Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-219
80 219 országos liléi áp.ilis 7. 1883. zősége is emeltetik, de eléretett az is, hogy a szárnyba onalak vidékeinek érdeke és különösen közgazdasági tekintetekből azoknak anyagi jóléte nagyban s egészben emelkedni fog. Ezen érdekekre való tekintetből alkottatott az 1881: XLV. t.-cz. 9. §-a, mely igy szól: „A ministerium utasittatik, hogy Baja városnak abudapestzimonyi fővonallal egy Szabadkáról Bajára vezetendő szárnyvonal által leendő összeköttetése czéljából, a részletes felvételeket és terveket készíttesse el s e szárnyvonal kiépítése iránt még oly időben folytassa és fejezze be az illető vidék érdekeltségével a hozzájárulási tárgyalásokat s még oly időben tegyen a törvényhozásnak előterjesztést, hogy e szárnyvonal a fővonal utolsó szakaszával egyszerre legyen a közforgalom részére megnyitható". Minthogy pedig t. ház, tudomásom szerint a fővonal utolsó részlete is rövid idő múlva a közforgalomnak lesz átadva, hivatkozással a most felolvasott törvényszakaszra, bátor vagyok a t. közmunka- és közlekedési minister úrhoz következő interpellátiót intézni. (Halljuk!) Interpellátió a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz: Először: a baja-szabadkai szárnyvonal kiépítése tárgyában megindította-e már az illető érdekeltséggel a tárgyalásokat a törvény értelmében és ha igen, minő stádiumban vannak és mennyire haladtak? Másodszor: Minő természetnek az akadályok, ha ilyenek csakugyan felmerültek és iparkodott-e azokat elhárítni. Harmadszor: Mikor szándékozik e törvény értelmében intézkedni, illetőleg mikor szándékozik ezen érdekeltség közt már folytatott tárgyalások alapján a törvény értelmében a költségvetést és javaslatot a ház elé terjeszteni? Madarász József: Majd a választások alatt! (Derültség.) Latinovics Gábor: Ezek azok, melyeket a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz intézve, nem ugyan a választások érdekében, mint azt a t. képviselő ur hangsúlyozni méltóztatott, hanem különösen és leginkább ezen pest-zimonyi fővonalnak érdeke, forgalmi tápláléka és jövedelmezősége, valamint azon vidéknek közgazdasága tekintetében a t. háznak és különösen a minister urnak gondjába ajánlani bátor vagyok és a mielőbbi válaszát kérem. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni az interpellátió. Tibád Antal jegyző (olvassa az interpellátiót). Elnök: Az interpellátió közöltetni fog a közlekedési ministerrel. Következik Komjáthy Béla képviselő ur interpellátiója. Komjáthy Béla: T. ház! A kegyelmezési jog, a király felségjogai közétartozik; hogy azonban a felség ezen mindenesetre magasztos jogát igazságosan és hatását tekintve helyesen gyakorolhassa, minden alkotmányos országban és nálunk is ugy a bíróság, mint különösen a felelős kormányok hivatva, sőt kötelezve vannak arra, hogy minden kegyelmi esetben az ügy körülményeit, az elkövetett cselekményt és az okozott jogsértést szigorú bírálat tárgyává téve, előleges véleményt adjanak a felett, vájjon a társadalom érdekében a törvény szigora szerint elítélt a megkegyelmezésre érdemes-e vagy nem. Elismerem, hogy a kegyelmi jogot tételes szabályokkal korlátozni nem lehet, mert ez egyértelmű volna e jog megszüntetésével. A kegyelmi jognak egyedüli alapját az ennek gyakorlására hivatottnak lelkiismerete és meggyőződése képezi; alkotmányos országban tehát, hol az államfők meggyőződését az előzetes véleményadásra hivatott előterjesztése teremti meg, bár minden kegyelmi tény az államfők cselekménye, annak alapját a véleményadásra hivatottnak lelkiismeretessége és igazságérzete képezi, azaz t. ház, bár minden kegyelmi tény mindenkor magasztos tény marad, az azért alapjában véve mégis lehet igazságtalan, lehet részrehajló és önkényes. Elismerem t. ház, hogy az államfő iránt tartozó tisztelet megtiltja, még pedig nagyon helyesen, hogy a kegyelmi tény maga bírálat tárgyává tétessék; azonban már a kegyelmi tényt megelőző minden cselekmény, mint a felelősséggel tartozók cselekménye nemcsak bírálat, hanem megrovás tárgyát is képezheti. Az államfő kegyelmi ténye ezen és azt hiszem, helyes okoskodás szerint egyáltalában nem lehet igazságtalan, mert az ő ténye tanácsadói véleményébe vetett bizalmának kifolyása,, épen azért, ha egy kegyéimi tény mégis igazságtalannak, önkényesnek látszik, az e miatt felhangzó bírálat vagy megrovás az államfő legfelsőbb elhatározását soha sem érintheti, hanem igenis illeti azokat, a kik helytelen tanácscsal szolgáltak és részrehajlók voltak. Méltóztassanak elhinni, hogy egy helytelenül alkalmazott kegyelmi tény a legalkalmasabb arra, hogy az államfő iránti tiszteletet és hódolatot megingassa és épen azért nem lehet elég szigorúan megróni azt, a ki egy igazságtalan kegyelmi tényre alapot teremt. Mert a ki ily irányban tanácsol, az nemcsak az igazságosság ellen követ el sértést, de megsérti magát az államfőt is, a kinek jóakaró bizalmát önkényes czéljaira felhasználja. Mióta saját örömére és egyedüli megelégedésére a jelenlegi igazságügyminister ur vezeti igazságszolgáltatásunk ügyét és mióta ő van hivatva arra, hogy a kegyelmi tények alapját képező véleményt megadja, valóban nagyon sokszor gyakoroltatott e jog, hiszen még olyanok is részesültek abban, a kik azt egyáltalában nem kérték és igy nem is várták és remélhették. — A közvélemény,
