Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221. országos ülés április 10- 1883. 1? ez már elitélendő és ez ismét isten tudja miféle, de semmi esetre sem tisztességes eljárás. No hát t. képviselőház, ilyenekkel szemben védekezni nem szükséges, (Helyeslés) csak rá kell mutatni, (Ugy van!) Azt mondja a képviselő ur, hogy a kormány készakarva idézte elő itt az izgalmat és azután mikor látta, hogy ezen izgalom ki fog menni a társadalomba, ennek megelőzése végett belement a conventiculumba. Hát t. ház, nem engedem meg ugyan, hogy ez igy van, nem engedem meg, hogy még az eredeti szöveg elfogadása esetében is sikerült volna a társadalomban előidézni azon izgalmat, melyet most némelyek hirdetnek, de tegyük fel, hogy ugy van, hogy intézkedéseivel megbolygatta az ország polgárainak lelki nyugalmát és a közöttük élő' békét : elitélendő-e az, hogy ezt meg akarta az országgyűlési összes pártok egyetértésével előzni? Azt hiszem, nem. (Élénk helyeslés.) Ez esetben ezt csak az rosszalhatja, a ki nem tekintve semmi egyebet, csak egyoldalúlag a politikai czélt s épen azt sajnálja, hogy igy kiesik a kezéből az eszköz, amelylyel élni akart a protestantismusnak is rovására, saját politikai czéljainak elérésére. (Ugy van!) De legyen szabad azon képviselő urakat, a kik hitem szerint is tisztán túlhajtott protestáns autonomicus aggodalmaktól vezéreltetnek, figyelmeztetnem, hogy ugyan mit nyernének, ha érvényre emelkedhetnék a magát minden valláson kivül állónak nyilvánított szövetségesüknek nézete, a ki nem ugyan mint általa elfogadandót, de ennél jobbnak állítja oda azt, a mi a svájezi cantonokban van, hogy az egyetemre annak, a ki a kormánybiztos döntő szavát el nem fogadja, képesítési vizsgát kell tennie ? Kérdem már most azokat, a kik ismerik a magyar protestáns felekezetnek bizonyítványaik iránti susceptibilitását, vájjon legalább is nem túlmenő lett volna-e ez annál, a mit az eredeti szöveg mondott? (Felkiáltások: Rosszabb lett volna!) Hiszen ez egyenesen azt jelentette volna, hogy azon bizonyítványok nem érvényesek, mert a kik csak ilyenekkel birnak, azoknak az egyetemen felvételi vizsgát kell tenni. Ily szövetséges mellett diadalt, protestáns szempontból, kérem, ne várjanak. (Tetszés a jobboldalon.) De mi hibája ezen eljárásnak? Azt mondja a képviselő ur, hogy államivá kellene a kormánynak tenni az oktatást s csak akkor lesz jó oktatási rendszer Magyarországon, hogy ha kimondatik, hogy minden fillér, minden alapítvány, legyen az felekezeté, egyesé, vagy bármelj'- községé, az alapítóra és a felekezetre való tekintet nélkül, olvasztassék össze egy népnevelési alapba. (Félkiáltások szélső balfelöl: Nem mondta!) Határozottan mondotta. Mit gondolnak a képviselő urak, vájjon mit mondanának akkor valamennyien és jogosan az ország felekezetei; mit mondanának a KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XII. KÖTET. képviselő ur által szárnyai alá vett, de szerencsére védelmére nem szoruló protestánsok, ha alapítványaikat el kellene az ő szándéka szerint veszíteniük? Féljenek uraim, az ily szövetségesektől ég ne azoktól féljenek, a kik megállanak azon határnál, a melyen meg kell állani, ha az államérdekét megvédeni akarják, hanem azoktól, a kik önöket támogatják túlzott kívánalmaikban azért, mert tudniok kell, hogy a túlságból származhatik különben azon másik túlság, midőn azután lehetne igenis az alapokat confiscálni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Csak egyre kívánok még reflectálni, és ez az: Helfy képviselő ur azt kérdezvén, hogy milyen legyen hát az a fő felügyeleti jog, melyet nem tagadnak, azt hallottam, azt mondotta valaki, hogy olyan, mint gyakorlatban volt. Én, t. ház, azt hiszem először, hogy az államnak épen ugy, mint a felekezetnek érdeke az, hogy a jogkör tisztáztatván, elkerültessenek azonconílictusok, melyek elkerülhetetlenek voltak ép azért, mert ezen fő felügyele ti jog tisztán definiálva nem volt. De másfelől méltóztassék megengedni, a főfelügyelői jog ily bizonytalanságban hagyása csak e gyre vezethet és ez szerintem tisztán csak ellenzéki szempontból, ha a kormány valamit tenni akar, mondhatni: túlment a főfelügyeleti jogon; de ha másutt oly üzelmek vannak az országban, a melyekhez a főfelügyeleti jog jelen gyakorlata mellett h ozzá nem férhet, vádolhatni a kormányt, hogy nem teszi meg hazafiúi kötelességét, mert ott van a főfelügyeleti jog, még sem bántják őket: tehát egy szóval nem adni módot a sikeres intézkedésre, de megtartani a módot a kormány támadására és gyanúsítására, ez az értelme annak a főfelügyeleti jogra való hivatkozásnak. (Ugy van! jobbfelöl.) Végül azt vette zokon — ugy vettem észre, főleg Mocsáry t. képviselő ur — hogy a törvényjavaslat szövegében az van, hogy a felekezeti főhatóság, ha törvényellenest tapasztal, „köteles" a bizonyítványok kiadását betiltani. De hát engedje meg a t. képviselő ur, az talán senkire nézve sérelmes alko tmányos országban nem lehet, hogy a törvénynek engedelmeskedni köteles. Itt pedig nem egyes ember akaratáról, nem a kormány akaratáról, nem re ndeletekről, hanem egyenesen magáról a törvényről van szó. Márpedig ha alkotmányos országban akarunk élni, annak fölébe sem ember, sem testület nem helyezkedhetik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezek után kérve, ne abból bírálják meg a törvényjavaslatot, hogy segít ennek a kormánynak, mert hisz nem ennek a kormánynak sz.ivaznak meg törvényt, hanem m egszavazzák a magyar államnak: méltóztassék a módosított szöveget elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ha az előadó ur nem kivan szólani, 3