Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-222

222. erszágrg ülés április 11. 1&8"?- qjg látjuk, hogy jogaink elvétetnek és hogy a küzdelem árán is, a szellemi téren, folytonosan hátrányban vagyunk és vereséget szenvedünk ezen törvényjavaslat következtében, ha ily körülmények közt elkeseredünk és ha önmagunk védelmére oly szavakat hallatunk, ne méltóztassanak elítélni bennünket, mert ez oly logicai consequentiája a multaknak, oly méltó elkeseredés eredménye, hogy valóban nem hogy túlmentünk volna azon mértéken, a mely megfelelő volt ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, hanem éreztük azt, hogy oly szövetségesekkel állítottak bennünket együvé, a mely szövetségesekkel együvé szoríttatván, még abnormisabbá vált helyzetünk. Erezvén mindezt, elmentünk csakis addig, a melynél kevesebbig elmenni nem volt lehetséges. Mikor ezt megjegyzem, bátor vagyok a tárgyalás alatti szöveghez felhozni, hogy részemről Porubszky képviselő ur módosítványát nemcsak hogy határozottan pártolom, de azt tartom, hogy ha az állam által fentartott gymnasiumokban azon szoros centralisticus szellem keresztülvive lesz, mely eddig volt és mely itt terveztetik, még azon egy biztosíték marad, hogy ha a tanárok állása pályázat útján töltetik be. De pártolom Spóner képviselőtársam módosítványát is, mert én ezen kifejezés alatt, hogy mi értetik az „igazgató közvetlen vezetése alatt áll" szó alatt, bátor leszek a t. háznak igen röviden magából az eddigi gyakorlatból, a ministeri rendeletből, maguknak a központi tanároknak javaslatából kimutatni. Mit jelentett eddig a közvetlen vezetés, azt megmutatják a következő szavak (olvassa): Az igazgató viszonya a tanárokkal szemközt. Az igazgató osztja ki a tanév végén, esetleg kezdetén a tárgyakat, az osztályfőnököket, a heti órák számát az egyes tanárok közt ő határozza meg, az igazgató szemmel tartván, hogy mindegyik tanár pontosan teljesíti-e kötelességét, intézkedik a tanár ügyeiről. S hogy a tanár micsoda viszonyban van az igazgatóval, megmondja e szervezet, mely igy szól: „Ha az igazgató az iskola érdekében indíttatva érezné magát a tanárnak külön útmutatásokat, esetleg intéseket adni, a tanár köteles ezeket is kellő tisztelettel fogadni és végrehajtani. Mindenféle beadványokat, melyek hivatalát, állását illetik, csak az igazgató útján terjeszthet fel az előljáró hatósághoz." Ez oly viszony tanár és igazgató közt, a melyre ki kell mondanom, hogy a katonai szervezetben a fegyelemnél fogva helyét találja, dehogy egy szabad vizsgálódásra, szabadon gondolkozó polgárokat nevelni hivatott gymnasiumban ily szervezet létezzék, ezt megvallom, mindaddig hinni sem mertem, mig egyszer szerencsétlenségem nem volt egy ily iskolában megjelenni és magam nem tapasztaltam e viszonyt, melyet a t. igazgató urak rendes tanárokkal szemközt — mert az illető, a kivel megjelentem, rendes tanár volt — gyakorolnak ; de mikor személyesen tapasztaltam, részemről óhajtom, hogy e viszonynak vettessék vége, mert ha az állam gymnasiumában ily szervezet fogadtatik el és a tanárok az igazgatónak ily közvetlen vezetése alá rendeltetnek, akkor t. ház, kerülhetnek ki jól dressirozott, fegyelmezett, egyes tantárgyakat megtanult növendékek, de alkotmányos érzületű, szabadon gondolkozó magyar honpolgárok bizony nagy számban ki nem kerülhetnek. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ezen szempontból pártolom Spóner Andor és Porubszky Jenő t. képviselő urak módosítványait s elfogadom egyszersmind azon módosítványt is, a melyet Berzeviczy Albert t. képviselő ur benyújtott, a mennyiben az e két szakaszt csakugyan tűrhetőbbé teszi. (Helyestés a szélső halon.) Gáll József: T.ház! A most 28. §. a bizottság szövegezése szerint engem sem elégít ki. Ennek első kikezdése ugyanis általános intézkedést tartalmaz valamennyi középiskolára nézve; a második bekezdés már csak a vallás- és közoktatási minister közvetlen rendelkezése alatt álló középiskolákra vonatkozik, a harmadik bekezdés pedig, mely a rendes, helyettes és póttanárok kinevezéséről szól, ismét egész általánosságban akként van szövegezve, mintha valamenynyi középiskolákra vonatkoznék. Ebből azután könnyen azt a következtetést lehetne levonni, hogy a felekezetek tanár-kinevezési joga ez által teljesen megváltozik. Azért a magam részéről egy külön indítványt szándékoztam e szakaszhoz javaslatba hozni, még pedig annak második és harmadik bekezdésére nézve ; miután azonban azon indítvány, melyet Berzeviczy Albertt. képviselő urniár beterjesztett, ezen aggodalmat teljesen megszüntetné és határozott kifejezést ad annak, hogy az eddig gyakorolt kinevezési jog érintetlen marad. E szerint tehát ugy a felekezetek, mint a corporatiók befolyása és kinevezési joga megmarad, a mint eddig tolt; ezen indítványt a magam részéről elfogadom és kérem a t. házat, hogy a bizottság által beterjesztett szövegezésnek 2. és 3. bekezdését elejteni és az említett indítványt elfogadni méltóztassék. Porubszky Jenő t. képviselő ur indítványára nézve csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy azt hiszem, hogy az nem tartozik ezen törvénybe, mert az oly detail-intézkedés, a melyre, hogy ha kiterjeszkedünk, akkor más detaií-intézkedéseket is fel kellene venni, a melyek pedig a törvény keretén kivül esnek. Még egyszer ajánlom Berzeviczy Albert t. képviselő urnak indítványát elfogadásra. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház! A benyújtott módosítványokhoz én is hozzájárulok, hanem a tárgyalási rendre nézve bátor volnék azon kérést intézni a t. elnök úrhoz, hogy méltóztatnék a szöveget most, a mint lenne azon esetre, hogy ha ezen mó-