Képviselőházi napló, 1881. XII. kötet • 1883. április 10–május 28.
Ülésnapok - 1881-221
221. ©r«ágos filés Iprilii 10. 18SS. 3 221 ORSZÁGOS ÜLÉS. 1883. évi április hó 10-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés a beérkezett kérvényekről. A középtanodai oktatásról szóld törvényjavaslat részletes tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Bedékovich Kálmán, Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, ifj. fgr. Máday Gedeon, b. Kemény Gábor, gróf Széchényi Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Tibád Antal jegyző nr fogja vezetni. A javaslatok mellett szólókat Rakovszky István, az azok ellen jelentkezőket pedig Fenyvessy Ferencz jegyző urak fogják följegyezni. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Tibád Antal jegyző (olvassa a f. hó 9-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesittettik. Bemutatom Szenyér somogymegyei község elöljáróságának Fekete Lajos képviselő által beadott kérvényét, melyben a község terhére 1881. évben jogtalanul ki vetet 91 frt32krajczárilletékegyenértéki adónak leiratásáért esedezik. Ferenczi Samu középlaki lakosnak Bartha Miklós képviselő által beadott kérvényét, melyben Almás patak szabályozásának ügyét Koíozsmegye tisztségének kezéből kivétetni és kormánybiztos által keresztülvitetni kéri. Kis-Kun-Halas város képviselete közgyűlésének Mocsáry Lajos képviselő által beadott kérvényét, melyben a város határában létezett s betömött belvízcsatornák kinyittatása iránt esedezik. Mindezen kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Egyéb előterjesztés nem levén, következik a napirend, vagyis a középtanodákról és azok tanárainak képesítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Orbán Balázs: T. ház! A tegnapi ülésben azon nagyon megható és tanulságos jelenetnek voltunk tanúi, hogy előbb Pulszky képviselő ur neki lelkesedve, az ellenzéki padokról magasztalta fel a kormány vallás- és nevelésügyi politikáját, a ministerelnök ur pedig, mint olyan udvarias ember, nem akart adós maradni s védte Pulszkyt mint jó protestánst. Erre azt mondhatná az én deákizáló Németh Albert barátom, hogy „Similis simili'gaudet* vagy „Magna ingenia conveniunt". Én meg azt mondom, hogy azért se merném követni Pulszky urat ezen ömlengésében, mert félnék, hogy egy szép napon oda át találna tévedni régi helyére, hisz minden ut Jeruzsálembe, akarom mondani Rómába vezet. Ministerelnök ur ugy definiálta Pulszky és saját jó protestánsságát, miszerint az a jó protestáns, a ki vallása érdekeit az állam érdekeivel öszsze tudja egyeztetni.fIIaKjwk/ Halljuk!) A protestantismus soha a magyar állammal nem állott szemben, (Ugy van! a szélső halon) sőt ellenben annak egyik legerősebb talpkövét alkotá; ki merem mondani, hogy ha ma van magyar állam, azt egyenesen a protestantismusnak köszönhetjük, (Egy hang jobbról: Nem áll! Ugy van ! a szélső balon.) Ha ennek nagy hősei: Zápolya János Zsigmond, Bethlen Gábor és a Rákóeziak síkra nem szállnak a protestantismussal kapcsolatos magyar alkotmányosság és szabadság oltalmára: az akkori közösügyes labanczokkal szövetkezett osztrák rég eltemette volna előbb a magyar alkotmányt s vele a magyar nemzetet. Mi a protestantismust és annak ön kormány -