Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

326 239. országos ülés május 2. 1883. össze nem hasonlítható (Ugy van ! a szélső baloldalon) és ha a legsarkalatosabb nemzetgazdászati elv ellenére igen sokszor, különösen a földmíves és' iparos osztálynál maga az adóalap támadtatik meg, ezen visszás helyzetet nem annyira a törvény hiányában, mint az adófelügyelői intézmény omnipotentiájában keresem. (Ugy van! a szélsőbalon.) Es már most t. ház, ezen dietator határozatait a közigazgatási bizottsághoz felebbezni, azon bizottsághoz, a melynek felerésze a kormány creaturáiból áll és ugy ezen, mint másik része a bizottságnak az adóügyekben szükséges jártassággal, szakértelemmel legtöbbször épen nem bir és a mely bizottság előadója épen azon adófelügyelő, akinek helytelen, hibás, talán bűnös eljárását egyik-másik adózó polgár a közigazgatási bizottsághoz felebbezi, vagy pedig a bizottságtól azon pénzügyministerhez felebbezni, kinek suprema lex azon államháztartás egyensúlya, mely eladósodva, újabb és újabb deficittel küzd? Hy viszonyok közt nem lehet csodálkozni azon, hogy ha pénzügyi közegek és adófizetők egymással folytonos hadilábon állnak sa bizalmatlansága gyűlölet fogamzikmegaz adókezelés irányában, mert a jelenlegi helyzet mellett nem lehet senki megbizonyosodva arról, nem fog-e valamely jogtalan adóval megterheltetni, nem fog-e bármely méltatlan zaklatásnak az adókezelők részéről kitéve lenni. De bármennyire legyen meggyőződve a t. ház minden tagja e rendszer jelen módoni fentarthatlanságáról és bármennyire óhajtsa a független pénzügyi bíráskodás megalkotását, én megvallom, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot csak sajnálattal, valóban csak megütközéssel vehetem kezembe, mert absolute nem tekinthetem olyannak, mely a közönségnek nemcsak évek óta sóvárgott, az ily törvényhozási intézkedéshez fűzött illusióit, de még legszerényebb, ámbár jogi követeléseit kielégítheti, mert ha bizalommal viseltetem is azon bíróság tagjai iránt, kik a javaslat szerint a kellő méltósággal és elegendő anyagi javadalmazással ruháztatnak fel, nem viseltethetem bizalommal azon szórványos hatáskör iránt, melyíyel ezen bírói testület felruháztatik. Mi ezen párton mindnyájan átérezzük annak szükségességét, hogy a füg-. getlen pénzügyi bíráskodás elve a gyakorlati életbe átültettessék, hanem ezt nem ugy képzeltük, mint a javaslat contenrplálja és megvagyok győződve, hogy az adózó közönség, mely ezen intézményt évtizedek óta várja, szintén nem ugy értelmezte, mert mi mindnyájan ugy képzeltük a független pénzügyi bíráskodást, hogy annak hatásköre ugy a közvetlen, mint a közvetett adónemekre s a pénzügyi közegek összes ténykedésére kiterjedjen. Mi nem hisszük azt, hogy az előadó úr reménye és vágya teljesedjék, hogy ezen javaslat által az adókezelésről szóló törvényben nyújtott garantiák hetetőztetni fognak. Én csak azt teszem fel ezen javaslatról, hogy ez a közvélemény nyomása alatt készült oly valami, a mely hézagos, kivételes formaságok által megnehezített ügykörével elegendő jogbiztonságot nyújtani nem fos, nem lesz balzsam a pénzügyi visszaélések által ütött sebekre, hanem egyedül szalmaszálat fog képezni, a mely után a fuldokló adózó közönség csupán kétségbeesésében fog kapkodni. Ily meggyőződésben ezen javaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom, hanem elfogadom az Irányi t. képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső balon.) Teleszky István: T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a ház által előzetes tárgyalás végett két bizottsághoz, t. i. a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz utasíttatván: én mint ezen bizottságok utóbbikának előadója közvetlenül a pénzügyi bizottság előadója után felszólalni azért nem tartottam szükségesnek, mert szemben ezen törvényjavaslattal, általánosságban a két bizottság egészen egyező álláspontot foglal el. A törvényjavaslatot ugyanis általánosságban a t. háznak mindkét bizottság a részletes tárgyalás alapjául elfogadandónak ajánlja és a részletekben is csak egy nagyobb fontosságú és egy pár apróbb jelentőségű eltérés van a két bizottság által javasolt szöveg között, mely eltérésekre ezúttal kiterjeszkedni nem kívánok, fentartva jogomat, hogy e részben az igazságügyi bizottság nevében a részletes tárgyalás során nyilatkozzam. Azonban az előttem szólott t. barátaim felszólalásaik után kötelességemnek ismerem én is ezen törvényjavaslat általános tárgyalása során felszólalni és röviden elmondani azon indokokat, melyek az igazságügyi bizottságot arra- bírták, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (HaVjiik!) Az igazságügyi bizottság az általános közigazgatási bíráskodás behozatalát óhajtja, óhajtja épen ugy, mint az előttem szólt t. barátom Irányi Dániel és óhajtja bizonyára azt is, hogy egy legfőbb független fórum megalkottassék, mely egyfelől a bíróságok, másfelől a közigazgatási hatóságok, továbbá egyfelől a rendes bíróság és másfelől . a közigazgatási bíróság, a pénzügyi közigazgatási bíróság között felmerülő illetékességi, összeütközési kérdésekben döntsön. Hanem az igazságügyi bizottság nincs azon néz;etben, a melyben előttem szólott t. képviselőtársam Irányi Dániel van, hogy ezeknek megalkotása olyan nagyon könnyű lenne és hogy e részben a külföld törvényhozásainak nem akarok— részletezésre kiterjeszkedni — de egymástól is nagyon eltérő és igen különböző álláspontot elfoglaló törvényhozási munkálatai nagyon megkönnyítenék a törvényalkotás munkáját. Ha valahol, itt oly kérdések forognak fenn, a melyeknek, a közigazgatás egész rendszerének megállapítása, tanulmányozása