Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

239. országos ülés május 2. 1883. 327 és megfontolása szükséges a végből, hogy az általános közigazgatási bíráskodás üdvös siker reményével életbeléptethessék. De azon meggyőződésben van az igazságügyi bizottság, hogy eltekintve azon reménytől, azon óhajtól, hogy az általános közigazgatási bíráskodás lehetőleg mielőbb létesíttessék, már csak az, a mi ezen törvényjavaslatban foglaltatik, hogy t. i. a pénzügyi igazgatás terén nem valami nagyon szórványos, hanem igen számos és fontos esetekben előforduló sérelmek orvoslására az eddigi végrehajtó közeg helyébe független bíróság állíttatik fel: ez, ismétlem, már magában véve oly vívmány, melyet az igazságügyi bizottság elegendőnek tartott arra, hogy azt elfogadja, elfogadja egyelőre annál inkább, mert hiszen az nem akadályozza sem azt, hogy egyfelől ezen pénzügyi bíróság hatásköre külön törvények által a tapasztalatok, körülmények szerint kiterjesztessék; és másfelől nem akadályozza azt sem, hogy az általános közigazgatási bíráskodás behozassék. Es én megvallom, kivált a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat azon módosításai után, melyeket a t. ház, részben az én szerény indítványaim folytán, melyeket tettem azon alapon, mely alapot az igazságügyi bizottság jelentésében méltóztatnak találni, elfogadott, azon módosítások után, mondom : én a pénzügyi közigazgatási bíróság hatáskörét igen széles terjedelműnek és ennélfogva ezen felállítandó intézményt igen nagy fontosságúnak találom és ennélfogva csak csodálkoznom kell, hogy az ellőttem közvetlenül felszólalt t. képviselőtársam, ki az adófelügyelői omnipotentiát oly feketén, oly túlzóan festette, a ki azt monda, hogy az adókezelési rendszer azért gyűlöletes, mert nincs megnyugvás az adófelügyelői és közigazgatási bizottság eljárásában: mondom, csodálkoznom kell, hogy azon t. képviselőtársam nem ragadta meg örömmel legalább ezen alkalmat — mely az én nézetem szerint nagyon jelentékeny kérdésekben enged orvoslást keresni a független bíróságnál és ennyiben mindenesetre az adófelügyelői omnipotentiát korlátozza. Mert, ha méltóztatnak összehasonlítani ezen törvényjavaslatot a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslattal, méltóztatik átlátni, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróság hatásköre az egyenes adók, községi adópótlékok, az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelések, az illetékek s részben a közvetett adók tekintetében is a legfontosabb kérdésekre kiterjeszkedik. Ugyanis az alantas hatóságoknak nem egyező határozatai ellen mindezen ügyekben mindig meg van engedve a felebbezés a pénzügyi közigazgatási bírósághoz és azon módosítás után, melyet a t. ház a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 4., 8., 90., 96. §§-ainál elfogadott, megvan a felebbezés a legtöbb esetben akkor is ha az alsófokú közigazgatási hatóságok határozata egybehangzó ; meg van engedve ott, a hol a zaklatás, hol a jogsérelem a leggyakoribb volt, az egyenes adók, illeték behajtásának elévülésének, visszatérítésének kérdésében, a felebbezés két első fokú hatóság egyenlő határozatával szemben is és tisztán az az egyenes adók némely nemeinek kivetésénél és az adóleengedésnél van a két egyenlő határozat elleni felebbvitel korlátozva. Ily körülmények között az igazságügyi bizottság nevében most már még csak melegebben ajánlom ezen törvényjavaslatot a háznak általánosságban leendő elfogadásra; ajánlom azért, mert nézetem szerint azon hatáskör, mely a pénzügyi közigazgatási bíróságot megilleti, a közadók kezeléséről szóló törvény idézett szakaszának megfelelő átalakítása által igen jelentékenyen lett kitágítva. Az igazságügyi bizottság e mellett különös súlyt fektet arra, hogy fokozta] ezen bíróság függetlenségét az által, hogy a bírák rangfokozatát emelte s az által, hogy a rendes bíróságok függetlenségét, nyugdíjazhatlanságát és áthelyezhetetlenségét tárgyazó intézkedéseket — e részben I egyetértve a pénzügyi bizottsággal, teljes mértékben érvényre emelte. Ezen kivül az igazságügyi bizottság kiváló súlyt fektetett a törvényjavaslat tárgyalásánál arra, hogy a pénzügyi közigazgatási bíróságnak a lehető legtágabb kört biztosítsa arra nézve, hogy a hozzá felebbezett ügyekben a valódi tényállást felderítve, alapos anyagi igazságot szolgáltathasson. Az igazságügyi bizottságnak e részbeni módosításait a pénzügyi bizottság is elfogadta és igy azt hiszem, hogy részint azon átalakítások után, melyek ezen törvényjavaslatban foglaltatnak, részint azon módosítások után, melyek a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál már a t. ház által elfogadtattak, ezen törvényjavaslatnak a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadása jóformán kérdésbe sem jöhet; nem jöhet nézetem szerint azért, mert hiszen ezen törvényjavaslat betetőzése a már elfogadott, a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatnak. És igy nagyon csodálkozom, hogy azon t. barátaim, kik most ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadják, nem ott igyekeztek több hatáskört biztosítani a pénzügyi bíróság részére. Én azt hiszem, hogy nekünk a kik a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslatot elfogadtuk, a kik ott igyekeztünk azon törvényben a pénzügyi bíróság hatáskörét kitágítani, az ott elért eredmény elegendő arra, hogy a törvényjavaslatot örömmel üdvözöljük és azt általánosságban addig is, míg megjön a jobb, a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk. Én a törvényjavaslatot elfogadom és csak azt jegyzem meg, hogy miután a t. ház előtt a törvényjavaslatnak