Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-219

gyg 210. országos ül bői, nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a müvelet a kezdett alapon ezen túl is tovább folytat­tassék. Minthogy t ház, itt 70 millió 4°/°-os rentének átvételéről van szó, egyidejűleg azon intézkedés tétetik, hogy 50.900,000 frt 6°/o-os rente bevona­tik, ebből egyesek azon következtetést vonhatnák, hogy ezen két összegből megállapítható a most átvett 4°/o-os rentének árfolyama: minden félre­értés elkerülése végett bátor vagyok kijelenteni, hogy habár ezen két müvelet egy időben történik, mert az egyik értékpapír bevonatik, a másik ki­bocsájtatik, ebből nem következik, hogy az ár­folyam ezen két összeg összehasonlításából ki­számítható, mert köteles az illető consortium a 70 millió rentét átvenni és ennek megállapított árfolyamának megfelelő 6%-os rentét beszogáltatni és a mennyiben több lenne a beszolgáltatandó 6°/o-os rente, mint a felmondott összeg, ennek mikénti beszerzéséről a consortium köteles gon­doskodni. Ezt voltam kénytelen kijelenteni, nehogy azon félreértés történjék, hogy két művelet tör­ténvén egyszerre, ebből megállapítható az átvett 4°/o-os rente árfolyama. A képviselő ur második kérdésére, hogy vájjon a 70 millió fix árfolyamon vétetik-e át vagy sem, bátor vagyok kijelenteni, hogy ezen 70 millió az illető bankárcsoportok által fix árfolyam mel­lett vétetett át és hogy ezen összegnek mikénti elhelyezéséből az államkincstárra nézve semmiféle koczkázat vagy kárral nem jár. Végre a t. képviselő urnak azon kérdésére, hogy minthogy az 1881. évi XXXH. t.-cz. szerint a 6%-os kötvények birtokosainak szabadságában áll, vagy készpénzt, vagy 4%-os papírokat cseré­ben elfogadni, ilyen előnyök a 6%-os rente-kötvé­nyek birtokosainak adatnak-e és ha igen, ebből az államkincstárra nézve ismét háramlik-e veszte­ség vagy nem ? Kétségkívül áll az, hogy az 1881 : XXXII t.-cz. ilyen intézkedést tartalmaz és ha azt kívánja a kormány és a bankár-csoport eszközölni, hogy a convertálás akként történjék, hogy a 6 százalékos rentekötvényekért ne készpénzt követeljen a tulaj­donos és ismét áj vevőket kellessen keresni a 4 száza­lékos kötvényekre, természetesen érdekében áll oly intézkedést tenni, hogy a 6 százalékos rentekötvé­nyek tulajdonosainak érdekében legyen ezen mű­veletet a 4 százalékos rentekötvények csere utján való elfogadásával keresztül vinni. Mert ha nekik semmiféle előny nem adatik, akkor természetes, mindenki felveszi a 100 arany forintot készpénz­ben és módja lesz a tőzsdén ismét venni4 százalé­kos kötvényeket. Ha tehát azt kívánjuk, hogy ugyanazon tulajdonosok, a kik a 6 százalékos rentekötvényeket bírják, a 4 százalékos kötvénye­ket cserében átvegyék, akkor nekik bizonyos előnyt kell nyújtani. De ha 6 százalékos rente­április7.1883. kötvényeket ezen felmondott, mintegy 51 millión túl a consortium beváltani hajlandó, hogy mily árban szerzi be ezeket az egyesektől és miként keres vevőt a 4 százalékosokra, az nem az állam feladata, hanem a bankárcsoport feladata, a mely arra vállalkozott. Az államnak van ugyan egy kö­telezettsége és ez az, hogy a 6 százalékos rente­kötvények tulajdonosai, miként azt a törvény ren­deli, ha pénzben akarják felvenni, teljes értékben megkapják a 100 arany forintot. Ez az egyik érdeke a kincstárnak, azonkívül saját érdekében fekszik még egy intézkedés, melyre figyelemmel kell lenni és ez az, hogy azon összeg, mely a felmondott 6 százalékos rentekötvények beváltására szükséges, szolgáltassák be egy ki­kötött határidő alatt vagy 6 százalékos rentekötvé­nyekben, vagy a mennyiben ezek be nem mutat­tatnának, az ezeknek megfelelő pénz az állam­pénztárba folyjon, hogy a további beváltást az államkincstár teljesíthesse, magától értve, hogy csak az 1883-ik évi Julius l-ig járó kamattal, a mint a törvény kimondja, hogy ezen kötvények azontúl kamatozni nem fognak. Hogy ezenkívül a becserélés művelete miként vitetett keresztül, az nem az államkincstár feladata, hanem a művelet keresztülvitelére vállalkozott bankárcsoporté, mely ez iránt a közönséget bizonyára legközelebb tájé­kozni fogja. Ez válaszom a t. képviselő ur interpellátió­jára, kérem, méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: T. ház ! Azon örvendetes és ritka helyzetben vagyok, hogy a t. minister ur által adott választ teljes megnyugvással tudomá­sul veszem. Különös örömmel értesülök az iránt, hogy nem lehet következtetést vonni abból, hogy a két összeg meg van állapítva, mert megvallom, hogy ez volt egyike azon pontoknak, a mely ben­nem aggályt keltett, t. i. tartottam tőle, hogy az árfolyam nem felel meg azon előnynek, a melyben a bankárcsoport részesittetik az által, hogy kezére jár az állam a műveletnek megkönnyí­tésére a felmondás által. Azt nem lehet tagadni, hogy ez nagy kedvezmény a bankárcsoportra nézve és én óhajtom, hogy ezen kedvezményből az államra majd később a kellő előny háruljon. Igen természetesnek tartom, hogy a t. minis­ter ur nem nevezte meg az árfolyamot, melylyel a bankárcsoport átvette a műveletet. Ezt nem is kérdeztem; én azt kérdeztem, hogy fix tétel mel­lett vették-e át, vagy pedig bizományszerűleg; erre nézve örömmel értesültem, hogy csakugyan fix tétel mellett, tehát, az államra semmi koczkázat nincs. így állván a dolog, én magam is remélem, hogy az egész műveletnek lebonyolítása sikeresen fog ke­resztül vitetni. Mindazonáltal engedje meg nekem a t. ház, miután interpellátióm némely oldalon resensust szült, sőt a mint igazi sajnálattal, mond-

Next

/
Thumbnails
Contents