Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-204
36 204. országos ülés niárczins 10. Í88S. az ózdi részt saját költségén rendes vágányává változtassa át és miután kiépítette, azt az állam üzemébe adja át; ugyanakkor azonban igen természetesen az üzleti szállításokra nézve az érdekeltekkel szemben kötelezettséget kellett vállalni az államnak a tarifa tekintetében és a törvényjavaslat, valamint az abban érintett szerződés, a tarifa szállításra nézve szintén létre jött, a mely a pénzügyi bizottság jelentésében röviden ismertetve is van. Az állam csak arra kötelezi e tekintetben magát, hogy nem alkalmaz magasabb tarifát, mint a minőt saját vonalain használ, a mi igen természetes dolog és azt hiszem, nem válik az államnak terhére, mig az érdekelteknek igen természetesen előnyükre lesz. Ugyanakkor azonban, miután a rima murány-salgótarjáni vasmütársulat kötelezi magát arra, hogy a megelőző társulatnak minden függő adósságát magára vállalja, mint annak jogutódja, egyszersmind a vasútvonal kiépítésének terhe fejében az állani a társulat rendelkezésére bocsátja a B) jegyű részvényeket, a melyek eddig az államvasuttárs ulatnál voltak. Ezek névértéke 176 ezer forint, azonban, a mint tudni méltóztatnak, e vonal ez idő szerint az A) jegyű részvények kamatait sem képes fedezni s annak következtében nagyon természetes, hogy e részvények tulajdonképi értéke, inkább csak reménybeli értéket képvisel és nagy, valódi értéket az állam nem enged át. Van azonban még egyszersmind a muravölgyi társulatnak egy kötelessége, hogy t. i. az elmaradt vasúti építés helyett, értem alatta a tiszolcz-vashegyi vasutat, kiépítse a nyustya-vashegyi sodronyvonalat, a mely azon igényeknek, a melyek szükségesek, mert tisztán a bányatermények szállításáról van szó, teljesen megfelel és szolgálatot tesz az államnak is, a mennyiben az othoni terményeknek szállítását nagy mértékben olcsóbbá teszi. Hogy ez csakugyan olcsóbbá váljék, e czélból egy szerződésre volt szükség, a mely mint létrejövendő szerződés érintve van a törvényjavaslat mellékletében és indokolásában, de amely időközben létre is jött s ennek alapeszméje az, hogy a bányatermékek szállítása métermázsánként bizonyos fokozat szerint állapittatik meg, még pedig 15 kr. az első 100 ezer métermázsánál és fokozatosan leszáll ugy, hogy ha 200 ezer métermázsa szállíttatik, csak 12 krt és egy törtrészt tesz átlag. Természetes, hogy ebben nincs beszámítva a tolatási, berakodási és más ily továbbszállítási költség, a mi még az államot terheli, a mi a sodronyvonal kiépítésével semmi összefüggésben nincs. Ha képét akarom adni annak, hogy a szállítási költség hogyan alakul, akkor az összes szállítási költséget kell számítani, mely eddig 43 krajczárban állott métermázsánként — ha az összes költségekhez számítjuk — holott itt e költség 23 krra száll le. Ebből kitűnik az, hogy mily előny származik ebből a szerződésből az állam részére saját terményeinek szállítása tekintetében. Még egy része van a törvényjavaslatnak és a mellékelt szerződésnek és ez vonatkozik a gömöri vasmű-érdekeltségnek a gömöri iparvasutra vonatkozó kamatbiztosítási kötelezettségére. Mint méltóztatnak tudni, ezen kamatbiztosítási kötelezettsége az érdekeltségnek, a gömöri vasút létrejöttéhez volt kötve. Az állam e tekintetben kötelezettségének eleget tett, azonban minthogy egyik részben tudni illik ezen vonalnak, a tiszolcz-vashegyi vonalnak kiépítése tekintetében nem tett eleget s minthogy az érdekeltek az igen rósz ipari viszonyok közt, a vasiparnak azon időbeni hanyatlása miatt ezen kamatbiztosítási kötelezettségüknek eleget nem tettek és az hátralék czímén kamataival együtt folytonosan mint követelés az állam részére velük szemben fentartatott és evidentiában tartatott, szó volt tehát arról, hogy az mikép tisztáztassék. Ebben méltányos megegyezés jött létre az érdekeltek és az állam közt, a mennyiben azok 300,000 írtnak készpénzben való fizetésére kötelezik magukat, hogy azután felmentessenek ezen hátralék lefizetése által a kamatbiztosítási kötelék alól. Ezen lefizetés a törvényjavaslat benyújtásakor még nem történt meg, ez csak még kilátásba volt helyezve; most azonban már az létrejött és az érdekeltek nemcsak elvállalták a 300,000 írtnak készpénzben való lefizetésének kötelezettségét, hanem már előzetesen annak egy harmadát, vagyis 100,000 frtot le is fizették és a szerződés ugy szól, hogy a törvénynek létrejötte esetén, attól számítva 15 nap alatt a másik kétharmadrészt is le kell fizetniök és igy úgyszólván ezen dubiosus követelés az állam részére liquidáltatott, még pedig az államra nézve megfelelő méltányos alapon. Ezek foglaltatnak a törvényjavaslatban, azért ajánlom azt a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslés jóbhfelol.) Elnök: T. ház! Szólásra senki feljegyezve nincs. Hogy ha tehát szólni senki sem kivan, azt hiszem kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először is a czím. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, annak 1.—5. §§-ait, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: Most következik a szerződés. Rakovszky István jegyző (olvassa a szerződés czímét és annak I-— XII. czikkelyeit, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: E szerint mind a törvényjavaslat, mind a szerződés elfogadtatván, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki.
