Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-225
285. országos ülés április 14. 1883. 99 az áll utódjáról is, sőt bizonyos, hogy ez még inkább érzi ez ellenséges uralom erőszakos kitöréseit és erejét. A mit a pápa lelkének keresztre feszítésére, az apostoli szent szék zaklatására, az ő és az egyház jogainak összetiprására, az egyház kinoztatására és ha lehetséges volna, megsemmisítésére nézve még valaha gondolhatni sem véltünk, azt mind, a hogy a keresztény név istentelen ellenségei, minden dolgoknak gonosz felforgatói véghez vittek, ismerni tanultuk". Németországról pedig, miután a herczegprimás örömének ad kifejezést, hogy az orosz czár a szentszékkel kibékült, a körlevél igy szól : „Annál csodálatosabb és sajnosabb, hogy Németországban akath. egyház jogaitól megfosztva, mai napig a legigazságtalanabb és a katholikusok lelkiismeretét megsértő törvények igája alatt szenved és ezek, mint bilincsek által, annyira köttetnek össze, hogy a lelkészek mai napig a bíróságok elé hurczoltatnak és semmi egyéb ok miatt, mint azért büntettetnek, mert a világi hatóság ellenére misét mondanak, vagy a szentségeket administrálják és a holtakat temetik. Ezen vidékek papságának örökös dicséretére és dicsőségére válik, hogy a püspökök és legtöbb lelkész inkább azt tűrik, hogy minden birtokaitól megfosztassanak, tömlöczbebecsukassanak, sőt állásaikból elkergettessenek, számkivetéssel büntettessenek, gúnyoltassanak, megsértessenek, mintsem hogy az egyház jogait elárulják". T. ház! A róni. kath. egyháznak a középiskolai törvényjavaslat elleni oppositióról való lemondása és közreműködése ezen törvény alkotásánál azért is szembetűnő, mert ezen törvényjavaslat a katholikus egyház elveit is megsérti. Például a 9. §-nak az a határozata, hogy a hittanár az állami és más felekezeti középiskolákat látogató tanulók részére, a vallás- és közoktatásügyi minister által elfogadtassék, ez az intézkedés már túlhaladja azt a Poroszországban behozott „Anzeigepflichtet'', melyet ép a róm. kath. egyház legerélyesebben megtámadott s mely harezriadás gyanánt szolgái neki a culturharczban. Úgyszintén a kath. egyháznak oktatási elve a kizárólagos állami tanári képesítés által meg van sértve. Ezen megsértésért kárpótlást csak abban találhatnék, ha ezen egyháznak kilátása volna arra, hogy befolyása alá helyezze az egyetemeket, melyeknek tanári testületéből a tanárképesítő bizottságok szervezendők. Ezen kilátásra már annál több ok van, minél inkább tágul a magyarországi protestánsok és a reformatió anyaországa közt fennállóit összeköttetés és erre már a megsemmisítése azon egyháznak, melynek tagja vagyok, fontos lépést képez. A kath. egyháznak engedékenysége a középiskolai törvényjavaslat iránt talán a római világpolitikából is magyarázható, (Derültség) merthogy ezt egyik vagy másik országban nyilvánuló jelen ségeiben is megértsük, a földgömböt kezeinkbe kell vennünk, ép ugy, mint az angol világkereskedelmi politika megértésére. Monarchiánk talán ntra készül Szalonichi felé és magyarosító politikájának javára teendő concessiók által a magyar országgyűlés jóakaratát meg akarja magának biztosítani, mint már a magyar nyelv köteles oktatását a nem-magyar tannyelvű népiskolákba behozott 1879. évi XVIII. t.-czikk, melyre már Madarász József t. képviselő ur oly büszke, „pflastrum" volt a magyar önérzetének Bosznia oeeupatiója által ejtett sebre. (Derültség.) Kóma a Balkán félszigeten folytatja hódításait és azért hadseregünknek Szalonichi irányában folytatandó katonai menésére van szüksége. Mert mit látunk Boszniában ? A pacificatió után az osztrák politikának első tette volt Stadler érsek és a jezsuitáknak Szerajevóba való bevonulása, (Zaj. Élénk felkiáltások: Tárgyhoz! Mozgás) ámbár ez által a Boszniában meghonosult Ferencz-rendiek mélyen elkedvetlenittettek. Boszniában ugyanaz ismétlődik, mint Magyarországon a Ferdinándok korában és Erdélyien ennek elfoglalása után első Lipót és annak utódai alatt történt. A jezsuiták mindig sarkában voltak a császári katonáknak és az elfoglalt országokban telepedtek le. A mit a hadsereg vitézsége kivívott, azt a jezsuiták munkája igen gyakran ismét elrontotta. Ugyanez fog történni akkor is, ha hadseregünk útnak indul Salonichi felé, mi által már a római szent szék is érdekelve van. Róma a Balkán félszigeten folytatható hódításait többre becsüli, mint az ő alkotási elvének Magyarországon már úgyis csak ideiglenes megtagadását. A középiskolai törvény alkotására a római szent széknek kitérj eszkedési vágya szövetkezett a t. kormány chauvinimusával és mint már ily esetekben történik, a két szövetséges társ mindegyike azt hiszi, hogy a másikat csak eszközül használhatja fel. Hogy melyiknek, a t. kormánynak, vagy a római szentszéknek lesz-e végre igaza, azt már csak a jövő' mutathatja meg. En, t. ház, e szakaszt nem fogadom el. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!' Halljuk!) Nem tehetek róla, ha a t. képviselő ur ismét rósz néven fogja venni, mint mostani beszédében is jelezte, hogy a középiskolai törvényjavaslat feletti vitában részt veszek; de maga egyike azoknak, a kik erre nemcsak okot adnak, de azt kötelességemmé teszik, hogy szót emeljek akkor, midőn szétbarangolva minden irányban attól, a mi napirenden van, (Igaz! Ugy van!) elkezdve a kormánynak, a hatalmaknak, felekezeteknek gyanúsításán, epéjét minden ellen kiönti a házban, a mi magyar ember előtt szent. (Élénk helyeslés. Ugy van!) Csanády Sándor: Sok igazat mondott! (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: Ha tetszik valakinek, magyar embernek az, a mit a képviselő 13*
