Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-228
228. országos ülés április 18. 1883. 147 végösszegeket tekintve, ugyanazon eredményekhez jutott, mint maga az államszámszék, habár némileg más utón. És ez igen természetes, ha méltóztatik tekintetbe venni, hogy az államszámszék az 1881. évi zárszámadás összeállításánál szem előtt tartotta azon határozatot, a melyet a t. ház a múlt évben az elszámolás ügyében 1881. jegyzőkönyvi száma alatt hozott és a mely határozat, miután ahhoz a főrendiház is hozzájárult, országgyűlési határozattá vált. Ezen határozat, miként talán emlékezni méltóztatnak, oda irányul, hogy azon állami kiadások, a melyeket nem a költségvetési törvény, nem is a póthitel törvénye, hanem más külön e czélra alkotott törvények engedélyeznek, a nélkül, hogy a törvényben az engedélyezett összegek nagysága számszerűleg megállapítva volnának, jövőre nem ugy tekintetnek, mint addig tekintettek, nem oly kiadásoknak, ameryeknek eífectuálásábana kormány törvényileg nyert jogkörét túllépte, tehát nem ugy számoltassanak el,mint előirányzat nélküli kiadások,hanem ugy, ahogy az természetüknek megfelel, mint oly kiadások, amelyek szintén törvényen alapulnak, törvény által engedélyezettek, egyszóval előirányzottak. Ezen határozatnak czélja volt elérni azt, hogy a zárszámadások által nyújtott adatok alapján azoknak minden további csoportosítása és rectificatioja nélkül mindenki első tekintetre megítélhesse, hogy vájjon valamely évben a pénztárilag foganatosított állami zárszámadás eredményei mennyiben felelnek meg az előirányzott eredménynek, vagyis más szóval, hogy valamely évben a pénzügyi hiány minő viszonyban áll az előirányzott Mánynyal szemben. Miután az államszámszék ezen határozatot, mint szerencsém volt jelezni, foganatosította és ennek megfelelőleg rendezte be az 1881. évi zárszámadást,e tekintetben az különbözik is, még pedig előnyére, a megelőző évek számadásaitól és e körülménynek volt kifolyása az is, hogy a zárszámadási bizottság az államszámszék által kitüntetett végeredményeken semminemű módosítni és változtatni valót nem talált. Azonban ép azért, hogy az említett országgyűlési határozat magyarázata a törvényhozás intentiójának megfeleljen és hogy az a jövőre nézve félreértésekre alapul ne szolgálhasson, szükségesnek tartotta a bizottság, két átmeneti természetű csekélyebb jelentőségű módosítást eszközölni az államszámszék kimutatásában, nevezetesen azon kimutatásban, amelyben az államszámszék az előirányzott bevételeket tüntette ki. Módosította pedig a bizottság ezen kimutatást annyiban, hogy azon összegek közül, a melyeket a számszék mint 1881. évre praelimináltakat mutat ki, két tételt kihagyott, kihagyta először azon 2 millió forintnyi állami előlegnek megtérítését, a mely a sziszek-szunyi határszéli vasút építésére adatott és másodszor kihagyta azon 758,260 frtnyi állami előlegnek megtérítését, mely a földrengés által sújtott zágrábi lakosoknak engedélyeztetett. Az előbbi alapszik az 1880. évi XLIII. t.-cz.-en, mely ugy intézkedik, hogy a sziszek-szunyi határszéli vasút építésére az államkincstár adja a szükségelt összeget azon feltétellel, hogy az u. n. határőrvidéki erdőalap, beruházási alap ezen öszszeget megtéríteni tartozik az államkincstárnak akkor, midőn a megfelelő készpénzzel rendelkezni fog. 1881-ben az említett erdőalap, ezen összeggel nem rendelkezett és épen azért, mikor az 1881. évi költségvetés összeállittatott, ezen megtérítés a költségvetésben nem is praelimináltatott, mint bevétel. Tehát ugyanazon oknál fogva, mert a törvényben jelzett feltétel 1881-ben nem következett be, a bizottság felfogása szerint nem volt helyes felvenni ezen összeget, mint 188l-re előirányzott bevételi összeget a zárszámadásban sem. A mi a második tételt, vagyis a 758,260 frtot illeti, erről intézkedik az 1881 : IX. t.-cz., a mely azt mondja ki, hogy a földrengés által sújtott zágrábi lakosok által nyert állami előlegek visszatérítendők az államkincstárnak az 1882. évtől kezdve félévi részletekben; tehát nem 81-ben, hanem 82-ben. Ennélfogva ezen összegnek, mint 81-iki bevételnek kimutatása ellenkezett a törvény világos szavaival és azért ugy ezt, mint az előbbi összeget a bizottság az előirányzott bevételekből kihagyta. Mert habár kétségtelen az, hogy mindkét összeg, mint állami követelés beállítandó volt, de mint előirányzott bevétel nem volt feltüntethető már a törvénynek határozott intézkedéseinél fogva sem. De nem volt megmagyarázható az imént általam említett országgyűlési határozatból sem, a mely határozat intentiójánál és tartalmánál fogva ezen két speciális esetre nem is alkalmazható. Ezen átmeneti természetű módosítások daczára, mint volt szerencséin jelezni, a végeredmények változatlanul maradtak; ezek pedig rövideden a következőkben tüntethetők fel. Tekintetbe véve az 1881. évi költségvetési törvényt és az ugyanezen évre vonatkozó póthiteltörvények és külön engedélyeket nyújtó törvények által megállapított előirányzott bevételeket és kiadásokat és ugy a bevételből, mint a kiadásból leütve azon összegeket, a melyek vagy kölcsönökből származtak, vagy kölcsönök conversiójára voltak fordítandók és igy 1881-ben állami jövedelemnek nem is tekintendők, igy csoportosítva a tételeket, mutatkozik az 1881. évre előirányzott bevételek és kiadások közt 39 millió 957,000 forint hiány. Tehát ez fejezi ki az 1881. évi törvényen alapuló előirányzott hiányt. Ha ezzel szembe akarjuk állítani a ténylegesen bekövetkezett eredményeket, ugyanazon csoportosítás mellett, a hogy előirány oztatott, mutatkozik 48 millió 65 ezer forint 19*
