Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-228

148 *

228 országos Blés április 18. 1883. deficit, ugy, hogy a tényleges deficit az előirány- [ zottat felülmúlja 8 millió 107 ezer forinttal. Ezen kedvezőtlen tényleges eredmény nagyobbrészt látszólagos és ebből nem lehet következtetést vonni az előirányzatnak hibás voltára. Annyiban látszólagos a kedvezőtlen tényleges eredmény, a mennyiben bizonyos megfelelő tételek által ellensúlyozva vannak. Ugyanis a rendes kezelésnél szőlő-dézsmaváltságból előirányozva volt 2.865,250 frt, befolyt pedig 1.232,900 frt, tehát itt a kevesebblet 1.632,349 írt. A dohányjövedékből előirányozva volt tiszta bevétel 17.900,000 frt. Miután azonban ez évben nagyobb mértékben kellett a dohányt vásárolni, tényleg tett a tiszta jövedelem 15.915,000 forintot; tehát mutatkozik 2.053,000 frttal kevesebb bevétel, mely ellensúlyozva van azon dohány anyagszaporulat által, mely 1.991,673 forintot tesz. Az átmeneti bevételeknél előirányozva volt államjószágok eladásából ő.000,000 frt, miután azonban a kedvezőtlen viszonyok következtében nem lehetett annyit eladni, tényleg csak 1.358,052 forint folyt be, itt a kevesebblet 3.641,947 frt. E részben azonban megvan az egyensúly az el nem adott államjavak értékében. Ha ezen kevesebbleteket összegezzük, már majdnem itt előáll azon 8 milliónyi összeg, melyet említettem, pedig, mint már volt szerencsém megjegyezni, két tétel ellensúlyozva van, a harmadik pedig a szőlődézsmaváltság, melynél a kevesebblet oly természetű, hogy bizonynyal senki sem fogja a kormányt azért felelősségre vonni, hogy e követelések behajtásánál nagyobb szigorral nem járt el. Azonban, ha mindezeket tekintetbe veszszük is, nem lehet kétségbe vonni, hogy ezen 48,065,000 forintnyi hiány igen jelentékeny összeg és ezt szembe állítván az 1881-iki tényleges deficittel, a mely 41 millió 900 ezer frtot tett, első tekintetre hanyatlást kellene constatálnunk. Azonban t. ház, ha igazságosan akarunk Ítélni, nem szabad ezen összegeket igy átlag venni figyelembe, hanem szükséges az egyes külön kezelési ágakat megvizsgálni. Négy ily kezelési ág van. A rendkívüli közösügyi pénzkezelésnél azt látjuk, hogy ezen kezelésnél a különböző bevételek és kiadások körülbelül egyformák 1880-ban ugy, mint 1881-ben, tehát különbözet a kettő közt nincs vagy legalább igen jelentéktelen. A mi azonban a rendes kezelést illeti, tehát azon kezelést, mely az államháztartás állásának megítélésénél a legnagyobb fontossággal bir, azt látjuk, hogy 1881-ben a rendes bevételek és kiadások közti viszony majdnem 4 millióval kedvezőbb, mint az előbbi évben, tehát az állandó természetű bevételek és kiadások közti viszony 1881-ben nem vált rosszabbá, sőt javult; a tételek kedvezőtlen eredménye tehát csakis az átmeneti kiadásokra és illetőleg a beruházásokra súlyosodik és azt látjuk, hogy valósággal 1881-ben e viszony kedvezőbb, mint az előző évben, habár nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt, hogy 1881-ben az átmeneti pénzkezelés nemcsak a conversióval, hanem árvízi védekezéssel és más ilynemű munkálatokkal terheltetett, szóval előre nem látható költségek fordultak elő. A mi a beruházásokat illeti, 1880 ban 6 és fél millió, 1881-ben 15 millió 872 ezer forint, tehát 1881-ben két és félszer nagyobb összeg fordíttatott beruházásokra, mintáz előző évben. A beruházások pedig, habár ezek oly tételek közé tartoznak, melyeket mindenki a legszívesebben szavaz meg, miután ellensúlyozva nincsenek, kétségkívül az állammérleg megrontására birnak nagy befolyással. Mindenesetre constatálni kell azt, hogy ha ezen beruházásokat nem veszszük figyelembe és kihagyjuk a számításból, a mint hogy ki is kell hagynunk, ha helyesen akarjuk az összehasonlítást megtenni, azt látjuk, hogy az 1881-iki év 3.262,000 frttal kedvezőbb eredménynyel záratott be, mint a megelőző év. Ezeket kívántam a tényleges eredményre vonatkozólag megjegyezni. Szükséges még röviden rámutatnom az úgynevezett jövedelmi mérlegre, a bevétel s kiadás közt mutatkozó különbözetre, mely nem kevesebb, mint 70 milliónyi hiányt mutat fel, meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen 70 millió jövedelmi hiány túlnyomó nagy része törvényen alapuló s a költségvetés keretén kivül álló kezelésnek, a nagyobb mérvű pénzügyi műveleteknek képezi következését. Egészben véve e jövedelmi hiány három csoportra oszlik. Az első csoport, mely valamivel több 10 milliónál, az 5%-os papirjáradék kibocsátásával kapcsolatos árfolyamveszteség következménye. A második csoport, mely nem egészen 55 milliót foglal magában, a 6%-os aranyjáradék egy része bevonásának, illetőleg a 4%-os aranyjáradékból 200 milliónyi névértékű kölcsön kibocsátása közti differentiának következménye, tehát egy szóval a conversiónak képezi természetes következését. Végre a harmadik csoport a tulajdonképeni jövedelmi hiány, mely 5 millió 249 ezer forintot tesz, az állami igazgatás egyes ágazatai és a többi adósságkezelési ágazatok közt oszlik meg. Látható ezekből, hogy a 70 millió túlnyomó nagy része törvényen alapuló hiány, olyan, mely a conversióból s az 4%-os papirjáradék kibocsátásából származott, mely nem előre nem látott, sőt igenis előre látott és természetes következménye azon nagymérvű pénzműveletnek. Hogy ezen különbözet a jövedelmi hiányban szerepel, okául szolgál azon körülmény, hogy mióta zárszámadásaink vannak, azóta az ilyen természetű nyereségek és veszteségek mindig be voltak foglalva a jövedelmi hiányban, másrészről azon körülmény, hogy ha egyáltalában megkívántatik, hogy mér-