvasott kérvény ötletéből, a mely kérvény összefüggésben van a naszódvidéki államjavakkal, csak azt szándékozom, hogy legalább figyelmeztessem a kormányt is, illetőleg* a minister urat, hogy ha sem nem szándékozik, sem nem akar eleget tenni, ne méltóztassék rossz néven venni, ha részint interpellatióval. részint határozati javaslattal újra meg újra igyekszünk a kérdést feleleveníteni. Az államjavak ilyen eladási módja sem az alkotmányos ellenőrzés, sem általában az alkotmányosság fogalmával, sem az alkotmányos kormányzattal meg nem egyezik. (Helyeslés a szélsä baloldalon.) Horváth Gyula í T. ház! A kérvények tárgyalásánál a kérvényi bizottság véleménye rendesen oda irányul, hogy a kérvény tanulmányozás végett kiadatik az illető ministernek. Én, mertkötelességemnek tartottam felszólalni ez ügyben, szerencsés voltam a háznak tagja lenni akkor is, mikor e kérdés sokkal fontosabbnak, sokkal komolyabbnak tekintetett, mintsem hogy egyszerű jelentéstétel végett adassék ki, sőt annyira komolynak tekintetett, hogy szükségesnek tartotta a pénzügyminister és a törvényhozás egy bizottságot kiküldeni a kérdés tanulmányozása végett. Akkor nem elégedett meg a ház azzal a stereotip határozattal, hogy kiadatik a ministernek tanulmányozás végett. A ház nemcsak egyesek jogsérelmét látta e kérdésben, hanem nagyfontosságú dolgot azon szempontból, hogy az erdélyi részekben birtokjogok adattak és teremtettek oly helyeken, hol ennek káros következményei már látszanak is — mondom, birtokjog adatott oly egyéniségeknek, melyek birtokjoggal ama területen addig nem birtak, adattak pedig oly nagy birtokterületek, melyek az illetőknek nem is a maguk fentartására szükségesek, hanem bizonyos czélok elérésére zsákmányoltatnak ki némelyek által. (Ugy van! Ugy van!) Én ennélfogva ezen stereotip utalással kielégítve nem vagyok, mely szerint a pénzügyministernek adatik ki tanulmányozás végett; mert; nézetem szerint következetlenségbe jön magával a törvényhozás akkor, ha most csak egyszerű utalást mond ki, holott évekkel ezelőtt a dolog lényegére nézve — nem szólok az illető ministerekről, személyekről, kik akkor működtek — hanem ismétlem, a dolog lényegére nézve speciális bizottságot küldött ki. A dolog természetében rejlik azon kívánság, hogy a ház végre az eredménvt is lássa. Ha ezúttal a kérvény ismét egyszerűen kiadatik a pénzügyministernek, a mint kiadatott már ezer meg ezer kérvény: ebben a kérdés, megoldását nem fogja találni. En óhajtom ez ügy tisztába hozatalát, nem egyesek, hanem a nagyfontosságú ügy érdekében, hogy annak állását valaha megítélhessük és a törvényhozás is tájékozhassa ma-