Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-226
226. országol «I<s április K. 1888. 123 kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság véleményét elfogadni ? (Elfogadjuk!) Minthogy nem támadtatott meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Tibád Antal jegyző (olvassa).- 3387. ikt. sz. Árad szab. kir. város, 3511. Nagy-Várad sz.k. város, 3620. Szathmár-Németi szab. kir. város, 3673. Temesvár sz. kir. város, 3719. Kecskemét sz. kir. város, 3754. Székes-Fehérvár sz. kir. város, 3825. Baja sz. kir. város kérvényeit, a vidéki városok területén emelendő új épületek adómentességének 20 évre leendő meghosszabbítása tárgyában. Berzeviczy Albert előadó: Tanulmányozás végett kiadatnak a pénzügyministernek. Madarász József: Nem kívánom indítványozni, hogy ezen figyelmet érdemlő kérvények a t. pénzügyminister urnak megfelelő intézkedés végett kiadassanak; mert meg vagyok győződve, hogy a képviselőháznak bármely kérvénye adatik is ki a ministereknek, ezen kérvény nem arra való, hogy a lomtárba tétessék, hanem arra, hogy kellően áttanulmányoztassék. Azon véleményben is vagyok, hogy ha már valamely tárgy megérett és a háznak van már határozott véleménye bizonyos tárgyban: akkor nem utasítja a ministerhcz tanulmányozás végett, hanem őszintén és nyíltan kifejezi a maga véleményét, hogy e tárgyban ez a nézete s utasítja a ministert, hogy ily javaslatot terjeszszen elő. Minthogy tehát én meg vagyok győződve, hogy ezen kérvények, a melyek szintén ezen ülésszak végén, bár még csak most nyolcz törvényhatósággal bíró városrészéről terjesztettek elő, igen nevezetes kérdést foglalnak magukban, magukban foglalják nemcsak azon vidéki városok érdekeit, hanem magukban foglalnak az iparosokra nézve is elősegítésükre nézve kiható nevezetes kérdéseket, meg vagyok győződve, hogy a t. pénzügyminister ur oly figyelembe fogja e kérvényeket is venni, a mely figyelembevétel végett a honvédelmi ministerhez 24 törvényhatóság által beadott kérvénj^ek már tegnapelőtt utasíttattak. Vagyok pedig e reményben annyival is inkább — sajnálom ugyan, hogy nem láthatom itt a kérvényező városoknak képviselőit — mert meg vagyok győződve, hogy ha oly városok folyamodnak, a melyeknek képviselői oly nevezetes befolyással bírnak a többségnél, mint pl. Nagyvárad városa képviselője, ezt érvényesíteni is fogják. Remélem tehát, hogy Nagy-Vár ad képviselője is helyesli az e tekintetben igazságos kérvényt és Baja város érdemes képviselője is, nem említve a többi városok képviselőit. Alapos reményem van tehát, hogy ha most már az ülésszak alatt nem érethetnék el a vidéki városoknak ez igazságos kérése, de a jövő ülésszakban mindenesetre el fog az igazság és méltányosság szerint intéztetni, mert annyit most már részemről kötelességemnek tartok nyilvánítani, hogy miként Budapest fővárosra nézve elismerem, helyes volt az, hogy az adóengedések ideje az új építkezésekre nézve felemeltessék az idő, mely az előző években 15—20 év között volt, most pedig 30 évig emeltetett, ugy belátom annak igazságosságát és a kérésnek méltányos voltát, hogy azon adótételek, a melyek a régibb időben csak 10—12 évi kedvezményt adtak, most már ép ugy, mint a fővárosnál, ha nem is azon fokra, de bizonyos, a fővárosra való tekintettel szemmel látható mértékben és fokonként emeltessenek. E tekintetben azon reményben, hogy az igazságos és méltányos követelés a jövő ülésszakban meg fog hallgattatni, elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Duka Ferencz jegyző (olvassa): 3436. ikt. sz. Az 1883. évi január hó 14-én Budapesten tartott népgyűlés kérvénye, a hatályban lévő képviselőválasztási törvény módosítása s az általános választási jog behozatala tárgyában. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! A kérvényi bizottság a nálunk jelenleg fennálló képviselőválasztási törvényeket nemzetünk szellemének és nemzetünk politikai érdekeinek megfelelőknek tartotta ; a mennyiben pedig azokban hiányok volnának is, ezeket azon utón, a mely e kérvényben javasoltatik, orvosolhatóknak nem tartja. Ezen indokból a kérvényi bizottság egyszerűen a következő határozati javaslatot ajánlja a t. háznak elfogadásra: „Kiadatik a ministerelnöknek mint belügyministernek ". Madarász Jenő: T. ház! Részemről elfogadom a kérvényi bizottság véleményét. Jelenleg annak vitatásába nem bocsátkozom, hogy minő előnyökkel bír az általános szavazati jog a jelenlegi választási törvénynyel szemben, de engedje meg a t. ház, hogy én röviden kijelentvén azt, hogy az általános választási jognak híve vagyok, az 1869-iki országgyűlés utolsó szakában a választási törvényjavaslat tárgyalásakor egy jeles államférfiú által mondott beszédből néhány sort felolvassak. A t. képviselő ur ezeket mondta: „Ha mindamellett mégis azt mondom, a mi mai nap is szememre vettetett, hogy én azonban az általános szavazati jogot egy oly czélnak tekintem, a mely felé törekedni kell: ennek oka az, hogy meggyőződésem szerint minden jól rendezett államnak feladata ugy fejleszteni önmagát és ugy fejleszteni a népet és nemzetet, hogy minél előbb, minél többen és mindnyájan minden jogokban egyformán részesittessenek." Ezt akkor a jelenlegi ministerelnök és belügyminister ur, Tisza Kálmán mondta. En tehát, midőn egyszerűen ajánlómat, ministerelnök urnak 16*