Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.

Ülésnapok - 1881-221

221. ©r«ágos filés Iprilii 10. 18SS. 3 221 ORSZÁGOS ÜLÉS. 1883. évi április hó 10-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés a beérkezett kérvényekről. A középtanodai oktatásról szóld törvényjavaslat részletes tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál­mán, Bedékovich Kálmán, Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, ifj. fgr. Máday Gedeon, b. Kemény Gábor, gróf Széchényi Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Tibád Antal jegyző nr fogja ve­zetni. A javaslatok mellett szólókat Rakovszky István, az azok ellen jelentkezőket pedig Feny­vessy Ferencz jegyző urak fogják följegyezni. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyző­könyve. Tibád Antal jegyző (olvassa a f. hó 9-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesittettik. Bemutatom Szenyér somogymegyei község elöljáróságának Fekete Lajos képviselő által be­adott kérvényét, melyben a község terhére 1881. évben jogtalanul ki vetet 91 frt32krajczárilleték­egyenértéki adónak leiratásáért esedezik. Ferenczi Samu középlaki lakosnak Bartha Miklós képviselő által beadott kérvényét, melyben Almás patak szabályozásának ügyét Koíozsmegye tisztségének kezéből kivétetni és kormánybiztos által keresztülvitetni kéri. Kis-Kun-Halas város képviselete közgyűlé­sének Mocsáry Lajos képviselő által beadott kér­vényét, melyben a város határában létezett s be­tömött belvízcsatornák kinyittatása iránt esedezik. Mindezen kérvények kiadatnak a ház kérvé­nyi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Egyéb előterjesztés nem levén, következik a napirend, vagyis a középtanodákról és azok tanárai­nak képesítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Orbán Balázs: T. ház! A tegnapi ülésben azon nagyon megható és tanulságos jelenetnek voltunk tanúi, hogy előbb Pulszky képviselő ur neki lelkesedve, az ellenzéki padokról magasztalta fel a kormány vallás- és nevelésügyi politikáját, a ministerelnök ur pedig, mint olyan udvarias em­ber, nem akart adós maradni s védte Pulszkyt mint jó protestánst. Erre azt mondhatná az én deákizáló Németh Albert barátom, hogy „Similis simili'gau­det* vagy „Magna ingenia conveniunt". Én meg azt mondom, hogy azért se merném követni Pulszky urat ezen ömlengésében, mert félnék, hogy egy szép napon oda át találna tévedni régi helyére, hisz minden ut Jeruzsálembe, akarom mondani Rómába vezet. Ministerelnök ur ugy definiálta Pulszky és saját jó protestánsságát, miszerint az a jó protes­táns, a ki vallása érdekeit az állam érdekeivel ösz­sze tudja egyeztetni.fIIaKjwk/ Halljuk!) A protestantismus soha a magyar állammal nem állott szemben, (Ugy van! a szélső halon) sőt ellenben annak egyik legerősebb talpkövét alkotá; ki merem mondani, hogy ha ma van magyar állam, azt egyenesen a protestantismusnak köszönhetjük, (Egy hang jobbról: Nem áll! Ugy van ! a szélső ba­lon.) Ha ennek nagy hősei: Zápolya János Zsig­mond, Bethlen Gábor és a Rákóeziak síkra nem szállnak a protestantismussal kapcsolatos magyar alkotmányosság és szabadság oltalmára: az ak­kori közösügyes labanczokkal szövetkezett osztrák rég eltemette volna előbb a magyar alkotmányt s vele a magyar nemzetet. Mi a protestantismust és annak ön kormány -

Next

/
Thumbnails
Contents