Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-226
122 226. országos ülés április 16 1883. * minister ur eljárását mégis helyesnek mondtam ki. Azt hiszem, hogy itt az esetek eltérők, eltérő esetekben pedig helyesen csak eltérőleg lehet ítélni. A mi pedig azt illeti, hogy az iskolai adó kérdésére nézve voltakép a belügyminister ur volna eompetens eljárni, erre nézve megjegyzem, hogy községi iskolai pótadó kérdésében a közoktatási és belügyminister urak egyetértőleg szoktak intézkedni. Gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam felhozta azon eshetőséget, hogy ha az itt szóban forgó érdekeltek most, midőn a hitközségi kötelességekről van szó, hitközségi tagságukat el nem ismerik, vájjon mégis akkor, ha a hitközségi jogok gyakorlásáról lesz szó, nem fogják-e ezen jogokat maguknak vj'ndicálni. Nem tudom, fogják-e, de ha vindicálnák, akkor aztán a hitközség joggal megkívánhatná tőlük, hogy a hithözség terheiben is osztozzanak és a jogokkal járó kötelezettségeket is teljesítsék. (Helyeslés.) Végül a mit Göndöcs t. képviselőtársam emiitett, hogy az ily határozat meghozatala egyértelmű volna a felekezeti iskolák lételének eltörlésével, ezen felfogást — megvallom — nem osztom, xlzt hiszem, az 1868 : XXXVIII. törvényczikk szelleme az, hogy a hol a felekezetek iskolát nem tartanak fenn, ott a község köteles iskolát állítani. A hitfelekezeti iskola felállítása sohasem kötelesség, hanem az illető felekezet érdeklődésének, buzgalmának kifolyása. A hol a hitfelekezet ezen szükség érzetétől át van hatva és az érdeklődés és lelkesedés megvan, ott ezen iskolát minden kényszerítő rendszabályok nélkül fenn fogj a tartani. Egyébiránt azon felfogással, melyet egyes képviselő urak itt kifejtettek, én nem vitatkozom. Egyesek ugyanis ugy fogják fel a dolgot, hogy helyesebb volna, ha a felekezeti iskola fentartására ugyanazon kötelező rendszabályok alkalmaztatnának, melyek a községi iskolára vonatkozólag fennállanak. Ezen felfogás helyessége vagy helytelensége felett, ismétlem, vitatkozni nem akarok, mert nézetem szerint a kérdés itt csak az, hogy az ily felfogás az 1868: XXXVIII. törvényczikkből kimagyarázható-e vagy nem? és csakis ez képezhette a kérvényi bizottság eljárásának alapját is. Már pedig ily magyarázatot e törvényből levezetni nem lehet. A kérvényi bizottság azon kérdés eldöntésére, hogy helyes volna-e ily törvényt alkotni, vagy nem, sem hivatva, sem jogosítva nem volt. Kérem tehát újólag a t. házat, méltóztassék az előadottak alapján mindkét ellenindítvány mellőzésével a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni. Elnök: Következik a szavazás. A kérvényi bizottság határozati javaslatával szemben két ellenindítvány adatott be, ennélfogva a kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság határozati javaslatát, vagy nem? Ha ez elfogadtatik, mindkét ellenindítvány elesik, ha pedig nem fogadtatik el, akkor az ellenindítványokat fogom a beadási sorrend szerint szavazásra bocsátani. Mielőtt a kérdéseket feltenném, méltóztassanak meghallgatni a határozati javaslatot és az ellenindítványokat. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a kérvényi bizottság határozati javaslatot, továbbá gr. Apponyi Albert és Vidovich György ellenindítványait). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság határozati javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadta és ezzel az ellenindítványok elesnek. Következik a 26. számú kérvény. Tibád Antal jegyző (olvassa 3049/1882. ikt. sz. A budapesti ügyvédi kör, 3579. az aradi ügyvédi kamara, 3674. a balassa-gyarmati ügyvédi kamara és 3762. az egri ügyvédi kamara kérvényeit, melyekben a bűnvádi eljárásnál az esküdtszék behozatalát kérik). Berzeviczy Albert előadó: Tudvalevőleg a bűnvádi eljárás javaslata elkészült, de a t. háznak addig még nem terjesztetett elő. Az ügy ezen stádiumában az itt szóbanforgó kérvények nem jöhetnek más elintézés alá, mint a melyet a kérvényi bizottság javaslatba hoz. A javaslat a következő: Ezen kérvények, tekintettel a bűnvádi eljárásra vonatkozó törvényjavaslatra, az igazságügy minist érnek adatnak ki. Madarász József: Én ugyan merném koczkáztatni azon véleményt, hogy lehetne bizony e tekintetben azt is mondani, hogy miután azon javaslat elkészült és be fog adatni a képviselőháznak és azután ki fog adatni a jogügyi bizottságnak, tehát ezen kérvények is vagy függőben tartassanak addig, vagy pedig utasíttassanak a jogügyi bizottsághoz. De nincs kifogásom a javaslat ellen, mert habár elkészült már a bűnvádi eljárás javaslata és igy a minister már alig veheti hasznát ezen kérvényeknek, de nincs ellene észrevételem, hogy a kérvények oda utasíttassanak, tekintettel arra, hogy, mint reménylem, a t. igazságügyminister ur rövid idő alatt és ha ezen ülésszakban talán nem igen fogja már megtehetni, de legalább a jövő ülésszakban be fogja terjeszteni ezen javaslatot, mivel reményem van hozzá, hogy az országból e tekintetben még több ily irányú kérvény fog bejönni, azon óhajtásomat vagyok bátor nyilvánítani, hogy midőn majd a t. igazságügy minister az érintett javaslatot beterjeszti, egyúttal a hozzáutasított kérvényeket is az igazságügyi bizottságban való hozzászólhatás végett mutassa be. Elnök I Szólásra senki sem lévén feljegyezve,
