Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

326 239. országos ülés május 2. 1883. össze nem hasonlítható (Ugy van ! a szélső balolda­lon) és ha a legsarkalatosabb nemzetgazdászati elv ellenére igen sokszor, különösen a földmíves és' iparos osztálynál maga az adóalap támadtatik meg, ezen visszás helyzetet nem annyira a törvény hiá­nyában, mint az adófelügyelői intézmény omnipo­tentiájában keresem. (Ugy van! a szélsőbalon.) Es már most t. ház, ezen dietator határoza­tait a közigazgatási bizottsághoz felebbezni, azon bizottsághoz, a melynek felerésze a kormány crea­turáiból áll és ugy ezen, mint másik része a bizott­ságnak az adóügyekben szükséges jártassággal, szakértelemmel legtöbbször épen nem bir és a mely bizottság előadója épen azon adófelügyelő, akinek helytelen, hibás, talán bűnös eljárását egyik-másik adózó polgár a közigazgatási bizottsághoz feleb­bezi, vagy pedig a bizottságtól azon pénzügyminis­terhez felebbezni, kinek suprema lex azon állam­háztartás egyensúlya, mely eladósodva, újabb és újabb deficittel küzd? Hy viszonyok közt nem lehet csodálkozni azon, hogy ha pénzügyi közegek és adó­fizetők egymással folytonos hadilábon állnak sa bi­zalmatlansága gyűlölet fogamzikmegaz adókezelés irányában, mert a jelenlegi helyzet mellett nem le­het senki megbizonyosodva arról, nem fog-e vala­mely jogtalan adóval megterheltetni, nem fog-e bár­mely méltatlan zaklatásnak az adókezelők részéről kitéve lenni. De bármennyire legyen meggyőződve a t. ház minden tagja e rendszer jelen módoni fentart­hatlanságáról és bármennyire óhajtsa a független pénzügyi bíráskodás megalkotását, én megvallom, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot csak sajná­lattal, valóban csak megütközéssel vehetem ke­zembe, mert absolute nem tekinthetem olyannak, mely a közönségnek nemcsak évek óta sóvárgott, az ily törvényhozási intézkedéshez fűzött illusióit, de még legszerényebb, ámbár jogi követeléseit kielégítheti, mert ha bizalommal viseltetem is azon bíróság tagjai iránt, kik a javaslat szerint a kellő méltósággal és elegendő anyagi javadalmazással ruháztatnak fel, nem viseltethetem bizalommal azon szórványos hatáskör iránt, melyíyel ezen bí­rói testület felruháztatik. Mi ezen párton mindnyá­jan átérezzük annak szükségességét, hogy a füg-. getlen pénzügyi bíráskodás elve a gyakorlati életbe átültettessék, hanem ezt nem ugy képzeltük, mint a javaslat contenrplálja és megvagyok győződve, hogy az adózó közönség, mely ezen intézményt évtizedek óta várja, szintén nem ugy értelmezte, mert mi mindnyájan ugy képzeltük a független pénzügyi bíráskodást, hogy annak hatásköre ugy a közvetlen, mint a közvetett adónemekre s a pénz­ügyi közegek összes ténykedésére kiterjedjen. Mi nem hisszük azt, hogy az előadó úr reménye és vágya teljesedjék, hogy ezen javaslat által az adó­kezelésről szóló törvényben nyújtott garantiák he­tetőztetni fognak. Én csak azt teszem fel ezen ja­vaslatról, hogy ez a közvélemény nyomása alatt készült oly valami, a mely hézagos, kivételes for­maságok által megnehezített ügykörével elegendő jogbiztonságot nyújtani nem fos, nem lesz balzsam a pénzügyi visszaélések által ütött sebekre, hanem egyedül szalmaszálat fog képezni, a mely után a fuldokló adózó közönség csupán kétségbeesésé­ben fog kapkodni. Ily meggyőződésben ezen ja­vaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fo­gadhatom, hanem elfogadom az Irányi t. képviselő­társam által beterjesztett határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső balon.) Teleszky István: T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a ház által előzetes tár­gyalás végett két bizottsághoz, t. i. a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz utasíttatván: én mint ezen bizottságok utóbbikának előadója közvetlenül a pénzügyi bizottság előadója után felszólalni azért nem tartottam szükségesnek, mert szemben ezen törvényjavaslattal, általánosságban a két bizottság egészen egyező álláspontot foglal el. A törvény­javaslatot ugyanis általánosságban a t. háznak mindkét bizottság a részletes tárgyalás alapjául elfogadandónak ajánlja és a részletekben is csak egy nagyobb fontosságú és egy pár apróbb jelen­tőségű eltérés van a két bizottság által javasolt szöveg között, mely eltérésekre ezúttal kiterjesz­kedni nem kívánok, fentartva jogomat, hogy e részben az igazságügyi bizottság nevében a rész­letes tárgyalás során nyilatkozzam. Azonban az előttem szólott t. barátaim fel­szólalásaik után kötelességemnek ismerem én is ezen törvényjavaslat általános tárgyalása során felszólalni és röviden elmondani azon indoko­kat, melyek az igazságügyi bizottságot arra- bír­ták, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (HaVjiik!) Az igazságügyi bizottság az általános köz­igazgatási bíráskodás behozatalát óhajtja, óhajtja épen ugy, mint az előttem szólt t. barátom Irányi Dániel és óhajtja bizonyára azt is, hogy egy leg­főbb független fórum megalkottassék, mely egy­felől a bíróságok, másfelől a közigazgatási hatósá­gok, továbbá egyfelől a rendes bíróság és másfelől . a közigazgatási bíróság, a pénzügyi közigazgatási bíróság között felmerülő illetékességi, összeütkö­zési kérdésekben döntsön. Hanem az igazságügyi bizottság nincs azon néz;etben, a melyben előttem szólott t. képviselő­társam Irányi Dániel van, hogy ezeknek megalko­tása olyan nagyon könnyű lenne és hogy e rész­ben a külföld törvényhozásainak nem akarok— rész­letezésre kiterjeszkedni — de egymástól is nagyon eltérő és igen különböző álláspontot elfoglaló tör­vényhozási munkálatai nagyon megkönnyítenék a törvényalkotás munkáját. Ha valahol, itt oly kér­dések forognak fenn, a melyeknek, a közigazgatás egész rendszerének megállapítása, tanulmányozása

Next

/
Thumbnails
Contents