Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-239

2.10. országos ülés májns 2. 1883. 321 mint oly viszonyok közt építette a második vágányt, melyek rendkívül drágává és nehézzé tették az építkezést. Egyszersmind azonban két ellenszolgálatot tett az államnak: egyfelől az 1873—77. közti időre eső kamatokat levonni engedte a kamatgarantiából, illetőleg 39,000 frt beleszámittatott az állami kamatgarantiába, másfelől építkezéseket tett, a mennyiben némely indóházaknál kitérőket és víztartókat épített a vonalon tisztán azon szempontból, hogy ha a második vágány mozgósítás szempontjából igénybe vétetik, ott a forgalom fennakadást ne szenvedjen, hanem megfeleljen feladatának. Ezen munkálat 42,000 frt költséget okozott a társulatnak. Tehát magában ezen két munka, melyre a társulat kötelezve nem volt, nagyrészt felér a 180,000 frt névszerinti részvényekért kapott összeggel. Ezen szempontok azok, melyek a pénzügyi bizottságot arra bírták, hogy a t. háznak ajánlja, hogy utólagosan hagyja, jóvá a kormány azon intézkedését, miszerint a 180,000 frt értéknek visszaboesátása alól a társulatot felmentse. A 2. §. azon szokásos bélyeg- és illetékmentességet adja meg azon kötvényeknek, melyek az 1875. évi XL. i.-tz. értelmében kamatbiztosítás fejében kibocsáttatnak. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1., 2., 3. §§-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi és igazságügyi bizottság jelentése a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentéseket felolvasottaknak veszi, akkor a vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Máimaga azon törvényjavaslat, melyet a t. ház a küsadók kezelésére vonatkozólag elfogadott, több oly intézkedést tartalmaz, a melyek szükségessé teszik egy önálló pénzügyi bíróság felállítását. Azok a teendők és azok a forumok, melyek ott meg vannak szabva, mintegy betetőzést és kiegészítést, sőt azoknak hatása az egyes közegek és a közönség irányában kellő garantiát csak akkor nyernek, ha egy pénzügyi bíróság állíttatik fel. De azonkívül van a képviselőház okmánytárában már erre nézve anteacum is, mert a mint KÉPVH. NAPLÓ. 1881— 84. XII. KÖTET. méltóztatnak tudni, 1880-ban egy határozat által utasíttatott a kormány, hogy addig is, mig a közigazgatási bíróság általában szerveztetnék, hozzon be törvényjavaslatot a pénzügyi bíróság felállítására vonatkozólag. Ezen előzmények mintegy megszabják az álláspontot, a melyet e kérdéssel szemben elfoglalni kell; noha elismerem, hogy nem kötelező erejűleg, mert egyik országgyűlés határozata a másikra nézve kötelező erővel nem bir, akármikor egészen önálló más álláspontot elfoglalhat a képviselőház minden kérdésben, bármilyenek legyenek annak előzményei. És így egészen helyén levőnek tartom azt is, ha e vitában felvettetik azon kérdés, hogy czélszertí és helyes-e önálló pénzügyi bíróságot felállítani, vagy pedig be kell várni azon időpontot, mikor a közigazgatási bíróság általában fel fog állíttatni, minden vitás közigazgatási kérdésre nézve; sőt elismerem, hogy még a magasabb tudomány szempontjából is az irodalomban és gyakorlatban is van más mód, a melylyel ezen vitás kérdések rendeztetnek, vannak országok, a hol máskép oldatik meg ezen kérdés. En ezen megoldási módok fejtegetésébe nem bocsátkozom — egyrészt azért, mert a pénzügyi bizottság álláspontja, úgyszólván megszabva volt; másrészt pedig, mert érdemleges okokból is helyesnek és czélszeríínek tartom azon álláspontot, melyet a pénzügyi bizottság e kérdés elvi oldalára nézve elfoglal, helyesnek és czélszerűnek tartom azért, mert a már megszavazott, a közadók kezelésére vonatkozó törvényjavaslatnak életbeléptetését fontosnak, sürgősnek tartom, mert csak is ngy tartom helyesnek és czélszerűnek a közönség érdekében azon garantiákat, a melyek ott foglaltatnak, ha egy független pénzügyi bíróság állíttatik fel. De helyesnek tartom a tudomány szempontjából azért, mert még azon országok is, a melyek megkisérlették a közigazgatási vitás kérdéseket rendes bíróságoknak adni, mint pl, Olaszország: az ujabb tapasztalatokon okulva, eltérnek ezen állásponttól, mert mint méltóztatnak tudni, épen közelebbről nyújtatott be törvényjavaslat az olasz képviselőház elé az ilyen kérdéseknek rendezésére; és különösen helyesnek, czélszerűnek tartom a közigazgatási bíróság felállításától elkülönítve a pénzügyi közigazgatási bíróság felállításának megoldását azon szempontból, mert a kérdést nem késlelteti, másfelől pedig, mert a közigazgatási bíróság megoldásával. a codificatio terén annyira hátra vagyunk, hogy addig várni c bíróság felállításával én helyesnek, czélszerűnek nem tartom. Különben más országok tapasztalatai bizonyítják, hogy az ilyen kérdésekben a bíróságokat eminenter az adóügyek foglalják el és e tekintetben hivatkozom Franeziaország egy kitűnő szaktudósára, Milcentra, a ki azt mondja, hogy 300,000 ügyből 10,000 szokott lenni különféle közigazgatási ügy, a többi mind 41