Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-225

225. országcs ülés április 14. 1883, ; 10

9 minister, hogy a honvédség tettleges szolgálati idejének megállapítása, a tettleges állománybeli legkisebb létszámnak biztosítása és a honvédség szabadságolt állományú tartalékos tisztjeinek a minden évben való behivatástóli mentessége, illetve tartalékos szolgálatoknak szabályozása tárgyában a megfelelő törvényjavaslatokat alkotmányos tárgyalás ezéljából mentől előbb mutassa be. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a Polónyi Géza által beadott indítványt). Ifj. gr. Ráday Gedeon, honvédelmi minister: T. ház! Polónyi képviselő ur igen rikító színekkel és igen komoly vádakkal lépett fel a fennálló honvédségi intézmények ellen, talán a legjobb akarattal, de mondhatom, azon állításaival, melyeket ő felhozott, honvédségi intézményünknek igen-igen rósz szolgálatot tett. (Mozgás a szélső balon.) Mindenekelőtt legyen szabad a t ház előtt felhoznom azt, hogy véghetetlen nagy baj az, ha a ministernek a bizottságban tett nyilatkozata nyomán, megengedem, a legjobb szándékkal, de félreértve, félremagyarázva — oly adatokkal áll elő egy vagy másik képviselő ur itt a házban, melyek aztán a tüzpróbát teljességgel nem állják ki. Én bátor leszek a t. képviselő urnak csak egy némely állítására reflectálni és kinyilatkoztatni, hogy én részemről minő állást foglalok el szemben az általa beadott indítványnyal. Mindenekelőtt kérem a képviselő urat, legyen szives nekem egy példányát felmutatni azon általam kiadott olyan rendeletnek, mely a sorozásra vonatkozik és a melynek folytán ez évben a vakok és púposok is besoroztattak. Nekem legalább, ki hét hónap óta vagyok e helyen, ily kiadott rendeletről nincsen tudomásom; de igenis van egyről tudomásom épen szemben a képviselő ur állításával s ez az, hogy a nélkül, hogy púposok és vakok soroztatnának be, épen az idei ujonczozás igen jó eredménynyel kezdődött meg és tetemesen nagyobb és sikeresebb lesz a végeredmény a honvédségre, mint az a legutolsó években volt, mégpedig nem ugy, hogy az első és második korosztályokból kiválogatják a közös hadseregbe az embereket és csakis a harmadik korosztály marad, de épen az idén több sorozó járásban fordult elő, hogy a második korosztályból tetemes contingenst kapott a honvédség. A t. képviselő ur felhozott itt adatokat, melyeket reetiÉcálnom kell az igazság szempontjából. Beszélt arról, hogy az első évben 30,000, most pedig csak 7000 ujouczot kaptunk. Hát ezen állítást szállítsuk le a valóságra, mert épen az a következménye anmik, hogy jelenleg kevesebb honvéd van, mint volt pár évvel ezelőtt, mert nem 30, de 46 ezer ember lett 1869-ben egyszerre besorozva a honvédséghez és épen ezen 46 ezer jött ki az 1881. év végén az állományi) ól. Az utolsó években az ujonezozási eredmény 8—12000 ujon ez között variál. Ha egy évben 46 ember fogyatékba vétetik, ezt meg kell érezni az állományban minden hókusz-pókusza nélkül a felülről kiadott rendeleteknek és nyomásnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Felemlítette a t. képviselő ur, hogy ime már odáig vagyunk, hogy a honvédség a brassói kerületből egy ujonczot kapott. Ez történt 1877-ben, hát nem is valami új intézmény eredménye, történt épen akkor, mikor egészben több ujonczot kaptunk az összes honvédség számára. T. ház! Még szükséges refleetálnom arra, hogy azt mondja a képviselő ur, hogy ime már intézkedések tétettek általam, hogy a szabadságolt állományú tisztek megmarasztalására és édesgetésére, ugy fejezte ki magát, azok a montour költségeit készpénzben megkapják. No már t. képviselő ur, tisztek egyenruhát viselnek és nagyon tévedni tetszik, ha azt hiszi, hogy ezen rendelkezés a honvédségtiszti állományában levő azon tisztekre vonatkozik, kik a szabadságolt állományban vannak. Ez vonatkozik azon tisztekre, kik 10 év után a közös hadseregből két évre áthelyeztetnek a honvédséghez és nagy a különbség a szabadságolt állományú és ezen tisztek között. Ajánlom becses figyelmébe a különbséget. (Helyeslés jobbfelöl.) Végre áttérek t. ház a Gömör és Hontmegyék kérvényére. Ez azon egyik kérvény, mely velem pár héttel ezelőtt közöltetett és melynek nyomán én részt vettem a bízottsági tárgyalásokban; a többi 22 kérvényről nincsen tudomásom. Ezen kérvényben igenis felemlittetik egy nagy sérelem, melynek orvoslására én a kellő intézkekedések megoldását alig pár héttel később, hogy a ministcriumot átvettem, megindítottam. Ezen kérdése helyes tanulmányozás tárgyává tettem és ma már mondhatom, annyira megérett ezen kérdést, hogy reményiem rövid idő alatt részlen orvosolva lesznek ezen bajok és sérelmek. Vonatkozik ezen gömöri kérvény arra, hogy igen terhes a honvédlegénységre nézve, hogy a legénység bizonytalan időben, bizonytalan időre ismételve behivatik szolgálatra. A minek természetes következménye azután az, hogy ha haza bocsájtatik egyik vagy másik, igen nehéz a kenyérkeresetet otthon biztosítani. Az eddigi rendeletek alapján törvényen is alapulva kimondatott, hogy az első négy évben egy évig tartozik ténylegesen szolgálni a honvéd. Meghatározni ezen szolgálatot egyenlően minden zászlóaljnál és egyenlően kivetni azt per absolute lehetetlen, a mint az előadó ur is említette és a képviselő ur is megérintette, lehetetlen azért, mert nem tudhathatja senki és igy én sem, hogy ajövőben a zászlóaljak hány ujonczot fognak kapni, mert ez gyakran variál 3—4 szász és 15—30 között, pár év alatt egy és ugyanazon zászlóaljnál.