Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

ggg 239. országos ülés május 2. 1883. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint; ha az elfogadtatik, akkor még az Irányi képviselő nr második határozati javaslatára kell szavazni, de ha nem fogadtatik el, akkor az első is szavazás alá fog jönni. Meg kell jegyeznem, hogy mind a két bizottság külön-külön szövegezést nyújtott be, két szövegezést egyszerre tárgyalni nem lehet, azért szükséges, hogy a t. ház megállapítsa, melyik lesz a tárgyalásnak alapja. Azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság szövegezése lesz a tárgyalás alapja (Helyeslés) és a hol eltérés van a két bizottság között, ott először a pénzügyi bizottság szövegezése s ha az el nem fogadtatnék, az igazságügyi bizottságé fog szavazás alá jönni. (Helyeslés.) Kérdem tehát, méltóztatik-e a t. ház a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a réizletes tárgyalás alapjául elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta és igy Irányi képviselő urelső határozati javaslata elesett. Most következik a második határozati javaslat, a mely fel fog olvastatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa): Elnök: A kik ezen határozati javaslatot elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el a határozati javaslatot. Következik most a részletes tárgyalás. A részletes tárgyalás előtt azonban jelentem at.háznak, miszerint a pénzügyminister ur a maga részéről a netán szükségessé válható felvilágosítások megadhatása ezéljából Márffy ministeri tanácsos urat jelölte ki megbízottjául. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a csimet). Irányi Dániel: T. képviselőház! A ezímet megváltoztatni óhajtom. Miután az a szándéka a törvényhozásnak, hogy egy általános közigazgatási törvényszék alkottassák előbb vagy utóbb, a melynek körébe a majd felállítandó pénzügyi bíróság be fog illesztetni, kell, hogy a czím, melyet ezen törvényjavaslat visel, ne zárja ki (Halljuk!) annak lehetőségét, hogy ezt majd az általános közigazgatási főtörvényszék keretébe be lehessen illeszteni. Az általános közigazgatási törvényszék, reménylem, nálunk épen ugy, mint Poroszországban, mint Ausztriában, közigazgatási főíörvényszéknek fog neveztetni. Már ha most ezen törvényszéket közigazgatási pénzügyi bíróságnak nevezzük, ez által mintegy elejét veszszük annak, hogy azt később amabba be lehessen illeszteni; holott ha a mostani törvényjavaslatnak azt a ezímet adjuk, hogy az a közigazgatási főtörvényszék pénzügyi osztályáról szól, akkor annak idején, mikor az általános közigazgatási főtörvényszék meg fog alkottatni, ez annak egyik osztályátképezvén, nem lesz szükség semmiféle módosításra. Ilyen irányban vagyok bátor módosítványt beadni. Nevezetesen „a pénzügyi közigazgatási bíróságról" helyett tétessék: „közigazgatási főtörvényszék pénzügyi osztályáról". Teleszky István: T. ház! Én részemről Irányi Dániel t. képviselőtársamnak a czím megváltoztatására vonatkozó indítványához hozzá nem járulok. Egyáltalában nem képzelem azt, hogy ha ezen törvényjavaslatnak mostani czíme megtartatik, mi tekintetben praejudicálhat ez annak, hogy később a törvényhozás az általános pénzügyi közigazgatási bizottság felállításában miként intézkedjék. De most azt előre meghatározni, hogy annak a felállítandó pénzügyi közigazgatási bíróságnak pénzügyi főtörvényszék, vagy közigazgatási főtörvényszék, vagy közigazgatási legfőbb törvényszék lesz-e a czíme, egyelőre, mig a rendszer előttünk nincs — nem lehet. De különösen nem járulhatok hozzá Irányi t. képviselő ur módosítványához azért, mert nemcsak a közadók kezeléséről szóló, már ezen házban elfogadott törvényjavaslat a „pénzügyi közigazgatási bíróság" ezímet fogadta el, hanem ezt a ezímet fogadták el több rendbeli, már szentesített törvényeink is, nevezetesen az 1881: XXXIV. t.-cz„ mely az illetékekről szól és a kártyabélyegről szóló, hamarjában nem tudom hányadik (Felkiáltások: Huszonhatodik !) törvényczikk is; mind a kettő, megállapítva a hatáskört, pénzügyi közigazgatási bíróságról szól. Ebből a szempontból én ajánlom az eredeti szöveg megtartását. (Helyeslés jobbfelöl.) Hegedüs Sándor előadó: T.ház! Én azokhoz, a miket Teleszky t. képviselő ur elmondott, még csak egyet teszek. (Halljuk if) Halrányit, képviselőtársamnak az volt a czélja, hogy ne zárassák el annak lehetősége, hogy a közigazgatási bíróság fel fog állíttatni: akkor javaslatával egy második túlzásba esett, t. L, hogy praejudiciumot képezennek a közigazgatási bíróságnak szervezetéhez; mert az még meg nem határozott kérdés, az még tanulmány Hogy az tulaj donkép mint legyen szervezve, hogy annak osztályai legyenek-e; hogy a senatusok miként alakíttassanak: ezek oly kérdések, melyek azon bíróság szervezetével függnek össze • mert pl. hogy az adó- és illeték-ügyek, a melyek itt egyesítve vannak, egy senatust fognak-e képezni, azt most megmondani nem lehet, sőt én azt hiszem, hogy nem is fognak egy osztályt képezni. Kérem tehát az eredeti szöveg fentartását, annyival inkább, mert az praejudiciumot a megoldásra nézve egyáltalában nem képez. (Helyeslés jobhfelöl.) Elnök: Kérdem a t. házat: elfogadj a-e a ezímet, szemben az Irányi képviselő ur módosítása-