Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

204. országos ülés márezins 10. 1885. 37 Következik a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. A szónokok sorában következik Orbán Balázs. Orbán Balázs: T. ház! Tagadhatlan, hogy hazánkban vannak oly felekezeti középiskolák itt szórványosan, az erdélyi részekben, fájdalom, tömegesen, hol az állam elleni rút összeesküvés és fondorkodás menhelyet talál. Léteznek, fájdalom, oly intézetek, hol a hazaszeretet helyett, a gyűlöletet hirdetik, hol a separatismus mérgét eseptetik mesterkélten a fiatalság fogékony szivébe, hol a fiatalok ezreit igyekeznek a közös édesanya: a haza emlőiről letépni és a haza elleneinek táborába terelni. Az ily keblünkben melengetett viperafészkek neveltjei nemcsak a hazára nézve vannak elveszve s válhatnak alkalomszertíleg veszélyessé, hanem el vannak veszve leginkább önmagukra nézve; mert ki vannak ragadva természetes életkörükből, oly elégületlen, makacs emberekké idomítva, a kik e hazában nem találnak működési tért, vágyaik és ambitiójuk számára kielégítést, hanem e hazán kivül keresik boldogulhatásuk feltételeit és e haza feldarabolását tűzték ki elérhetlen ábrándjaik czélpontjául. Az ily eszelősök, az ily kifelé gravitálok, nem annyira reánk magyarokra veszélyesek; mert mi, kik e hazát ezredéven át fentartjuk — s kik őket még akkor is legyőztük, a mikor két nagy birodalom hadereje támogatta és fegyverezte fel — bármikor képesek leszünk megfékezésükre; hanem veszélyesek leginkább önmagukra, mert az ily hazaellenes nevelési rendszer miatt igen sok jóravaló tehetséges ember záratik el a közpályától, az egyéni előmenetel és boldogulhatás útjaitól. Az államnak nemcsak saját biztonsága, hanem lelkeikben eltorzított, életkörükből kiragadott szerencsétlen fiai megmentése tekintetéből is kötelessége, az ily irányú iskolákkal szemben állást foglalni s óvrendszabályokhoz folyamodni, mert a sehnlvereinisták, panszlávok és dacoromanisták e tenyészdéi nemcsak hazánk épségére, hanem a közszabadságra nézve is egyaránt veszélyesek s a kozákuralom előtolt őrállomásait képezik. Ha a kormány az ily veszélyes irányú középiskolák rendbehozatalára, avagy — ha szükségét látja — megszüntetésére vonatkozó törvényes intézkedést kezdeményez, ahhoz készségesen hozzá fognék és hozzáfognánk járulni; de azt nem lehet megengednünk, hogy egy elenyésző csekély töredék vétkeért és elbizakodottságáért, sújtsuk összes középiskoláinkat; rendszabályozzuk és a kormányi önkény-békóiba szorítsuk azon intézeteinket is, a melyek a haza szabadságának, polgárosodásánali s főleg nemzeti lételünknek erős védmtívei voltak a múltban s azok a jelenben is. A hol a gonosz szellem fészket vert, azt irtsa, azt üldözze könyörtelenül a kormány; a szabadság vetését elnyomni akaró gyomot tépje ki kíméletlenül, irgalmatlanul, ehhez •— nézetem szerint —• újabb törvényes intézkedés sem szükségeltetik, az ily hazaellenes összeesküvés megfékezésére elégséges a rendőri és büntető codex; de ha más kivételes intézkedést szükségesnek tart a kormány, ahhoz készségesen hozzájárulok: hanem azt, hogy 5 — 6, legfölebb 12 nemzetellenes középiskola fékezéséért egész tanügyünket megnyomorítsa s 169 középiskolánkat ama 12 renitenssel együtt a rendőri önkény kényszer-zubbonyába szorítsa: azt nem fogadhatom el s mint veszélyes reactionarius tendentiát, határozottan visszautasítom. (Helyeslés a szélső haloldalon,) Én ugy találom t. ház, hogy e törvényjavaslat ellenőrző intézkedései magukon hordják a centralisatió, a mindenbe való beavatkozás törekvését. Am alkalmazza az ily szigorú rendőri beavatkozást a renitensekkel és azokkal szemben, a kik az iskolák falai közt e haza egysége és szabadsága ellen conspirálnak; de ne avatkozzék azon hazafias szellemű iskolák belügyeibe, melyeket a magyar társadalom és felekezetek áldozatkészsége hozott létre s a melyeknek szelleme és iránya minden tekintetben kifogástalannak mondható. De a törvényjavaslat által contemplált felügyelet és ellenőrzés különben sem fogna előidézni más eredményt, minthogy megbénítaná a hazafias szellemű tanodákat: mig a túlnagy hatalommal és vétójoggal felruházott biztosok és kerületi igazgatók, előre láthatólag mit sem fognának tenni a schulvereinos iskolák sötétben szőtt vakandmtíveletei ellen. Hisz a kormánynak már vannak ilyenszeríí custosai gúny tárgyává vált tanfelügyelőiben, ezeket a népoktatási törvény elég hatalommal ruházza fel arra, hogy népiskoláinkban az államellenes áramlatoknak útját állják, hogy az államellenes tankönyveket, térképeket és tanítókat kiküszöböljék, az ily iskolákat be is zárattassák. A közoktatási törvény módot nyújt a kormánynak arra, hogy a törvény kellékeinek meg nem felelő államellenes irányú ily iskolák helyett, állami iskolákat szervezzen. De közoktatási cí|, isterünk egész nyugodtsággal nézi tanfelügyelőinek édes mitsemtevését, kik éveken át kerülik az iskolákat s legfölebb a hamis adatokat tartalmazó rubricák kitöltésére szorítkoznak: de arról, hogy a népiskolákban államellenes könyveket használnak s térképek szerepelnek, melyek hazánknak fele részét elkebelezik, csak a hírlapok útján értesülünk, mert hát nagyságos tanfelügyelőink nem érkeznek arra, hogy ily csekélységekkel foglalkozzanak. Előre lehet látni, hogy a jelen javaslatban contemplált biztosok és kerületi igazgatók alig