Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-217

217. országos ülés április 5. 1883. 39 i alá venni, a mennyiben a beadott módosítványok mindenike egy-egy külön pontra vonatkozik. A bevezetés és az a) pont nem lévén megtámadva, azokat elfogadottaknak jelentem ki. (Helyeslés.) A b) pont szövege nem támadtatott meg, hanem ahhoz Gáli József képviselő ur pótlékot kívánt hozzáadatni. A b) pont tehát elfogadtatik és a kérdés az, elfogadja-e a ház Gáli József képviselő ur módosítványát, mely fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa Gáli József módositványát). Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik s a b) pont ezzel mogtoldatik. A c) pontra nézve nem tétetvén észrevétel, azt elfogadottnak jelentem ki. Ác) és d) pont közé Dobránszky képviselő ur, egy új pontot kivan iktattatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa a Dobránszky Tétet módositványát). Elnök: Elfogadja a t. ház, e módosítvány (Nem!) Nem fogadtatik el. A d) pontra nézve Göndöca képviselőnr adott be egy módosítványt. Elfogadja a t. ház az eredeti szöveget ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik, e szerint a Göndöcs képviselő ur módosítványa elesik. Az e), f), g), h), i), k), l), m), n), 0), p) pontokra észrevétel nem tétetvén, azokat elfogadottaknak jelentein ki. A p) pontra nézve Körösi képviselő urnak van egy módosítványa. Duka Ferencz jegyző (olvassa Körösi módositványát). Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa az 5. szakaszt). Mészáros Nándor: T. ház! (Sálijuk!) Az 5. §. 1. pontjához egy igen rövid észrevételem van. Mindenekelőtt arra kérem a t. házat, hogy a fogalom megjelölésénél mindig ugyanazon jegygyei éljünk s miután a 3. és 4. §. ezíménél, az a kitétel van első helyen használva a köteles tantárgyakra: rendes, ennélfogva az 5. §. 1. pontjánál is, köteles helyett, teendő lenne: rendes s consequenter ez elnevezés az egész törvényjavaslaton át megtartandó. Másik észrevételem vonatkozik a 2. sorra. A ki tudja, hogy eddigelé rendes tantárgyaktól is történt kivételesen felmentés, az tudja egyszersmind, menynyi bajt okozott ez a magas kormánynak, de egyszersmind lenn az iskolának is; mert az az állapot következett be, hogy, látván .a többi növendékek, hogy egyik társuk proteetiő vagy más ok folytán a görög nyelv tanulásától felmentetik, ők is kevevesebbet foglalkoztak vele; s az tudni fogja, mit jelent, hogy egyik vagy másik rendes tantárgytól felmentésnek van helye. Daczára annak, hogy az h. §. 1. pontjában az mondatik: a rendes^tantárgyak KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XI. KÖTET. alól felmentésnek helye nincs, kivéve a testi fogyatkozás miatt a testgyakorlatot és gymnasmmban a mértani rajzot. Ez az, a mit a t. ház figyelmébe kívánok ajánlani. A mértani rajz ugyanis nemcsak technicai, hanem elméleti részből is áll. Nézetem szerint ez utóbbi alól senkit sem lehet felmenteni. Es ha testi fogyatkozás miatt valaki a technicai részből a gymnasiumban felmenthető, ez alól a reáliskolákban is lehet felmentésnek helye. Ennélfogva indítványozom, hogy az 5. §. első bekezdése a következőképen szövegeztessék : „Rendes tantárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincs; kivéve testi fogyatkozás miatt a testgyakorlat, mértani rajz (technicai rész) és szépírás tanulása alól. Ajánlom módosítvány ómat at. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, következik a szavazák. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház az 5. §-t változatlanul a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? Ha nem, akkor a kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház az 5. §-t Mészáros Nándor módosításával, igen vagy nem? (Helyeslés.) Méltóztassanak most azok, kik az 5. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Méltóztassanak most azok, kik az 5. §-t Mészáros Nándor módosítványával fogadják el, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Tibád Antal jegyző (olvassa a 6. §-t.) Gáli József: Nem kívánok módosítást beadni, hanem csak egy kérdést vagyok bátor a vallás- és közoktatásügyi minister urhoz intézni. E szakasz szerint a rendkívüli tantárgyak meghatározása a tanterv megállapítására van fentartva. Vannak azonban előbbi törvényeinkben intézkedések a rendkívüli tantárgyakra vonatkozólag, a melyek e törvénynyel semmiféle tekintetben sem állanak ellentétben, ezek, azt hiszem, a tanterv megállapításánál figyelembe veendők. Ilyen az 1868. évi XLIV. t.-ez. 17. és 18. §-a. Én csak a 18. §-al kívánok foglalkozni. Ezen szakasz a következőket tartalmazza: „Azon területeken létező, vagy felállítandó állami közép- és felső tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állítandók". Ezen tanszék természetesen, mint rendkívüli tantárgy állíttatik fel és én a gyakorlatból is tudom, hogy ily tanszékek tényleg fel vannak állítva. Én meg vagyok győződve arról, hogy ezen törvény intézkedése nincs megváltoztatva a jelen törvény által; de mégis megnyugtatásul szolgálna, ha a t. minister ur nyilatkoznék az irányban, mi41