Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

4 221. •rwágoK ülés április 10. 1SM. zatát nem állítjuk szembe a magyar állammal; de féltjük önök centralisatiójától, önök kapzsiságától, a mely politikai és vallási szabadságunkat egyaránt elkobzással fenyegeti. (TJgy van! a szélső "baloldalon.) Ne azonosítsák önök magokat a magyar állammal, hisz önök létele, önök kormányzata, önök közösügyes buzgalma: ellentétét képezi a magyar államnak. Önök a függetlenségétől megfosztott Magyarországot osztrák-magyarrá tették s koldusbotra akarják juttatni, hogy egészen osztrákká tegyék. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Nagy akadály önök előtt az a protestáns önkormányzat, a mely már nem egyszer regenerálta a magyar nemzetet a régi és köze] múltban; nagy akadály önök előtt a protestáns szellemű nevelés, a mely hajlongó, akaratnélküli rabszolgák helyett önérzetes, szabadságért és függetlenségért lelkesülő polgárokat iparkodik növelni. (TJgy van! a szélső balfelől.) Ezért akarják az önkormányzatot és szabad irányú nevelési rendszerét a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal megrendszabályozni ; s azért védjük mi azt körömszakadtig az önök nagyétvágyú jogelkobzása és centralisatiója ellen. (Helyeslés a szélső "balfelől.) Egy valódi szabad, független magyar állam kormányával szemben bizonynyal engedékenyebbek lennénk s talán régi erős várunkba is beboesátanók; de ez osztrák helytartósággal szemben jogainkról önként le nem mondunk, le nem mondhatunk, Kiss Albert barátom kimutatta, hogy a korábban beterjesztett középiskolai törvényjavaslatok a mostanihoz viszonyítva, sokkal szelidebbek voltak s a protestáns önkormányzat jogkörét kevésbé csorbították, mint a jelenlegi javaslat, Ministerelnök ur ezt ugyan tagadni nem merte, hanem azt monda, hogy ez nem hanyatlás, hanem a politikai bölcseség igényli, hogy a megromlott nemzetiségi viszonyokkal erősebb törvényeket állítsunk szembe. Én, t. ház, nyíltan kimondom, hogy itt a nemzetiségi kérdés egyszerűen ürügyül szolgál arra, hogy a kormány a eentralisatió üdvtelen művét hazafias mezzel ruházhassa feles az általereactionarius irányú törvényjavaslatot itt e házban és a házon kivül is a népszerűség dicskörével övedze körül, minket a jog védőit akként szerepeltetvén, mint ósdiakat, conservativeket,az állami érdekekkel ellentétben álló rósz protestánsokat. Azonban itt is a farkas zavarja az alól álló bárány vizét, szellemi vaksággal van megverve a ki a lólábat nem látja. Senki sem tudja jobban, mint én, hogy némely nemzetiségi középiskolákban, mily szégyenletes conspiratiót folytatnak a magyar állam ellen, senki azt ugy el nem itéli, mint én; senki azt ugy elfojtani és megzabolázni nem akarja, mint én.^ Csakhogy ezért nincsen szükség e törvényjavaslatra, a rendőri és büntető törvény túlságosan elég hatalmat ad a kormánynak az ily üzelmek megszüntetésére. Használja a kormány a kezei közt levő nagyon erős fegyvereket; de ne rombolja le autonómiánk erős várát, a mely által az ő álláspontja nem erősödni, hanem adott körülmények közt csak gyengülni fogna. Tehát fnem a nemzetiségi túlkapások megfékezhetéseért, hanem a kormány hatalmi köreinek kiterjesztéseért van e törvényre szükség. Áttérek már most Zsilinszky t. barátom módosítására. T. ház! Tagadhatlanul javult a helyzet Zsilinszky módosítása által; nemcsak hogy szabatosabbá tétetett a törvényjavaslatnak e három leglényegesebb szakasza, hanem egyszersmind némileg korlátoztatott a kormánybiztosoknak az egész tanári kar felé helyezkedő mindenhatósága. De én még ily javított, ily ezukrozott kiadásához sem vagyok hajlandó hozzájárulni; mert én, habár elismerem is némely esetekben a kormány szigorúbb ellenőrzésének szükségességét: azt azon modorban a mint az itt e törvényjavaslatban contempláltatik mégsem helyeselhetem, mert annak nagyon rendőri szaga van s mert az idegenszerűsége által is visszatetszést kell hogy szüljön az az önkormányzat minden őszinte barátjában. (Igaz ! TJgy van! a szélső baloldalon.) Hisz ez az egész kormánybiztosi, vagy a módosítvány szerint képviselői és az egész kerületi felügyelői intézmény, a Thun-féle pátensből van lemásolva, az egy oly idegen institutió, a mely a mi fogalmaink keretébe sehogy sem illeszthető be s a hozzá kötött szomorú emlékeknél fogva mindenkiben visszatetszést és ellenszenvet kelt. (Igaz! TJgy van!) De eltekintve a méltán idegenkedést keltő ez indoktól, én czéltalannak, kivihetetlennek veszélyesnek s e mellett költségesnek is tartom. A kerületi felügyelők — miként az általános vitánál is érintem — a népnevelési tanfelügyelőknek lesznek másodkiadásai s hatáskörük miként amazoknál, a kétes értékű rubrikázásnál alig fog többre terjedni. A mi a vizsgákra kiküldendő kormánybiztosokat illeti, ezeknek száma rendkivül nagy kell hogy legyen, legalább is 179-nek, vagyis annyinak mint a hány középiskolánk létezik, mert miután a szigorlatok országszerte ugyanazon időben tartatnak, minden iskolába külön-külön biztost kellene! küldeni, hacsak a vizsgákat a végtelenig elhúzni nem akarják, a mi igen nagy kiadásokat rovand az államra, mert azok utazása és napdíjai szép összeget fognak felemészteni. De eltekintve a költségességtől, én kétlem, hogy a minister ur arra minősített 179 egyént találjon épen a szigorlatok korszakában, a midőn