Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-217

217. országos ülés április 5. 188S. 327 korlati életre, a hivatalok betöltésére. Azért kell középiskoláikat oly állapotba helyeznünk, hogy azokban ne egy képzeleti utopicus, hanem a valódi s egyedül lehetséges állam számára képeztessenek derék honpolgárok, hogy a kellő képzettséget megnyerve, e hazának jótéteményeit az eddiginél is nagyobb mérvben élvezhessék. Mert hogy a magyarul tudás még nem magyarosítás, azt leginkább tanúsítják az itt székelő szász és oláh képviselő urak. A műveltség és szabadság áldásait az arra fogékony talán népekre néha akaratjuk ellenére is szét kell áradoztatni, a miként a műveletlen rögöt is fel kell törnünk, soká kell szántanunk, trágyáznunk, hogy termőképes állapotba hozassék: akként a hátramaradott népeket bármily erőfeszítéssel is rá kell terelnünk a polgárosodás útjára, mert nem lehet azt megtűrnünk, hogy itt Európa közepén, a polgárosodás e továbbterjedési góczpontján létezhessenek eredeti vadságban tengődő oly törzsek, melyek még Amerika vadonjaiban sem tudják magukat fentartani. Nekünk magyaroknak — kik kelet civilisatiójának vagyunk missionáriusai •— e hivatásunkat be kell töltenünk, bárminő nehézségeket gördítsenek is utunkba a kozák uralom előharczosai. Ne rettentsen minket vissza azon éktelen zsivaj, a mit a félrevezetett és elámított néhány német professor, a Spreenél és fanariotta a Dumboviczánál csap. Sőt ez szolgáljon inkább buzdításul arra, hogy erélyesebb és radieálisabb eszközökkel igyekezzünk a sötétségbe sülyedezőket bevonni a felvilágosodás áramlatába. Megtanulhattuk azt, hogy hiába engedünk mi német, oláh tannyelvet az iskolákban, hiába nyitunk szabad tért a művelődési versenyre, hiába megyünk az engedékenység terén odáig, a meddig még soha államalkotó nemzet nem ment: mert mégis kigyótbékát kiáltanak reánk, erőszakos magyarosítással vádolnak, hiába árasztjuk a szabadság és jognak minden áldásait e haza minden szülöttjére, azért mégis elnyomással, vadsággal vádolnak minket. Ne feszélyezze tehát semmi tekintet a magyar törvényhozást, mondja ki határozottan, hogy ez itt magyar állam s más nem is lehet, mert helyébe csak muszka kancsuka jöhet s igy azöszszes itt lakók s Európa összes népeinek érdeke azt kivánja, hogy ez állam magyar legyen, mert csak igy lehet erős, csak igy fedezheti Európát s első sorban Németországot a barbari sinus in vasiója ellen. Ez okon kérem a Helfy által benyújtott módosítás elfogadását. {Élénk helyeslés a szélső balon.') Wolff Károly: Helfy képviselő indítványa gyorsított tempóval akarja elérni a középiskolai törvényjavaslat czélját, habár ez indítvány sem egészen őszinte, ép oly kevéssé, mint maga a törvényjavaslat. Ha Helfy képAÜselő ur őszinte lenne, tán épen oly kereken kimondaná, mint Orbán Balázs képviselő ur, hogy Magyarországon kizárólag csak magyar tannyelvű középiskola lenne felállítandó. (Élénk ettentnondások: Nem mondta!)Habár Orbán Balázs képviselő ur őszinteségét elismerem, tán felesleges hozzá tennem, hogy én részemről a leplezetlen magyarosítást épen annyira perhorrescálom, mint a leplezettet, a burkoltat. Igen röviden megmondom miért perhorrescálom. Orbán képviselő ur a polgárosodás érdekében óhajtja a magyarosodást. Nem vitatkozom a felett, hogy vájjon valamely nemzetiség jogosult-e, vagy nem szellemi superioritásának czíme alatt egy más nemzetiséget nemzeti jellegéből kivetkeztetni. Méitánylom a ház többségének ez iránti érzékenységét, azért a kérdés ezen oldaláról hallgatok. Bátor vagyok azonban a ház méltányosságába egy más szempontot ajánlani. Hiszen, ha sikerülne az országban oly forrón óhajtott magyarosítása az egész értelmiségnek, mi lenne ennek a következése ? Az, hogy a magyarosított mívelt osztályok és a nem magyarosított néptömeg közt oly válaszfal emelkednék, mely a nép alsó rétegeinek a szellemi művelődés iránt felfelé való törekvését nehézzé, sőt lehetetlenné tenné és a mívelt osztálynak, a míveletlenre való okvetlenül szükséges közvetlen és folytonos behatását gátolná. A mívelt osztályoktól elkülönítve és magára hagyatva a néptömeg, emberi méltóságától megfosztott népcsordává válnék, melynek szükségletei, érdekei és jóléte iránt a vezető körökben tán épen annyi megértés és részvét mutatkoznék, mint egy rabszolgatartó urnái, ki rabszolgáinak megtartása és egészsége iránt igenis részvétet érez. A társadalom oly szétfoszlásával szemben talán jó volna a német költő szavait szem előtt tartani: „ Vor dem Sklaven, wenn er die Ketten bricht, vor dem freien Menschen erzittert nicht". Tehát épen a polgárosodás, a műveltség érdekében a magyarosítást, tehát Helfy t. képviselő urnak indítványát, úgyszintén Orbán t. képviselő ur őszinte óhajtását is perhorrescálom. T. ház! Bátor vagyok én is a 7. §-hoz egy módosítványt előterjeszteni. A 7. §. csupán a hitfelekezetek azon jogát ismeri el, hogy az általuk fentartott középiskolák tannyelvét határozhatják meg. Ez intézkedés a többi nem hitfelekezeti iskolai alapítókra nézve rendkívüli megszorítást foglal magában s e megszorítás semmi összhangzásban nem áll a fennálló törvényekkel. Az 1868. évi XLIV. törvényczikk 17. §-a a kormányt kötelezi arra, hogy nem magyar tannyelvű középiskolákat is állítson fel, azt mondván: „a közoktatás sikere a küzművelődés és közjólét szempontjából az államnak legfőbb czélja levén: köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról,