Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-240

348 240. országos ülés május á 1883. felett fognak bíráskodni, ne az érdekelt pénzügyministernek, hanem a ministeri tanácsnak felterjesztésére nevezze ki ő Felsége. E czél elérhetése tekintetéből van szerencsém a következő módosítványt beadni: „A 3. §. első bekezdése helyett a következő szöveg tétessék : „az elnök és itélő bírákat a ministertanács előterjesztésére és a miniszterelnök ellenjegyzése mellett ő Felsége a király nevezi ki." (Helyeslés a szélső halon.) Ferenczy Miklós: T. ház! Én elvileg pártolom azon álláspontot, a melyet Csanády és Győrffy t. képviselőtársaim elfoglalnak; minthogy azonban arra kilátás sincs, hogy különösen Győrffy t. képviselőtársam módosítványa elfogadtassák : ennélfogva bátor vagyok Horánszky képviselő ur módosítására vonatkozólag némely megjegyzéseket tenni és a mennyiben azt a minister ur —- mint kinyilatkoztatta — elfogadja, annak némileg tisztább és határozottabb kifejezést adni. Erre vonatkozólag aggályaimat a következőkben vagyok bátor előadni. Horánszky képviselő ur módosítása gondoskodik ugyan arról, hogy a törvényjavaslat szövegében határozottan kifejezett kizárólagos gyakorlati jártasság alapján eléggé qnalificáltnak ne tekintessék azon egyén, a ki ezen pénzügyi bírósághoz kineveztetni czéloztatik, de nem gondoskodik arról, hogy a mennyiben az 1883: 1. t.-cz. szintén foglal magában intézkedést, mely felhatalmazza a pénzügyminister urat, hogy igenis kinevezhet ezen bíróság tagjaiul oly egyént, ki egyébbel semmivel sem bír, mint gyakorlati já.rtassággal és semmi elméleti képzettséggel nem bir, tehát nézetem szerint gondoskodni kell az ily egyéneknek ezen birói teendőket végzendő testületbe való beosztatásáról. Az 1883: I. t.-cz. 5. §-a, mely elősorolja azon kivételes eseteket és körülinényeket, melyek a 3. §dian megjelölt elméleti minősítés mellett előfordulnak, az első tétel negyedik pontjában felhatalmazza a ministert, hogy a központi igazgatás fogalmi szakára oly egyéneket is alkalmazhat, a kik a, 3. §-ban megállapított képzettséget nem bírják, de az illető külön szakra nézve a jelen törvényben megállapított képzettséget igazolják. Ez tehát nézetem szerint annjdt tesz, hogy elméleti képzettség nélkül kizárólagos gyakorlati képzettség alapján lehet valaki akármily fogalmazási szakban hivatalnok, ha csak letette azon gyakorlati vizsgát, melynek letételére az illető szakaszoknál utasítva van. Én pedig veszedelmes kísérletnek tartom, hogy egy legfőbb forumot képező bírósági testületnél oly egyének alkalmaztathassanak, a kik az elméleti képzettséget maguknak meg nem szerezték. Második kifogásom Horánszky képviselő ur j módosítása ellen az, hogy igaz, hogy a 31. czikk felhatalmazza az illető minister urat, hogy a kik szakirodalmi vagy gyakorlati téren kitűnő érdemeket szereztek maguknak, azok is alkalmaztathassanak másnemű elméleti és gyakorlati qualificatió nélkül hivatalnokoknak, de én a birói testületnél ily egyének alkalmazását nem szeretném, mert a bíró qualificatió sokkal szigorúbban és határozottabban van körvonalozva. hogy csekélyebb érdekű kérdésre nézve is vita tárgyát képezi, hogy a gyakorlati téren kitűnő egyének arra alkalmazhatók lennének. Ennélfogva módosítványom erre vonatkozólag következő. A második bekezdés egészben átalakítandó és a következőleg lenne módosítandó : „Az elnök az 1869: IV. t.-cz. 6. és 7. §-a értelmében birói hivatal viselésére képesített egyének, vagy oly egyének sorából hozandó javaslatba, illetőleg nevezendő ki, a kik az 1883: I. t.-cz. 3. és 33. §-aiban meghatározott képzettséggel birnak". Ez által el lenne érve az, hogy az 5. §-ban megjelölt körülmények a kinevezéseknél tekintetbe nem jöhetnének; másodszor az, hogy a 3. §-ban meghatározott elméleti képzettség azoktól okvetlenül megkívántatnék és harmadszor, hogy a 23. §-ban ez tőle szintén megkövetelhető lenne. Ezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék módosításomat elfogadni. (Helyeslés a szélső balon.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még az előadót. Hegedüs Sándor előadó : Több módosítvány adatván be ezen szakaszhoz,méltóztassék megengedni, hogy észrevételeimet megtegyem. Horánszky képviselő ur módosítása a pénzügyi hizottság szövegével szemben tulaj donkép nem tesz egyebet, mint hogy az 1883: I. t.-cz. rendelkezését határozottabban alkalmazza; épen ezen szempontból nekem nincs kifogásom ellene. Mert igaz ugyan, hogy azon kérdés vettetett fel, hogy a két bizottság ezen két kifejezés alatt „a pénzügyi szakmában gyakorlati képzettséggel biró", értette-e az elméleti képzettséget is, azonban maga aj)énzügyminister ur kijelentette, hogy ezen megszorítást nem czélozta. Mi sem kívántunk egyebet mint azt, hogy egyáltalán feltétlenül ne zárassék ki oly kitűnő egyének alkalmazásának lehetősége, kik esetleg ezen elméleti képzettséggel nem birnak, de máskülönben minden tekintetben megfelelnek a várakozásoknak s épen ebben áll válaszom Ferenczy képviselő ur módosítására is. Midőn hozzájárulok Horánszky képviselő ur módosításához, nem járulhatok hozzá Ferenczy képviselő úréhoz, mert Ferenczy képviselő ur egyáltalában annak lehetőségét akarja kizárni, hogy akár elméletileg kitűnő szakképzettléget tanúsított egyének, kiknek esetleg alkalmuk nem volt tisztán gyakorlati mechanicus munkát végezni, valamint most gyakorlati alkalmazásban levő kitűnő egyének,kik történetesen