Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-232

232. országos fi] és április 24. 1885. gjy kintettel a büntető törvénykönyv 471. és 484. §§-ra. Ezek a hivatalos hatalommali visszaélésről szólnak, de a miről itten szó van, az nem egyszerű mulasztás, vagy hivatalos hatalommali visszaélés, hanem esetleg lehet okirat-hamisítás, hogy közokiratban valótlan tény állíttatik. Én tehát, hogy a büntető törvénykönyvvel ellenkezésbe ne jöjjön a szöveg, azt indítványozom, hogy itt egyszerűen az mondassék az idézett szakaszok helyett, hogy „tekintettel a büntető törvénykönyv rendelkezéseire*, mert itt nem lehet egyes szakaszra hivatkozni, mi után egyéb bűncselekmény is fordulhat elő. (Helyeslés.) Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Mielőtt a beadott módosítványokra nézve nyilatkoznám, bátor vagyok én is egy csekély indítványt tenni. T. i. a 29. lapon a második bekezdésben előfordul, hogy a bírság mire fordíttassák és itt az áll, hogy egy harmadrészben a körjegyzői nyugdíjalap javára. Méltóztatik tudni, hogy némely helyeken a községi és körjegyzői nyugdíjalap közösen kezeltetik, hogy tehát ez el ne essék, bátor vagyok indítványozni, hogy beszurassék „községi és körjegyzői nyugdíjalap javára". (Helyeslés.) A mi a beadott módosítványokat illeti, első sorban a Vidliezkay képviselő ur módosítványára vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni, hogy azt azért nem lehet elfogadni, mert két dolgot említ, a mi feljogosítja a felébb való hatóságot a község terhére alkalmazni új egyéneket, t. i. a hanyagság és munkafelszaporodás esetében. Azonban ez mindig vitás kérdéssé fogna íajulni, mert az illető község magától el akarván a terhet hárítani, kifogásoké fog tenni, tehát constatálni kell, vizsgálatot kell tartani, a mi időbe kerül, az adózók érdekében pedig szükséges, hogy a munkálat idejében elkészüljön, hogy a reclamátió jogával idejében élhessenek, azért nem lehet a rendelkezést csak ezen esetre szorítani. Nézetem szerint elég, ha a javaslat szövege fogadtatik el, mert abban az van mondva, ha nem készül el a munka, akármi okból, okvetlenül szükséges intézkedni, hogy az elkészüljön. Ha pedig eseteket veszünk fel, az magyarázatokra fog okot adni, a község — mint mondám — iparkodni fog magától elhárítani a költséget és ez csak a munka hátrányára fog szolgálni. Ez az ok, a miért én ezen módosításhoz nem járulhatok. A mi Teleszky t. képviselő ur módosítását illeti, ahhoz hozzájárulhatok, mert csakugyan fordulhatnak elő oly esetek, melyek nemcsak a 471. és 484. §-aiba a büntető-codexnek, hanem más szakaszokba tartoznak, tehát ha általánosságban történik a hivatkozás, az sokkal szabatosabb, mert egyik esetet sem zárja ki. Ennek következtében ezt a módosítást elfogadom. Elnök: T. ház! A 14. §-ra nézve három módosítás adatott be; azt hiszem, legczélszertíbb KÉPVB. HAPLÓ. 1881—84. XH. KÖTET. lesz mindegyiket azon pontnál felolvasni, amelyre vonatkozik. Az első és második bekezdésre észrevétel nem tétetett; a harmadikra nézve Vidliezkay képviselő ur adott be módosítást, méltóztassék ezt meghallgatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Vidliezkay József módositványáí). Elnök: Ezzel szemben kérdem a t. házat: kivánja-e változtozatianul fentartani a bizottság által javasolt szöveget, igen vagy nem ? (Igen !) A ház többsége azt fentartatni kívánja. A harmadik bekezdés után következő pontokra nem tétettek észrevételek: A 7. bekezdésre nézve azonban az előadó ur azon észrevételt tette, hogy az annak negyedik sorában előforduló „körjegyzői" szó elébe tétessék: „községi és". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget az előadó ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogad tátik. Az utolsóelőtti bekezdésre Teleszky képviselő ur azon módosítást tette, hogy annak utolsóelőtti harmadik sorában előforduló ezen idézetek: „471. és 4S4. §-aira" hagyassanak ki és azok helyett tétessék: „rendelkezéseire", a szöveg különben változatlanul maradván. Kérdem a t. házat, elfugadj;?-e a szöveget ezen idézetek fentartásávaí, igen vagy nem ? (Nem!) Nem fogadtatik el és igya szöveg a Teleszky képviselő ur módosítása szerint fogadtatik el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 15—17. §-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 18. §-t). Körösi Sándor: Tisztelt képviselőház! A 18. §-nak azon rendelkezését, hogy az ott elősorolt adónemek kitétessenek a község házában, hogy ott észrevételeit mindenki 8 nap alatt beadhassa, érdemileg elfogadom. Alakilag azonban hibákat vettem észre a szövegben, melyek részben magyartalanságok, részben nyelvtani hibák, részben sajtóhibák lehetnek. Ezeknek kijavítására niódosítványt vagyok bátor benyújtani. Nevezetesen az a) pontban az van, hogy „azon adózók, kik a kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva voltak, a lajstromok közzétételének napjára követő 15 nap alatt." így magyarul nem beszél senki. Hasonlókép hibás a V) pont, hogy „azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval a kivetés évében első izben rovatnak meg, adótartozásuk az adókönyvecskébe történt bejegyzésének napját követő 15 nap alatt." Itt is hibás kifejezések vannak. Indítványozom tehát, hogy az a) pontban ehelyett „a lajstromok közzétételének napjára" tétessék „a lajstromok közzétételét"; a b) pontban pedig e helyett „adótartozásuk az adókönyvecskébe történt bejegyzésének napját" tétessék „adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését". " 28