Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-233

226 233. országos ülés április 25. 1883. bezés módozatait annyira complicálj általános szabályok alól oly kivételeket enged meg, a melyek a competentia kérdésében elkerülhetlenül összeütközések szülőanyjává lesznek, a mik mindenesetre az adózók hátrányára fognak szolgálni. Azért én csak a pénzügyi kezelés kérdéseiben vagyok hajlandó a döntőszót a pénzügyministeriumnak megadni. De van Teleszky módosításának, illetőleg szövegezésének egy mindezeknél veszélyesebb intézkedése, illetőleg gyászos következményű kinövése, az, hogy csak birtokon kivül engedi meg a felebbezést. Ha nem csalódom, ez nem volt benne eredeti módosításában s ugy vélem, hogy azt beszéde alatt a pénzügyminister ur írásban elibe tett kívánsága következtében toldotta hozzá. (Elénk derültség a szélső balon.) Ez a mi viszonyaink között valóban végzetszerű csapásokat mérhet a szegény, jogtalanul is túlterhelt adózókra, mert azt mindenki tudja, hogy nálunk az egyszer befizetett adót, avagy illetéket, bármi jogtalanul csikartatott is fel, nincsen emberi hatalom, amely visszaadassa, (Ugy van! a szélső lalfelöl) de tegyük fel, hogy az nem hajtatott be, hanem annak fejében gabnája, bora avagy igavonó marhái foglaltatnak le, a minek következtében azokat értékesíteni nem lehetvén, ások elpusztulásnak, romlásnak, árcsökkenésnek vannak kitéve, mig a felebbezés azok sorsa felett dönt. Ki fogja ezen néha sok ezer ékre mehető károsodását az adózóknak megtéríteni vagy kárpótolni? Senki. Ezen egyetlen ok is elégséges lenne arra, hogy Teleszky szövegezésével szemben Olay Lajos barátom módosítását fogadjam el, mely a fontosabb jogi kérdésekben a pénzügyi bírósághoz való felebbezést birtokon belül engedi meg, mindkét és nemcsak egyik érdekelt fél részére. Kérem a t. házat, ne méltóztassanak e pontot könnyedén venni, mert a felebbezésnek korlátozása, egyoldalúsága és csak birtokon kívüli engedélyezése végtelen calamitásoknak lesz kútforrásává s ezen egész törvény vélt jó hatását illusoriussá teendi. Azért ajánlom Teleszky szövegezésével szemben Olay Lajos barátom módosítását elfogadásra. (Élénk helyeslés a szäső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister.* T. ház! Azon intézkedés, mely az általam benyújtott eredeti törvényjavaslatban foglaltatik, hogy két egyenlő határozat esetén felebbezésnek ne legyen helye, nem új intézkedés, hanem már az 1876: XV. t.-cz.-ben megvolt. A bizottság hozzájárult azon nézethez, hogy az új törvény azért alkotandó, hogy az eddigi helyzeten javítson és ha van, a mit javítani lehet, a nélkül, hogy az administratió fennakadjon, ahhoz én részemről teljes készséggel hozzájárulok azon határig, a meddig az administratió érdeke megengedi. De t. ház, akkor, midőn egyáltalán a pénzügyi bíróság felállításáról volt szó, kellett egy bizonyos határvonalat vonni, hogy melyek azon ügyek, melyek ezentúl a pénzügyminister kezében maradnak legfelsőbb fokban és melyek tétessenek át a felállítandó pénzügyi bírósághoz; és kezdettől fogva azon választó vonal állíttatott fel általam s fogadtatott el a pénzügyi bizottság által, hogy mindazon kérdések, melyek a pénzügyi administratióra vonatkoznak, maradjanak ezentúl is az administratió ért felelős minister kezében, végelintézésben ; mindazon ügyek pedig, melyeknél az egyes magánpolgárnak, az adófizetőnek érdekei szemben állanak az államkincstár érdekeivel, elvétetvén a pénzügyministernek hatásköréből, adassanak át végső fokban a felállítandó pénzügyi bíróságnak. Ezen határvonal t. ház, ugy ezen, mint a pénzügyi hatóságokról szóló javaslaton meg van tartva és ezen határvonalat, ha az administratiót nem akarjuk lehetetlenné tenni, meg kell tartani, mert különben csakugyan a pénzügyministert a végrehajtásért felelőssé tenni nem lehet. T. ház! Szó volt itt a községek, községi közegek és azok működéséről fegyelmi ügyek esetében, melyeket végső fórumban a pénzügyministernek főhatósága alól ki akartak vonni. De t. ház, azon teendőkre nézve, melyeket az adóügy s általában a közigazgatás közvetítésére a községi elöljárók teljesítenek, ezek mint tisztviselők tekintetnek és mint ilyenek, nem lehet őket elvonni a pénzügyminister főhatósága alól. Ezekre nézve tehát a fegyelmi eljárásnak is végső fokban a pénzügyminister hatáskörében kell maradnia. Kérném tehát a t. házat, hogy azokat a módosításokat, melyek a 8. §, második pontja alóli kivételt czélozzák, ne méltóztassék elfogadni, hanem erre nézve a pénzügyi bizottság által beterjesztett javaslat szövegét ajánlom elfogadásra. A mi végre azon kérdést illeti: mi legyen magához a pénzügyi bírósághoz felebbezhető s hogy e tekintetben az eredeti javaslat, vagy a Teleszky képviselő ur által módosított szöveg fogadtassék-e el, vagy általánosságban, mint egyes képviselő urak kívánták, minden kérdés felebbezhető legyen, bátor vagyok megjegyezni, hogy én a Teleszky képviselő ur módosítványához hozzájárulok. Az, hogy általánosságban minden határozat felebbezhető legyen a pénzügyi közigazgatási bírósághoz, gyakorlatilag kivihetetlen és pedig azért, mert tekintettel kell lenni nem csak azon ügyekre, melyek a 8. §-ban foglaltatnak, hanem tekintetbe kell venni azokat is, melyeket a 34. §. tartalmaz s melyek az adókivető- és felszólamlási bizottsághoz felebbezhetők. Ha ezek is korlátlanul felebbezhetők a pénzügyi közigazgatási bírósághoz, akkor törüljünk el minden közbe-