Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221. országos ülés április 10- 1883. 15 vagy sem, ez tehát intézkedési és rendelkezési jog volt, nem pedig felügyelet. Most hová redueálta­tott ez? A kormánybiztos jelen van és fel van ru­házva azon joggal, a mely nélkül magamnak fel­ügyeletet képzelni nem birok, hogy tudniillik je­len legyen minden actusnál, kérdéseket intéz­hessen. Thaly Kálmán: Elég baj! Helfy Ignácz: Bocsánatot kérek, Thaly Kálmán képviselő ur professor volt, én is; tudjuk, hogy e nélkül lehetetlenség, hogy valaki magá­nak meggyőződést szerezzen egy ifjú általános érettségéről. Oda van reducálva a kormányképviselőjének joga, hogy ha a vizsgálat folyamán felfedezi, hogy világos törvény vagy szabályrendelet nem tartatott meg, akkor ő ezt jegyzőkönyvileg felvéteti és je­lentést tesz a ministernek. Igen természetes, hogy addig a dolog végleg nem döntetik el, mert ha a bizonyítvány kiadatik, a vizsgálatnak semmi practicus eredménye nem lehetne. De kinek van fentartva a végeldöntés? A módosítványban, melyre nagyon ügyeltein, világo­san ez van mondva: A minister az illetékes iskolai főhatóságot az ügy megvizsgálására felhívja. A főhatóság a vizs­gálatot azonnal teljesíti és ha azt találja, hogy törvénytelenség vagy szabályellenesség csakugyan történt, az érettségi bizonyítvány kiadását betiltani köteles ; (Mozgás szélső balfelöl) ellenkező esetben a bizonyítványt kiadatja, de eljárásáról minden esetben jelentést tesz a ministernek. Mocsáry Lajos: Köteles! Helfy Ignácz: Fennakad valaki azon, hogy azon esetre, ha törvénytelenség történt, maga a főhatóság köteles betiltani a bizonyítvány kiadá­sát. Bocsánatot kérek, odáig csak t. barátom sem akar menni, sőt azt hiszem nem is képes feltenni a maga saját felekezetéről azt, hogy még akkor is, mikor törvényszegést vesz észre, ne tegyen eleget a törvénynek. Én, t. ház, ezen hosszú vita folyamán meg­győződtem arról, hogy itt a kölcsönös capacitatió­nak csakugyan alig van helye ; mert hiszen tisztelt barátaim mindegyike kijelentette azt, hogy sem az eredeti szöveget, sem a módosítványt el nem fo­gadja. Ismétlem azt, a mit már az általános vita alkalmával is mondottam, hogy én a mi protestáns felekezeteinknek századokon át tanúsított bámula­tos SZÍVÓS ellenállásában oly erőt látok, a melyet a nemzetnek nagyra kell becsülnie; nagy hasznát vette ezen ellenállási erőnek a múltban nehéz po­litikai momentumokban, hasznát vehetjük még a jövőben is. En ezt ma is ismétlem és azért nem­csak hogy zokon nem veszem, hanem ellenkezőleg a sympathiának bizonyos nemével tekintem ezen ellenállási erőt; de mégis csak kell, hogy valami eredményre jussanak ők maguk. Mert eddig mindig csak azt hallottam tőlük, hogy nem akarják a szö­veget, nem akarják a módosítványt, nem akarják azt, a mit a múlt évben a kormány proponált. Mél­tóztassanak tehát megmondani, hogy mit akarnak; ezt óhajtanám hallani már egyszer. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az eddigi állapotot!! Folytonosan hivatkoznak az 1791. XXVI. t.-ezikkre és a béke­kötésekre. Én most is ismétlem azt, a mit a múltkor mondtam, mert ez mély meggyőződésem, akár tetszik valakinek, akár nem, hogy én ezekre a a békekötésekre nem adok semmit. Az állam és saját alattvalói közt nemzetközi szerződés nem létezhetik; mert ha ez igy volna, ez a legveszé­lyesebb állapot volna az államra nézve, a melyet képzelni tudok. (Helyeslés. Ugy van! jobb felöl. Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Törvénybe van iktatva!) Mert a nemzetközi szerződés időhöz van kötve ; jöhet idő, midőn az állam mondja, ha nem kedvező reám nézve felmondom; sőt ha oda fejlődnek a dolgok, hogy még időközben is az állam lételét fenyegeti e szerződés, megmarad az ultima ratio, fordulhat a fegyverhez. Saját alattvalóival szem­ben e ratióhoz sem fordulhat; tehát az állam igy le volna kötve örök időre saját polgárainak. Én tehát ezt az érvet nem ismerhetem el. Elismerem igenis annak politikai fontosságát és egyáltalában ama szabadelvű szempontot, hogy az autonómia fentartassék; de hiszen t. barátaim, a kik folyto­nosan emlegetik a békekötéseket és ezen tör­vényt, tudják, hogy ezen törvénybe világosan be van iktatva az állam fő felügyele ti joga. Én az egész vita folyamán sem hallottam semmi propo­sitiót. Mondják meg, miként vélik ők tehát ezen suprema inspectiót, hogy ne csak a papíron ma­radjon, hanem az életbe is átmenjen; mert hiszen az olyan jog, a melyet tényleg nem gyakorolha­tok, az nem jog (Ugy van! jobb felöl.) Thaly Kálmán: Száz évig gyakorolták! Helfy Ignácz: Hogy miként gyakoroltatik egy jog, azt tudni kell, annak meg kell állapítva lennie. Eddigelé nem volt megállapítva; ezért van­nak bizonyos tünetek, melyeket tisztelt barátaim és velők együtt mindnyájan sajnálunk és annak akarunk véget vetni. (Helyeslések a szélső bal­oldalon.) Én csak annyit tudok t. ház, hogy ma nincs állam Európában, mely a tanügy feletti ellenőrzés jogát magának fenn ne tartsa és a melyben meg ne legyen adva mindenütt a mód arra, hogy ezen ellenőrzési jogát tényleg gyakorolja. Én azon meggyőződésre jutottam, hogy akképen van meg­állapítva a módosítvány szerint e jog a törvény­javaslatban, hogy az a protestáns autonómia lénye­géhez legkevésbbé sem nyúl, rendelkezési jogos ? sem a kormánynak, sem képviselőjének nem ad és

Next

/
Thumbnails
Contents