Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-239
239 országos ülés május 2. I8S'J. 337 val változatlanul, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténili.) A többség elfogadta és igy az Irányi képviselő ur módosítása elesett. Következik az 1. §. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa). Porubszky Jenő: T. képviselőház! Az 1. §-t, mely a pénzügyi közigazgatási bíróság hatáskörét szabályozza, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadom el s észrevételeim csupán a 4-ik pont szövegezésére szorítkoznak. Az első §. 4-ik pontjában ugyanis a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre kitérjesztetik a közigazgatási hatóságok azon határozataira, melyekkel a felebbezési határidő elmulasztása folytán beadott igazolási kérelmek eltitasittattak. Ebből tehát azt lehet és kell következtetni, hogy a pénzügyi közigazgatási bírósághoz intézhető felebbezés határidejének elmulasztása esetén beadott igazolási kérdésien a közigazgatási hatóságok tárgyalnak és határoznak s a pénzügyi közigazgatási biróság akkor avatkozand az igazolás kérdésének eldöntésébe, ha az a közigazgatási hatóság által elutasittatván, ahhoz fölebbeztetik. T. képviselőház! Nem ez az intentiója a törvényjavaslatnak, mely 7. szakaszában az igazolás körül a pénzügyi közigazgatási bíróságnak nagyobb s kizárólagos hatáskört biztosít. E szakasz ugyanis két esetet sorol elő s a jogorvoslatnak két nemét különbözteti meg, úgymint: 1-ör, ha a kellő időben beadott felebbezés a közigazgatási hatóság által visszautasittatik, ezen visszautasító végzéa ellen a felebbezést engedi meg és 2-or a felebbezési határidő vétlen elmulasztása esetén az igazolást, de mindkét esetben, azt rendeli e szakasz, hogy ugy a visszautasító végzés elleni felebbezés, mint az igazolási kérelem záros határidő alatt a pénzügyi közigazgatási bírósághoz terjesztessék fel. Ebből ismét az concludálható, miszerint mindkét esetben, de főleg az igazolási kérdésben a pénzügyi közigazgatási biróság a közigazgatási hatóságok kizárásával, első s utolsó fokban határoz. Világos tehát, hogy a 7. szakaszban körvonalozott s a pénzügyi közigazgatási biróság részére fentartott hatáskör az 1. §. 4. pontijában nincs kellőleg körülírva, a mennyiben: 1-ör a felebbezési visszautasító végzések, mint olyanok, melyekre a 7. szakasz szerint a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre kiterjesztetik, nincsenek elősorolva ; és 2-or ugyancsak a 7. szakasz szerint a pénzügyi közigazgatási biróság kizárólagos hatáskörébe utalt igazolási kérelmek helyett, az ezeket visszautasító végzések említtetnek. Véleményem szerint egyrészt a biróság hatásKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XH. KÖTET. körébe utalt esetek taxativ elősorolása kedveért, de másrészt, hogy az említett két szakasz közötti összhang helyreállittassék, szükséges, hogy az 1. §. 4. pontjában foglaltak helyett az nyerjen kifejezést, miszerint a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre kiterjed: 1-ör a közigazgatási bíróságok afelebbezést viszszautasító határozataira, 2-or a felebbezési határidő vétlen elmulasztása esetén beadott igazolási kérelmekre ; s végre külön pont alatt felsorolandók lennének az 1-ső fokú hatóságok azon határozatai, melyekkel az igazolási kérelmek elutasittattak. (Helyeslés.) Van szerencsém ennélfogva egy ily értelemben szerkesztett módosítást beterjeszteni, kérvén a t. házat, méltóztassék azt elfogadni s ehhez képest a 4-ik pontot módosítani. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Porubszky Jenő módositványát): Az 1. §. 4. pontja kimarad és a helyett következők vétetnek fel a 4. pont alatt: „ A törvényhatósági közigazgatási bizottságoknak, a kir. adófelügyelőnek és a kir. pénzügyigazgatóságnak a kellő időben beadott feíebbezései, visszautasító határozataira és a felebbezési határidők elmulasztása ellen beadott igazolási kérelmek." Teleszky István: T.képviselőház! Azokra nézve, a miket közvetlenül előttem szólott t. képviselőtársam előterjesztett, bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen törvényjavaslat 1. §-ában a bizottság, igaz, abból indult ki, miszerint a pénzügyi közigazgatási bíróságnak azon hatásköre, mely a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatban'és az illetékekről szóló 1881 : XXXIV. t.-cz.ben részletesen és tüzetesen megállapítva van, mintegy összefoglalva reproducáltassék. De tudván a bizottság azt, hogy az ilyen reproductio mindig csak hézagos, hogy ha csak az összes szakaszokat ide újból egészen beilleszteni nem akarjuk, akkor a teljes öszhang egy extractus és a kivonatolt törvényhelyek közt alig állítható helyre. Ezért az 5-ik pontba felvette mindkét bizottság azt, hogy a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköréhez tartozik a felek s a pénzügyi igazgatás közt az egyenes adó- és illeték-ügyekre vonatkozólag fennforgó mindazon vitás kérdések eldöntése, melyeket a törvény ezen bírósághoz utasít s ennélfogva, ha igaza van az előttem szólt t. képviselőtársamnak annyiban, hogy az 5-ik pontot megelőző 4-ik pont nem különbözteti meg egészen következetesen a felebbezések visszautasítását és az igazolási kérdések eldöntését, ha az változatlanul maradna is, abból semmi semmi baj nem lenne, mert az 5-ik pont szerint a pénzügyi közigazgatási biróság hatásköre ugy is kétségtelen lenne. Ha azonban már a 4-ik pontot reetificálni és kibővíteni akarjuk, akkor — mint t. barátom is jelezte — még tovább kell menni, mert nem két 43
