Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-226

116 526 országos Mis április ifi. 1883. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Csávossy Béla, a gazdasági bizottság előadója.* Van szerencsém bemutatni a gazdasági bizottság jelentését a ház április havi költségvetéséről, továbbá a pénztár múlt havi állásáról szóló kimutatást és a gazdasági bizottság jegyzőkönyvét. A költségvetésről szóló jelentést kinyomatni és szétosztatni, a kimutatást és a jegyzőkönyvet pedig a ház irodájában elhelyeztetni kérem. Elnök: A kimutatás és a jegyzőkönyv a ház irodájában el fog helyeztetni, a költségvetésről szóló jelentés pedig ki fog nyomatni és szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, tárgyalása a szerdai ülés napirendjére tűzetik. Következik a napirend, a középiskolai törvényj avaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: elfogadja-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja és igyaz alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházhoz átküldetni rendeltetik. Kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a jegyzőkönyv ezen pontja most mindjárt hitelesíttessék, minthogy a főrendiház ma ülést tart. Rakovszky István jegyző (olvassa a jegyzőkönyv ide vonathozó pontját.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesittetik. Következik a 29. sorjegyzékbe foglalt és még le nem tárgyalt kérvények tárgyalása, t. i. a 25. folyó szám. Tibád Antal jegyző (olvassa) .-2981 /882. sz. A békés-csabai róm. kath. egyház iskolaszékének megbízásából Kristoffy Károly b.-csabai lakos világi elnök által benyújtott kérvényét, az 1868. évi közoktatásügyi

XXXVII. t.-czikk 11., 35., 37. §-ainak illetékes magyarázata iránt. Berzeviczy Albert előadó: T. ház! (Halljuk!) A békés-csabai r. kath. iskolaszék azért kérvényez, hogy felmerült eoncret esetek alkalmából és jövőre miheztartás végett a törvényhozás az 1868: XXXVIII. t.-cz. 11., 35. és 37. §§-nak magyarázata utján döntené el azt, vájjon oly községekben, a hol községi iskola fenn nem áll, a községbeli birtokosok, illetve az iskola tekintetében a községhez tartozó puszták birtokosai ezen birtokuk után a felekezeti népiskola fentartási költségeihez iskolai pótadóval hozzájárulni tartoznak-e? BékésCsabán ugyanis két látszólagosan analóg eset fordult elő, melyekben a vallás- és közoktatásügyi ministerium eltérő értelemben döntött és ebből származott az iskolaszéknek kételye. Azonban a kérvényi bizottság meggyőződött a felől, hogy a vallás- és közoktatásügyi ministerium eljárása helyes és következetes volt. A ministerium ugyanis ebben a kérdésben állandóan azt az elvet követi, hogy valaki, a ki az illető hitközségnek nem tagja, az azon hitközség által fentartott felekezeti iskola költségeihez iskolai pótadóval járulni csak azon esetben kötelezhető, ha magát ezen adófizetési kötelezettségének eredetileg mintegy hallgatólagos szerződésképen önként alávetette. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ilyen volt az egyik eset. A másik esetben az illető érdekelt fél ezen iskolai pótadó fizetését magára nézve kötelezőnek soha el nem ismerte, magát annak alá nem vetette; itt tehát az 1868: XXXVIII. t.-cz. 11. §-ának alkalmazása lehetetlenné vált. Meg kell ugyanis különböztetni azon személyi természetű adót, a melylyel valaki, mint egy hitközségnek tagja, az illető hitközség által fentartott felekezeti iskola költségeihez a törvény 11-ik §-a értelmében az illető hitközség képviseletének megállapítása és kivetése alapján hozzájárulni tartozik, azon adótól, a melyben a politikai községnek minden adófizető polgára a politikai község által fentartott községi iskolához, esetleg a maga, birtoka után is hozzájárulni köteles, A törvénynek a községi iskola fentartására szolgáló községi pótadóra vonatkozó 35 és 37. §-aí semmi körülmények közt nem vonatkoztathatók a felekezeti iskolára. E felfogás által nincs kizárva az, hogy egyesek és egy hitközség közt ettől eltérő megállapodás, megegyezés létre ne jöjjön, de természetes, hogy ha valaki egy bizonyos helyen nemlakik, az ottanihitközségnek nem tagja,az ottani felekezeti iskola költségeihez való hozzájárulásra önakarata ellenére ezen törvény alapján nem kötelezhető. Ennélfogva a ministerium eljárása ily ügyekben helyes, következetes, a törvény értelmének megfelelő és azt, a mit a kérvényezők elérni akarnak, hogy t. i. a törvénynek a községi iskolákra vonatkozó 35—37. §-ai ott, a hol községi iskola nincs, a felekezeti iskolára is alkalmazhatók legyenek, e törvényből magyarázati utón deriválni nem, legfeljebb új törvény által lehetne kimondani. (Helyeslés.) Ennélfogva a következő határozati javaslatot ajánlja a kérvényi bizottság a t.háznak elfogadás végett: „A ház a hasonló kérdésekben a vallás- és közoktatásügyi ministerium által állandóan követett gyakorlatot a törvényből kifolyónak és helyesnek ismervén, törvénymagyarázás szükségét nem látja s e felől a kérvényezőket a házszabályok. 176. §-a értelmében értesíti." (Helyeslés.) Zsilinszky Mihály: T. ház! A kérvényi bizottság t. előadója világosan előadta a tényállást, nem szükséges tehát, hogy én azt ismételjem; de a mennyiben ezen kérdés igen fontos elvi kérdés, annak eldöntése, azt hiszem, nagyon szüksé-