Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

ÍM. oríiigos tlés nsárczini 10. 1881. 49 műveinek szellemétől és üdvös hatásától meg nem fosztanám; de azt is meg kell jegyeznem, hogy a modern tantárgyak ismeretéből, a jelenkor nagy férfiainak tényeiből szintén várható oly eredmény, mely a sziv és erkölcs-nemesítés dolgában felér az ókor classicusaival. Azért én bármi pietással visel­tetem is a latin nyelv és irodalom iránt, annyira nem megyek, hogy rabszolgája legyek és a taní­tásra szánt idő jelentékeny részét a latin cultus'mo­lochjának oda adjam. (Helyeslés a szélső balon.) Ami a görög nyelvet illeti, azt én rendkívüli tantárgy­nak tartanám fenn, mert hiszen, mint méltóztatnak tudni, a gymnasiumokban hetenkint 5 — 5 órában, illetőleg 20 órában taníttatván, ezt teljesen elég­telen arra, hogy valaki a homeri nyelv sajátságait annyira magáévá tegye, hogy a görög classicuso­kat tökéletesen megérthesse, hogy különösen Homer nyelve és irályának nehézségeitlegyőzhesse. Azt pedig tudjuk, hogy több görög classicus a gymnasiumokban nem taníttatik, mint Homer. Már engedelmet kérek, bármily kitűnő legyen is egy classicus, az minden eszmét és fogalmat magában nem egyesít és igy a hatást, melyet tőle várnak, semmiképen nem fogja elérni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. minister ur nagyon fél bizonyos hagyo­mányos szellemtől, mely a felekezetek tanintézetei­ben ápoltatik. Megvallom, én attól nem félek, sőt szélesbíteni, izmossá tenni akarom; mert a törté­nelem fényesen igazolja, hogy ezen hagyományos szellem sok dicsőségnek forrása, sok hazafiúi láng­elme és akarat szülőanyja, és a történelmi meg­örökítésre méltó sok honfiúi erény csirzó ágya volt, mig ellenkezőleg az állami vaskalap, az állami felügyelet alatt, mint egy üvegházban nevelt plán­ták csak satnya gyümölcsöket hoztak. (Helyeslés a szélsőbalon.) És ki ne látná be és ki ne ismerné, hogy a hitfelekezetek az állam felügyeleti jogát respectálják, elfogadták a kormány észrevételeit, megküldték a kivánt kimutatásokat. Ha a köz­oktatási korín .ny ezzel meg nem elégszik és töb­bet kivan: n ilvánvaló azon tendentiája, hogy ő az államfelí'gyeleti jogból intézkedési jogot akar creálni, akkor, mikor a nyilvánossági jog meg­fosztásával vagy esetleg végleges bezárással az egyes tanintézetek felett a halálharangot meg­kondítja. (Helyeslés a szélső balon.) A közoktatási bizottság azon hangzatos ki­jelentése daczára, hogy ő a történelmileg bizto­sított jogokat és viszonyokat figyelemre méltatja, én ugy találom, hogy egy sokkal hatalmasabb tekintetnek, az állami praepotentia tekintetének hódol. Többet ad az államnak, mint a mi az álla­mot megilleti és ezt a többet a felekezetek jogai­ból veszi el. (Ugy van! a szélső balon.) Hát t. ház, erre egy pár észrevételem még van. (Halljuk! a szélső balon.) Az állam felügyeleti joga némileg halvány KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XI. KÖTET. alakban kifejezést talál az 1791: XXVI. t.-cz, 5. §-ában. E törvényczikk épen ugy, mint a nem­zetközi békekötések, a protestáns autonómiát min­den appertinentiájával a legcorrectebb alakban biztosítják, midőn azt mondják, hogy a tanítás módját, rendjét, szabályait, a tanárok számát a hitfelekezetek maguk fogják megállapítani. És mit látunk? Azt, hogy a százados jogokat a törvény­javaslat foszlányokká tépi és az állam felügyeleti jogát az autonómiával semmikép sem tudja meg­egyeztetni. (Ugy van! a szélső balon.) Azt pedig ki kell jelentenem, hogy a felekezetek említett jogain a törvény ama szavai semmit sem változtatnak, a melyben az mondatik, hogy majd egy, a törvény­hozás útján megalkotandó tanrendszer ezen tan­intézetek jogkörére is ki fog terjedni. Mert a taní­tási rendszer csak az eszközöket állapítja meg, de a módok megválasztását, melyek ezen eredményre vezetnek, a felekezetekre hagyja. A törvényjavas­lat indokolása kénytelen elismerni, hogy a fele­kezetek tekintélyes iskola-fentartók; egyébiránt ezt kénytelen is volt elismerni akkor, midőn a felekezetek 53 tanintézet szükségleteiről gondos­kodnak. És mindennek daczára mit látunk ? Azt, hogy a törvényjavaslat nem irtózik vissza bizonyos erőszakos felforgatástól, talán azon indokolással, hogy a felekezeti intézetek erkölcsi reputátiója kívánja.^ Én ezt semmiképen sem fogadhatom el t. ház. És azon bizonyos erőszakos intézkedéseket, melyeket már beszédem elején jeleztem, mind az autonómia ellen intézett támadásoknak tekintem és nyíltan kijelentem, hogy határozott jogfosztásnak tartom, melyek az autonómiára nézve egytől egyig halálos csapásokat mérnek. (Ugy van! a szélső balon.) A mely csapások közt legsúlyosabbnak tartom az érettségi vizsgákhoz biztos kiküldését. Hiszen azon biztos, a ki a törvényjavaslat szerint egy éven át pár napra, úgyszólván, betekint az iskolába és a tanítás eredménye legbiztosabb bírálójának tekintetik, az csak nem birálhatjameg ily rövid idő alatt a tanítás rendszerét; attól csak nem lehet várni, hogy a tanítás módszerével és szellemével, az egyes tanulók szellemi képességé­vel ily rövid idő alatt megismerkedjék. Hiszen még a minister ur vezetése alatt álló tanintézetek­ben is mi joga volt a főigazgatónak? Az, hogy szavazat-egyenlőség esetén döntő szavazatot adott a képesítésnél. És mi lesz ma? Az, hogy a vizsgálat összes eredményeit egy tollvonással megsemmisít­heti a ministeri biztos. (Ugy van! Ugy van! a szélső balon.) A mi pedig a tanárképesítést illeti, kérdem : van-e annál nagyobb curiosum, mint a mikor a törvény valakit felhatalmaz arra, hogy valakit képezhessen, de nem adja meg, hogy módjában legyen azt képesítenie is. (Ugy van! a szélső balon.) És még azt jegyzem meg, hogy a vizsgáló bizott­ság összes tagjait, a kormány fogja kinevezni minden más befolyás kizárásával, pedig méltányos­7

Next

/
Thumbnails
Contents