Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

334 239. országos ülés május 2. 1S83. kivetése körül felmerülő legfontosabb kérdésekben a felebbezés ezentúl ezen bírósághoz fog menni, az illeték kiszabása elleni rectificatiók, az adóleirások, az elévülés, a pénzbírságok, a kártérítés kérdésében, az adóvégrehajtási eljárás minden stádiumában ezen teljes bírói hatalommal felruházott bíróság fog ítélni. Ha ezek kicsinységek, akkor nem tudom, minő hatáskörrel kívánják az illető t. képviselő urak ezen bíróságot felruházni? (Igazi Ugy van! jőbbfelől.) Egy van fentartva a pénzügyministernek, az, hogy az administratióra vonatkozó kérdések, mint a melyekért a pénzügyminister felelős, ehhez felebbezendők, hogy felelősségének eleget tehessen; ezentúl minden kérdés ezen bíróság hatáskörébe tartozik. T. ház! Arról, hogy ezen törvényjavaslat elfogadtassék-e vagy sem, felfogásom szerint tulajdonképen szó alig lehet ma, midőn épen ezen bíróság felállítása annyiszor és annyira hangsúlyoztatott ezen ház kebelében és midőn már is több elfogadott törvény van, a melyben ezen bíróság felállítása ki van mondva. Most csak arról lehet szó, hogy helyes-e ezen törvényjavaslatnak egyikmásik intézkedése, de erről a t. ház a részleteknél fog határozni. Ezek alapján arra kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Magát azon kérdést illetőleg, hogy melyik javaslatot ajánlom elfogadásra a kettő közül, az igazságügyi, vagy a pénzügyi bizottság által szövegezettet-e, kijelentem, hogy a pénzügyi bizottság által szövegezett javaslatot ajánlom a t. háznak általánosságban elfogadásra. Eltérés három van a két bizottság jelentése közt; kettő nem lényeges s az egyikre nézve, mely lényeges s a 13. §-ra vonatkozik, bátor leszek nézetemet, hogy miért fogadom el a pénzügyi bizottság szövegezésében az illető szakaszt, a részletes tárgyalásnál elmondani. Most pedig újból arra kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottságok előadóit és Irányi Dániel képviselő urat. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Azok után, miket az igen t. pénzügyminister ur a törvényjavaslat ellen felhozott észrevételekre elmondott, nekem kevés mondani valóm van. Irányi t. képviselőtársam két határozati javaslata közül az egyikben, a pénzügyi bíróságnak a törvényjavaslatban megszabott hatáskörét ki akarj a terjesztem a többi adókra, tehát a fogyasztási adók és jövedékekre is. E tekintetben a pénzügyi bizottság jelentése teljesen tájékoztathatta a t. házat. A pénzügyi bizottság tüzetesen megvitatta ezen kérdést, a mennyiben egy oldalról indítvány tétetett a pénzügyi közigazgatási bíróság hatáskörének oly mérvben leendő kiterjesztésére, melyre t. képviselőtársam czélzott; azonban tüzetes vita után a pénzügyi bizottság eltért attól, mert belátta annak lehetetlenségét egyfelől, mert a jövedéki kihágások törvényeinkben határozottan az elsőfolyamodású törvényszékekhez, illetőleg másodfokú végeldöntésre a kir. táblához vannak utalva. Azt hiszem, ez mind a kettő oly fórum, melytől még t. képviselőtársam sem kívánja talán ezen ügyeket elvonni. Maradnának tehát tisztán a fogyasztási adók, de itt is nem a kihágások, mert e tekintetben is bátor vágyókat, képviselőtársamat figyelmeztetni az 1878: XXIII. t.-czikkre, mely a czukoradóról szól és annak 13. §-ára, valamint az 1878: XXIV. t.-cz. 111. §-ára, mely a szeszadóra vonatkozik. Ezekben határozottan ki van mondva, hogy ezen törvény megszegései, tehát mindaz, mi azon törvényben egyáltalán meg van állapítva, a rendes bírósághoz tartozik. így tehát csupán az administratió kérdéseinek hova utalása tekintetében merülhet fel kérdés, a mik esetleg a pénzügyi közigazgatási bíróság hatásköre alá lennének vonhatók; de azt hiszem, hogy ezeket t. képviselőtársam sem kívánja a pénzügyministerium hatásköréből elvonni, mert ez tisztán és kizárólag technieai kérdés; pl. hogy egyet említsek, a czefrének vagy termelésnek ellenőrzését bíróság elé vinni teljes lehetetlenség, mert akkor in facie loei ki kellene menni a bíróságnak s a mi fő, még ez sem lenne lehetséges, először azért, mert akkorra az, a miből tulajdonképen a vitás kérdés keletkezett, úgyszólván elenyészik, maga az eldöntés substratuma megsemmisül s ennek következtében birói eljárásnak sem lehetne tárgya. Es általában bátor vagyok figyelmeztetni t. képviselőtársamat arra, hogy a külföld egyetlen országában sem volt lehetséges és nem is lehet a dolog természeténél fogva bármely bíróság elé vinni ezen kérdéseket, a mint hogy a technieai kérdések és az administratió kérdései soha sem voltak bíróság elé vive. A mi pedig a jövedéki kihágásokat illeti, akkor, midőn ezek határozottan és világosan a rendes törvényszékekhez vannak utalva már 10 év óta, ezek tekintetében tehát semmiféle módosítvány elfogadása sem lehetséges. , Azon álláspontot illetőleg, mit Lázár Ádám és Lits t. képviselő urak elfoglaltak, azt, őszintén bevallva, nem értem; mert ha ők maguk rosszalják, hogy az adófelügyelő önkénye ellen védtelenek az adózók, akkor nekik határozottan a mellett kell lenniök, hogy ezen védtelenség ellen jogbiztosíték nyujtassék s ezentörvényjavaslathigyaneztczélozza. Ha továbbá nem tagadják t. képviselőtársaim