Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221, országos ülés sok, hanem valóságos szakférfiak előtt is létezik a túlterheltetés kérdése, ezt nem lehet tagadni. De miben áll a túlterheltetés ? Azt mondják, hogy a tárgyak sokaságában. Ha igy van, akkor & túlterheltetésen a tárgyak leszállításával kell segíteni. Némelyek megpróbálták a közelebbi napokban egy tárgynak töröltetését s a t. ház nagy többsége ezt nem engedte meg; és én is szintén azon meggyőződésben élek, hogy a túlterheltetés oka nem a tantárgyak sokaságában van s tehát nem valamely tárgy törlése által lehet rajta segítni; s hiszem, hogy a t. háznak is ez a nézete, mert a gymnasinmi tantárgyak közt egy sincs olyan, melynek törlésére a t. háznak csak egy harmadát is meg lehetne nyerni, nem hogy a többségét; s még kevésbé lehetne megnyerni a szakemberek szavazatát. Ha tehát nem a tárgyak sokaságában van a túlterheltetés, akkor egy más körülményben kell lenni; és másban is van, t. i. a gymnasiumban a szakrendszer oly merev keresztülvitelében, a mint az tényleg történik. Most már minden gymnasiumi professor specialistának van képezve, mindenik universitási professornak képzeli magát, beül a cathedrába és praelegál a tiz éves gyermekeknek ugy, a mint 20—-25 éves ifjaknak szokásos. A latin nyelv tanára meg nem mondja addig az asztal nevét latinni, mig néhány órán össze nem hasonlítja a görög és latin nyelvet, mig a latin nyelvnek amabból származását meg nem magyarázza, szóval: tart összehasonlító nyelvészeti leczkét 20 —25 órán keresztül, a melyből természetesen egy szót sem ért egyetlen egy tanítványa sem. Ezen szakférfiak közül az egyik jobban premálja a maga tárgyát, mint a másik és ennek eredményeként áll elé a túlterheltetés, mig az osztályrendszer által a túlterheltetés el van kerülve, legalább uagy mértékben megvan enyhítve, a tárgyak sokasága daczára. Nem akarok t. ház, a jelen alkalommal az osztályrendszer mellett szólni, nem is itt a helye, de nem is azért nem akarok szólni, mintha nem volnék meggyőződve, hogy legalább az alsóbb osztályokban ez helyes, hanem nem akarok szólni azért, mert a közoktatási kérdéseknek is divatja van, most a szakrendszer van divatban és hiába mondanók, hogy ez helytelen : mig a divat le nem járja magát, addig az osztályrendszer mellett nem lehet többséget csinálni. Én is engedem, hogy járja le magát. Nézetem szerint a túlterheltetésen segítni lehet az érettségi vizsga tárgyainak kevesbítése által; a nélkül, hogy a középiskolai oktatás czélja veszélyeztetve volna. Mert a gymnasiumi oktatás főczélja nem az ismeretek közlése, hanem bizony es formai képzés nyújtása, hogy az ifjú ember ennek alapján képes legyen azután a maga erején tanulni. Természetes, hogy ez bizonyos ismeretek közlése nélkül nem történhetik, de a foczél a foráprilis 10. 1883; f mai képzés marad. A formai képzés eszközlésére a gymnasium tantárgyai közül a legalkalmasabb a latin nyelv, a görög nyelv, a mathézis, a história és az anyanyelv, a többiek mellékesek. Már most, ha csak ezek maradnak az érettségi vizsga tárgyai, ennek következése a« lesz, hogy az oktatás súlypontja lassanként rövid idő alatt áthelyezkedik ezen néhány tárgyra; a többieket is fogják tanítani, szükséges is, hogy tanítsák, de a súlypont ezen néhány tárgyra lesz helyezve és ezen intézkedés enyhíteni fogja a merev szakrendszer keresztülvitelének hiányos következményeit, ha nem is teljesen, legalább jelentékenyen. A mikor a t. házat arra kérem, hogy az érettségi vizsga tárgyai közül néhányat törüljön, n$m merem azt kívánni, hogy épen a görög nyelvet hagyja meg, jóllehet én szeretném meghagyni; hanem indítványozom, hogy a szóbeli érettségi vizsga tárgya a gymnasiumban legyen a magyar nyelv és irodalmának története, a latin nyelv, a mennyiségtan és a történelem; a reáliskolában a magyar nyelv és irodalmának története, a német nyelv, a mennyiségtan és a természettan. Ezek a középiskolai oktatás főtárgyai, ezeken kell feküdni az oktatás súlypontjának és egy ily intézkedés valóban a súlypontot át fogja helyezni ezekre. Ha az osztályrendszer volna divatban, akkor maga az értelmes professor vezetné a tanítást ily irányban, igy pedig máskép nem lehet ezt elérni, mintha a tanár tudja, hogy az érettségi vizsgán ezekből kell számot adni, a többiek pedig maradnak csak ezen főtárgyaknak segédtudományai. Most már bátor vagyok a t. ház és a minister ur figyelmét ezen indítványra felhívni és a minister urat különösen kérni, kegyeskedjék azt jóakarattal fogadni. Sokat gondolkoztak a szakemberek a túlterheltetés kérdéséről, mert valóban létezik az a legtöbb szakember nézete szerint, tudom, hogy a minister ur is meg van győződve róla hogy létezik. Intéseiből azt veszem észre, hogy abban látja az okát is, a miben én mondám. Hiszem, hogy a felől is meg van győződve, hogy a tárgyak ily kevésre szorítása valóban segít a bajon, ha nem is tökéletesen, de legalább nagy mértékben. Bátor vagyok indítványom iránt ugy a tisztelt ház, mint a minister ur jóakaratát kikérni. Indítványom következőleg szól (Olvassa): Akár az eredeti szöveg, akár a Zsilinszky által beadott módosítvány fogadtatik el, a mostani 24. — Zsilinszky szerint 22.—§. első bekezdése után oda teendő : „A szóbeli érettségi vizsgálat tárgyai a gymnasiumban a magyar nyelv és irodalmának története, latin nyelv, mennyiségtan és történelem; a reáliskolában a magyar nyelv és irodalmának tör-