Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-226

228. országos fiiig április 16. 1883. 117 gés; mert az valóban nagy hordcrővel bir az adó­fizetőkre nézve. (TJgy van!) Tény az, hogy a békés-csabai római kath. egyház hivei közzé tartozó némely birtokosok a fele­kezeti iskolára fizetendő adót egyes esetekben meg­tagadták; tény, hogy ezen felmerült esetben az elsőfokú hatóság Ítéletének megváltoztatásával a a vallás- és közoktatásügyi kormány két ellenkező határozatot hozott, a mi az illető egyházfelekezeti tagokra nézve igen rósz benyomással volt. Az igen t. előadó ur előadta, hogy a fennálló törvények értelmében az oly pusztai birtokosok, a kik a hitközségnek nem tagjai, de birtokaik azon hitközség határához tartoznak, azért nem kötele­sek adót fizetni, mert erre régebben nem voltak kötelezve. Én azt hiszem t. ház, hogy itt azon kér­dés eldöntésétől függ minden, vájjon az iskolai adó személyi, vagy birtokadó-e? Mert ha birtok­adó, azt hiszem, hogy az alól senkit sem lehet fel­menteni, ha pedig csak személyadó, akkor helyes­lem azt, a mit az előadó ur mondott. De én az 1868: XXXVIII. t.-ez. 11. §-ából ezt nem tudom kiolvasni, mert ott csak az van, hogy a „hitfele­kezetek mindazon községekben, hol birtokaik lé­teznek, saját erejükből tartanak fenn nyilvános tanintézeteket, az ily iskolák fentartására birtokaik után járó hozzájárulást a hiveka saját képviselőik által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, igénybe vehetik. Én, t. ház, a törvénynek e következő szavaira fektetem a fősúlyt, hogy a hozzájárulást a hivek saját képviselőik ál­tal meghatározandó módon és arányban az eddigi szokás szerint igényelhetik. Békés-Csabán, a mint értesülve vagyok, a róm. kath. íelekezet képviselői a következő módon ve­tették ki az adót s megfizették mindazon birtoko­sok, kiknek földjeik azon határban vannak, csakis két-három eset fordult elő, hol azt épen a leggaz­dagabbak megtagadták. Ennek következtében a csabai r. kath. iskolaszék, mihelyt a vallás- és köz­oktatásügyi ministerhez fellebbezett, két hasonló esetben ellenkező határozatot kapott, a képviselő­házhoz fordult a törvény magyarázata iránt. A kér­vény tartalma szerint azt kívánja az illető iskola­szék, hogy a képviselőház, mint törvényhozó tes­tület, magyarázza meg, miként kell az 1868-iki XXXVIII. t.-cz. 11. §-át a 35. és 36. §-al össze­függésben értelmezni ? Én ezen utóbbi két §-t nem tartom magyarázandónak, mert azok tisztán csak községi közös iskolákról szólanak. Kívánja továbbá, mondja ki a ház egy szermindenkorra, vájjon az elemi iskolák fentartására az egyenes állainadó utáni 5°/o csak a községi közös iskolákra fize­tendő-e? vagy pedig oly helyen is, hol, mint Csa­bán, közös iskola nincs, a felekezeti iskola javára is szedendő ezen adó. Végre kérik azt is, mondja ki a képviselőház, hogy az illető község határában földbirtokkal birok, de ott nem lakó birtokosok tartoznak e pusztai birtokaik után hozzájárulni az iskola fentartásához ? Én azt látom, hogy a kérvényi bizottság épen e kérdésekre nem válaszolt, vagyis nem döntötte el egyenesen a kérdést, hogy miképen kelleljárni, csak azt mondja, hogy a minister eddigi eljárása helyes. De melyik eljárása? Az-e, mely által az illetőket elmarasztalta, vagy az, mely által felmen­tette? Én, t. ház, nem vagyok megnyugtatva ilyen általános felelet által, mert félreértésekre fog alkal­mat adni a községeknél. Attól tartok, hogy a fele­kezet birtokosai, mihelyt látják, hogy csak ott kell fizetniük az islcolai adót, hol azt eddig egyesek elismerték, máskülönben pedig nem; könnyen megteszik, hogy ezután azok sem fognak fizetni, a kik eddig fizették. Már pedig ez nem volna helyes, mert a törvény azért törvény, hogy mindenkire egyformán alkalmaztassék és hogy a teherviselés alól senki el ne vonhassa magát. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen ügyet kiváló figyelmére méltatni és a kérelmezők szellemében egyszer-mindenkorra eldönteni. Göndöcs Benedek:! 1 , ház! (Halljuk! Hall­juk!) A népiskolák fentartásáról szóló 1868-iki, XXXVIII. t.-cz. 11. §-a megengedi, hogy saját erejükből iskolát állíthatnak a hitfelekezetek s annak fentartására saját felekezetüket megadóz­tathatják. Erre nézve épen most a kérvényi bi­zottság előadója azt jelezte, hogy ezt lehet értel­mezni a községi közös iskolákra. Tagadom uraim, mert Békésmegyében nincs községi iskola, tehát ne is legyen iskola ennek következtében ? A con­sequentia más nem lehet. Egész Békésmegyében egyetlen egy községi iskola sincs, minden iskolát a felekezetek tartanak fenn. Ha most a kérvényi bizottság nézetét méltóztatik a t. ház elfogadni, akkor azt mondja ki a t. ház, hogy jövőre az iskola fentartására ne fizessenek a hivek egy kraj­czárt se. Ha a t. ház igazságos akar lenni, nem lehet azt mondani, hogy egyedül a közös iskolákra kivetett 5°/o-ot kötelesek fizetni, a felekezeti isko­lákra pedig ne adjanak egy krajczárt sem. Az élet mindennek tanítómestere s én a gyakorlati életre hivatkozom. Hogy magyarázták ezen tör­vényt, melyről Zsilinszky képviselőtársam is nyil­vánította, hogy ő mint képviselő maga is kétség­ben van annak valóságos értelme felől? A dolog egyszerű és tisztán áll. , Agyakorlat az volt egész Békésmegyében. Én magam is egy hitközség elnöke voltam; kiszámítot­tuk, hogy az iskola fentartására mennyi szük­séges. Kiderült, hogy 8—10 ezer frt kell. Mikor ez tisztában volt, akkor megtekintette a község az adóhivatalnál, hogy kik a hitközség tagjai és mennyi adót fizetnek s ennek alapján az adóforint után két, három, négy krajczár vettetett ki s ezt a leg­szegényebb is szívesen megfizette. Ha már most ugy magyaráztatnék e törvény, hogy a nagyobb, a

Next

/
Thumbnails
Contents