Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-225
225. orsüágM ttlég április 14. 1SI3. 97 módon Magyarország tanintézetei jóléte iránt érdeklődjenek és saját anyagi erejükkel a magyar mívelődési állapotok emeléséhez járuljanak? Meg vagyok győződve, hogy senkinek se jutott volna eszébe a külföld anyagi gyámolításától az országban lévő felekezeteket elzárni, ha csak tiszta magyar ajkúak laknának Magyarországon. Ezen esetre a magyar felekezetek és iskolák számára a külföld gyámolítása ép oly készséggel fogadtatnék el, mint a külföld hathatós emberbarátságának nagyszerű nyilvánulása a leromlott Szeged város iránt egy csepp ellenmondással, sem a magyar állam souverenitásának akadályával nem találkozott De t. ház, jól tudom, hogy -— miután az általam érintett feltevés nem áll fenn — a területi felsőség elvének merev alkalmazása a vallás és művelődés közösségéből eredő viszonyokra bizonyos változhatlan. Azért én részemről is ezen elvnek álláspontjára helyezkedem, ámbár ezen elvnek alkalmazását e téren tévesnek és a szűkkeblűség szüleményének tartom; de már egyszer ezen szempontból indulván ki, bátorkodom a 71. §-nak egyes határozatait megbírálni. Mit találunk ezen szakaszban ? Mindenekelőtt a területi felsőség elvének merev alkalmazását, a nem katholikus felekezetek és azoknak iskoláira, másfelől pedig nyomban ezen elv megtagadását a római katholikus egyház, vagy legalább ennek nevezetes részére, t. i. a szerzetes rendekre és általok fentartott középiskolákra nézve. Tehát ezeknek számára egy privilégium állapittatik meg. Ezen privilégium határvonalai nincsenek meghatározva és ezen privilégiumnak legtágabb kitérj esztetése a kiváltságoltak javára lehetséges. Mit mond a 71. §-nak utolsó tétele? „Ezen határozatok által a hazai törvényesen bevett és oktatással foglalkozó szerzetes rendeknek egyházi szervezetéből folyó összeköttetései nem érintetnek". Ezen sokjelentőségtí szövegezésből mindenekelőtt az derül ki, hogy a 71. §. első bekezdése, miszerint külföldön székelő testületek, akár ezeknek az országban lévő elágazásai, melyek a külföldön székelő testülettől, illetőleg annak főnökétől függésben vannak, semminemű középiskolát sem állíthatnak, sem el nem láthatnak, hogy — mondom — ezen intézkedés a szerzetes rendekre alkalmazást nem nyer. (Ellenmondások jobbfelöl.) Kérem szépen ! Tudvalevő, hogy a jezsuita társulati, premontrei, cistercita, minorita, szent ferenezei Benedek- és kegyesrendek, melyek Magyarországon együttvéve harmincznál több középiskolát tartanak fenn, nem csak Magyarországon léteznek, hanem az egész katholikus világban terjeszkednek el. Ezen rendekkel szemben Magyarország csak egy provinciát, az illető rendnek egyik provinciáját képezi. Ezen szerzetes rendeknek Magyarországban KÉPYH. NAPLÓ. 1881 — 84. XII. KÖTET. levő tagjai a külföldön székelő testületnek csak egy elágazását képezik és a külföldön székelő főnöktől függésben vannak. Ezen szerzetes rendek tökéletesen szervezve vannak és főnökeik iránti feltétlen, sőt vak engedelmesség, a szerzettársakat majdnem katonai fenyítékben tartja össze. Noha ezen szoros összefüggésben levő és katonailag szervezett rendek a külföldön székelő főnöktől függésben vannak, mégis Magyarországon középiskolákat állíthatnak és tarthatnak fenn. A területi felsőbbség hivei előtt ezen rendek ártatlannak látszanak és ezen elvnek alkalmazása előtt nagy respectussal, a szent tisztelet egy nemével záratnak ki. Azonban a szabadon alakult és katonailag nem szervezett egyletek és ezeknek Magyarországban levő elágazásai a magyar állam souveranitásának őrei előtt oly roppantul veszedelmeseknek tűnnek fel, hogy csak ezek Magyarországon középiskolák felállítása- és fentartásától ki lesznek zárnak. Már az a kérdés, hogy vájjon a szerzetes rendeknek egyházi szervezetéből folyó összeköttetései, melyek érintetlenül maradnak, a szerzetes rendek által fentartott iskoláknak Rómából való vezéreltetését foglalják-e magukban. Ezen esetre a magyar állam souveranitása a közoktatás terén a szerzetes rendek középiskoláit illetőleg meg lenne semmisítve. Ezen esetre azok exterritorialiták és azon föld, melyen állnak, többé nem magyar, hanem római pápai föld. (Zajos ellen-mondások. Trefort Ágost tagadólag int.) Ugy látszik, a, t. vallás- és közoktatási minister ur tagadásba veszi, hogy a szerzetes rendek privilégiuma ezt foglalja magában. T. ház, a javaslat szövege ezt a vezetést nem zárja ki. (Ellenmondás.) Hát legyen, oly naiv akarok lenni és feltenni, hogy e rendeknek Rómában székelő főnökei csupán Magyarország részére tesznek különbséget és azon Budapesten, Miskolczon és Gyöngyösön székelő tartományi rendfőnökök csupán a magyar állam souveranitása s a t. minister ur iránti tisztelet következtében szerzetes fogadalmukat nem tartják meg és a főnökeik iránti, esküvel megerősített engedelmességet megtagadják, hacsak azok az országban levő szerzetesrend iskolák vezetésére befolyást gyakorolni iparkodnak. Ha már, feltéve, de meg nem engedve, hogy a szerzetesrendi középiskoláknak Rómából való vezéreltetése ki volna zárva, hát akkor ezen szerzetesrendiközépiskolák anyagi gyámolítása Rómából történik és a főnökök utján az idegen katholikus államok, uralkodók és kormányai, úgyszintén az egésA katholikus világ részéről semmi esetre nincs kizárva. (Ellenmondások. Zaj.) Ennek lehetősége nincs kizárva. Lehet, hogy a t. vallás- és közoktatási minister ur, illetőleg a t. ministerelnök ur, ki ezen vita folyamán nagyrészben a vallás- és közoktatási minister ur szerepét vette át, tagadja, hogy a szer13