Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-204
ÍM. oríiigos tlés nsárczini 10. 1881. 49 műveinek szellemétől és üdvös hatásától meg nem fosztanám; de azt is meg kell jegyeznem, hogy a modern tantárgyak ismeretéből, a jelenkor nagy férfiainak tényeiből szintén várható oly eredmény, mely a sziv és erkölcs-nemesítés dolgában felér az ókor classicusaival. Azért én bármi pietással viseltetem is a latin nyelv és irodalom iránt, annyira nem megyek, hogy rabszolgája legyek és a tanításra szánt idő jelentékeny részét a latin cultus'molochjának oda adjam. (Helyeslés a szélső balon.) Ami a görög nyelvet illeti, azt én rendkívüli tantárgynak tartanám fenn, mert hiszen, mint méltóztatnak tudni, a gymnasiumokban hetenkint 5 — 5 órában, illetőleg 20 órában taníttatván, ezt teljesen elégtelen arra, hogy valaki a homeri nyelv sajátságait annyira magáévá tegye, hogy a görög classicusokat tökéletesen megérthesse, hogy különösen Homer nyelve és irályának nehézségeitlegyőzhesse. Azt pedig tudjuk, hogy több görög classicus a gymnasiumokban nem taníttatik, mint Homer. Már engedelmet kérek, bármily kitűnő legyen is egy classicus, az minden eszmét és fogalmat magában nem egyesít és igy a hatást, melyet tőle várnak, semmiképen nem fogja elérni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. minister ur nagyon fél bizonyos hagyományos szellemtől, mely a felekezetek tanintézeteiben ápoltatik. Megvallom, én attól nem félek, sőt szélesbíteni, izmossá tenni akarom; mert a történelem fényesen igazolja, hogy ezen hagyományos szellem sok dicsőségnek forrása, sok hazafiúi lángelme és akarat szülőanyja, és a történelmi megörökítésre méltó sok honfiúi erény csirzó ágya volt, mig ellenkezőleg az állami vaskalap, az állami felügyelet alatt, mint egy üvegházban nevelt plánták csak satnya gyümölcsöket hoztak. (Helyeslés a szélsőbalon.) És ki ne látná be és ki ne ismerné, hogy a hitfelekezetek az állam felügyeleti jogát respectálják, elfogadták a kormány észrevételeit, megküldték a kivánt kimutatásokat. Ha a közoktatási korín .ny ezzel meg nem elégszik és többet kivan: n ilvánvaló azon tendentiája, hogy ő az államfelí'gyeleti jogból intézkedési jogot akar creálni, akkor, mikor a nyilvánossági jog megfosztásával vagy esetleg végleges bezárással az egyes tanintézetek felett a halálharangot megkondítja. (Helyeslés a szélső balon.) A közoktatási bizottság azon hangzatos kijelentése daczára, hogy ő a történelmileg biztosított jogokat és viszonyokat figyelemre méltatja, én ugy találom, hogy egy sokkal hatalmasabb tekintetnek, az állami praepotentia tekintetének hódol. Többet ad az államnak, mint a mi az államot megilleti és ezt a többet a felekezetek jogaiból veszi el. (Ugy van! a szélső balon.) Hát t. ház, erre egy pár észrevételem még van. (Halljuk! a szélső balon.) Az állam felügyeleti joga némileg halvány KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XI. KÖTET. alakban kifejezést talál az 1791: XXVI. t.-cz, 5. §-ában. E törvényczikk épen ugy, mint a nemzetközi békekötések, a protestáns autonómiát minden appertinentiájával a legcorrectebb alakban biztosítják, midőn azt mondják, hogy a tanítás módját, rendjét, szabályait, a tanárok számát a hitfelekezetek maguk fogják megállapítani. És mit látunk? Azt, hogy a százados jogokat a törvényjavaslat foszlányokká tépi és az állam felügyeleti jogát az autonómiával semmikép sem tudja megegyeztetni. (Ugy van! a szélső balon.) Azt pedig ki kell jelentenem, hogy a felekezetek említett jogain a törvény ama szavai semmit sem változtatnak, a melyben az mondatik, hogy majd egy, a törvényhozás útján megalkotandó tanrendszer ezen tanintézetek jogkörére is ki fog terjedni. Mert a tanítási rendszer csak az eszközöket állapítja meg, de a módok megválasztását, melyek ezen eredményre vezetnek, a felekezetekre hagyja. A törvényjavaslat indokolása kénytelen elismerni, hogy a felekezetek tekintélyes iskola-fentartók; egyébiránt ezt kénytelen is volt elismerni akkor, midőn a felekezetek 53 tanintézet szükségleteiről gondoskodnak. És mindennek daczára mit látunk ? Azt, hogy a törvényjavaslat nem irtózik vissza bizonyos erőszakos felforgatástól, talán azon indokolással, hogy a felekezeti intézetek erkölcsi reputátiója kívánja.^ Én ezt semmiképen sem fogadhatom el t. ház. És azon bizonyos erőszakos intézkedéseket, melyeket már beszédem elején jeleztem, mind az autonómia ellen intézett támadásoknak tekintem és nyíltan kijelentem, hogy határozott jogfosztásnak tartom, melyek az autonómiára nézve egytől egyig halálos csapásokat mérnek. (Ugy van! a szélső balon.) A mely csapások közt legsúlyosabbnak tartom az érettségi vizsgákhoz biztos kiküldését. Hiszen azon biztos, a ki a törvényjavaslat szerint egy éven át pár napra, úgyszólván, betekint az iskolába és a tanítás eredménye legbiztosabb bírálójának tekintetik, az csak nem birálhatjameg ily rövid idő alatt a tanítás rendszerét; attól csak nem lehet várni, hogy a tanítás módszerével és szellemével, az egyes tanulók szellemi képességével ily rövid idő alatt megismerkedjék. Hiszen még a minister ur vezetése alatt álló tanintézetekben is mi joga volt a főigazgatónak? Az, hogy szavazat-egyenlőség esetén döntő szavazatot adott a képesítésnél. És mi lesz ma? Az, hogy a vizsgálat összes eredményeit egy tollvonással megsemmisítheti a ministeri biztos. (Ugy van! Ugy van! a szélső balon.) A mi pedig a tanárképesítést illeti, kérdem : van-e annál nagyobb curiosum, mint a mikor a törvény valakit felhatalmaz arra, hogy valakit képezhessen, de nem adja meg, hogy módjában legyen azt képesítenie is. (Ugy van! a szélső balon.) És még azt jegyzem meg, hogy a vizsgáló bizottság összes tagjait, a kormány fogja kinevezni minden más befolyás kizárásával, pedig méltányos7