Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-239
330 239 országos ülés május 2. 1883. a különben is kevésbé jogász-egyének határozatai felülbírálásánál oly bíróság fog működni, mely teljes megnyugvást adhat az adófizetőknek. Ha csak egy új törvényszék felállításáról volna szó, a mely törvényszék pénzügyi kérdésekben önállóan és végleg lesz hivatva Ítélni, akkor is felmerülhet még azon kérdés, hogy tulajdonkép ez időszerint addig, míg az általános közigazgatási bíráskodás kérdése meg nem oldatik, ezen kivételes önálló bíróság felállítására van-e sürgős szükség ? És én bátorkodom a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy már ezelőtt tiz évvel az összes jövedéki kihágások az addig fennállott pénzügyi feltörvényszék megszüntetésével, a rendes bíróságok, illetve 18 első folyamodása törvényszék, felsőbb fokban pedig a budapesti királyi itélő-tábla ruháztattak fel a bíráskodással, melyek valljuk meg az igazat és azt hiszem, a t.pénzügyministerur is jól tudja — jóval fontosabbak, mint ezen adó- és illetéki kihágások, meglehetős gyorsasággal működnek, tekintve azon szétszórt, ősidősbeli rendszabályokat és a pénzügyi közegek hosszadalmas és ingadozó eljárását. Hangsídyoztatik e törvényjavaslat tárgyalásánál különösen a szakképzettség és az egyöntetűség kívánalma, mert ez által az adó és illetékek körüli kihágások elbírálásánál legvégső fokban nagyobb biztosíték adandó. Állítsuk ezt szembe a jövedéki kihágások felett bíráskodó törvényszékekkel és mit látunk? Ha azon bíróságok, melyek ezen pénzügyi törvények és rendeletek megsértése eseteiben eljárni hivatva lesznek, nem szakképzettek, ha a királyi tábla a jövedékekre nézve, mindazon szabályokat ismeri és teljes biztossággal jár el ez idő szerint, mi értelme lehet annak ma, hogy egy egészen új, bár megengedem ideiglenes kísérlet gyanánt ezen pénzügyi bíróság mint önálló testület felállíttatni czéloztatik, melynek fele része pénzügyi szakközegekből, másik fele pedig jogász tagoktól fog állni és elnöke lehetőleg mindkét qualíficatióval, a pénzügyminister és az igazságügyminister egyetértésével fog kineveztetni. De ha az elnök véletlenül inkább pénzügyi szakember volna, vájjon mit nyerünk akkor? Most a felebbezet ügyekben a ininisterium mindig az adófelügyelőnek ad igazat, a jogászerőkép ugy leszavaztatnak a többség által és nem lehet várni azon jogbiztonságot, melyet a törvényjavaslat elérni ezéloz. Ha nincs szükség arra, hogy például a jövedéki kihágások ugyanazon egy kézbe összpontosittassanak, a szakképzettségre és egyöntetűségre való tekintettel, akkor megvallom, nem tudom, hogy ezen újabb költséges kísérletnek mi értelme van. A legegyszerűbb és legczélszertíbb módozat lehetett volna az, hogy addig, mig az általános közigazgatási bíráskodás kérdése azon irányban, a mint a beterjesztett határozati javaslatban contempláljuk megoldatnék, ezen ügyek is ideiglenesen a királyi táblára ruháztassanak. A kir. táblához a Curia teendőinek apadása folytán az oda beosztott tiz tag, a jövő év elején különben is visszatér és igy a jövedéki kihágásokkal együtt ezen pénzügyi, adóügyi sérelmek orvoslása is reá lett volna bizható új hivatal felállítása nélkül. Annál inkább ajánlom ezt at. kormány figyelmébe, mert ez által az oknélküli hivatalteremtés egyfelől és másfelől azon bizonytalan esély kikerülhető lenne, hogy pár év múlva, midőn hosszas készülődések után bizonyára be fog hozatni az általános közigazgatási bíróság, akkor ezen most szervezendő pénzügyi bíróságot épen ugy megszüntessük, a mint 10 évvel ezelőtt megszüntettük a pénzügyi feltörvényszéket. Ez kísérletekre kísérletek halmozása lenne és az államkincstárt ok nélkül igénybe venné. A törvényjavaslat lényeges részeire nézve, melyek inkább a részletes tárgyalásra tartoznak, csak röviden kívánom megjegyezni, hogy a hatáskör egy nevezetes ágát képezi e törvényjavaslatnak. Nincs ott minden felsorolva és nagyon sok fel van sorolva, a mi részint a már törvényerőre emelkedett, a közvetlen illetékek kezeléséről szóló törvényekben előfordul, melyekre, mint előzményekre hivatkozva, ha ez irányban történtek is intézkedések, ezektől később czélszerűségi indokokból el lehet térni, a pénzügyi bíróság felállításáig a pénzügyminister döntene végső fokban, mint eddig is, inkább a kir. táblára lehetne ezt bizni. Készemről mind a pénzügyi, mind az általános közigazgatási kérdésekre nézve az ily értelemben kifejtett szakrendszerre fektetett bíráskodásnak lévén híve, óhajtom, hogy az Irányi t. barátom által beterjesztett határozati javaslat akként vétessék a t. kormány által figyelembe, hogy tekintettel a hasonló intézményekkel bíró országokra, nálunk is a legrövidebb idő alatt, a mint a bizottság is hangsúlyozza jelentésében, felállittassék ily bíróság. Csak akarni kell és ezen fontos kérdéseket, mint a hatalom megfékezésének kérdéseit, könnyen és gyorsan meg lehet oldani. Ez által el lesz érve az, hogy az állampolgárok az oknélküli zaklatások ellen, főleg a nem eléggé szakértő közegek ellen, rendes bíróságok előtt érdekeiket megóvhatják; ez által meg lesz óva egyszersmind az államkincstár azon számos szándékos károsítás ellenében, mely egy eladósodott államnak meglehetős biztos jövedelmi forrásul szolgálhat és szolgáljon ugy, hogy az adósok túlságosan részint a rendszeres kizsákmányozás, részint a bizonytalan eljárás következtében még jobban tönkre ne juttassanak. A mi végül ezen törvényjavaslatban az eljárás módozatát illeti: erre nézve, a mint látszik, a
