Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-216

2!6. országos ölés április 4. 18S3. 305 Én, t. ház, minthogy nem akarom azt, hogy csak a gazdagok és a magas aristocracia utódai lépjenek a tudományos képzettség magasabb fokára, hanem lelkem mélyéből óhajtom, hogy magyar ifjainknak is nyittassák tér az itteni működésre, én a magam részemről óhajtom, hogy a görög nyelv tanítása kihagyassék, mint kötelező tantárgy és csakis mint rendkívüli tantárgy tanittassék, következőleg, a mi rajtam régi időtől fogva megnem történt, megtörténik ma, hogy Móricz Pál t. képviselőtársam indítványát fogadom el. (Nagy derültség.) Steinacker Ödön: T. ház! (Eláll! Eláll!) Igen különböző szempontokból történtek felszólalások és tétettek indítványok a3-ik §-hoz; (Eláll!) legyen szabad igen röviden — és én megszoktam tartani Ígéretemet — álláspontomat ez indítványokkal szemben jelezni. Az általános vita alkalmával kijelentettem, hogy daczára annak, hogy a törvényjavaslatot felekezeti és nemzetiségi szempontból jogfosztónak, didacticai szempontból czélszerűtlennek tartom, mégis hozzá fogok járulni készségesen minden javításhoz, a mely majd a részletes vita alkalmával indítványoztatok. Itt most azonban nem is a törvényjavaslat javításáról, hanem annak rosszabbításáról van szó. Azok, a kik a törényj avaslat védelme alkalmával folyvást hangsúlyozták, hogy ők a cultutura szempontjából védelmezik e törvényjavaslatot, azoknak megmutathatjuk most mi, kik részben mint a cultura ellenségei tämadtattunk meg, hogy mi igenis hajlandók vagyunk támogatni minden abbeli törekvést, hogy e javaslat a cultura szempontjából minél jobban megfeleljen hivatásának. Mindazon okokat, a melyek Móricz Pált. képviselő ur indítványa ellenében felhozattak, tökéletesen elégségesnek tartom. Nézetem szerint nyomósán kimutatta a közoktatási minister ur, Lánezy Gyula és György Endre t. képviselő urak a görögnyelv kötelező tanításának hasznosságát és szükségét. Tehát bővebben nem indokolom, miért járulok azok nézetéhez. Sőt, miután hallottam, hogy a szabadelvű pártnak egy igen jelentékeny tagja e házon kivül kijelentette volna, hogy ő határozottan pártolj a ugyan a görög nyelvet, de azon esetre, hogyha szó volna arról, hogy vagy a görög, vagy a német nyelv ejtessék el, mint kötelezett tantárgy, ő határozottan a mellett volna, hogy tartassák meg a német nyelv. Legyen szabad erre nézve kijelentenem, hogy én az ellenkező nézetben vagyok. Én azt tartom, hogy a német nyelvet az élet, a szükség meg fogja tanítani amúgy is, a görög nyelvet azonban nem. Én, mint magyarországi képviselő, kötelességemnek tartom azon lenni, hogy összes eulturintézeteink niveauja le ne sülyesztessék és határozottan szükségesnek tartom, hogy a görög nyelv még akkor is tanittassék, ha ezért a német nyelvet, mint KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84 XI. KÖTET. köteles tantárgyat szükséges volna elejteni, a mit természetesen nem óhajtok. Nem vitatkozom különben sem Halász Géjza, sem György Endre képviselő urakkal a német nyelv és irodalom fontossága és becse felől, csak azt sajnálom, hogy György Endre képviselő ur, amikor említette,hogyőszükség esetén leginkább elejthetőnek tartaná a német nyelv kötelező oktatását, de egyúttal kijelentette, hogy más természetíí consideratiók folytán kell azt megtartani, ezen másnemű considerátiókat nem jelezte világosan. Ezen kivül csak röviden ki kell jelentenem, hogy pártolom Gáli József kép viselő ur indítványát, mert én természetes jognak tartom azt, hogy minden nemzetiség nyelve azon iskolában, a hol az a tannyelv, hasonlókép kötelező tantárgy legyen, mint magyar tannyelvűben a magyar, német tannyelvűben a német és én e tekintetben méltányosság és jogegyenlőség szempontjából annyira megyek, hogy nem ellenzem Mocsáry Lajos t. képviselő ur indítványát sem, hogyha valóban a rendelkezésre álló órák száma a német nyelv kötelező tanítását meg nem engedné, nem magyar nyelvíí —-román, szerb, tót — iskolában, a német nyelv ilyen intézetekben ne legyen kötelező tantárgy. Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, ha tehát senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Az indítványoknál 10 aláiró nem lévén, azok beterjesztőit a szólás joga nem illeti meg. Móricz Pál: T. ház! Tudom, hogy a házszabályok értelmében, mert határozati javaslatomat 10 képviselőtársammal alá nem Írattam, engem a szó meg nem illet; ha azonban a t. ház megengedi, miután ugy is ritkán szoktam igénybe venni becses figyelmét, igen röviden fogok nyilatkozni. (Halljuk!) Elnök: Méltóztatik a t. ház megengedni, hogy Móricz Pál képviselő ur szólhasson? (Felkiáltások: Megengedjük! Halljuk!) Tehát Móricz Pál képviselő ur a szólás jogával élhet. Móricz Pál: T. ház! Mindazt, a mit a vallás- és közoktatásügyi minister ur és a mit az imént a t. ministerelnök ur a görög nyelv tanítása mellett elmondott, én igen fontos oknak ismerem el és én a tantárgytervet egészen elfogadván, a görög nyelv tanítását kihagyni magam sem akarom és igy a t. minister urakkal egyáltalában nem vagyok ellenkezésben. (Ugy van!) A különbség köztünk csak az, hogy én nem kötelezőleg akarom a görög nyelvet taníttatni és méltóztassék a t. ház megengedni, hogy ezen a téren védelmezzem határozati javaslatomat. (Halljuk!) Lánezy Gyula t. képviselő ur beszédére tegnap tüzetesen nem válaszolhattam, mert csak félremagyarázott szavaim helyreigazítása ezéljából szólhatván, mint a t. képviselő ur is helyesen megj egyezte, csak ugyanazt mondtam, a mit azi 39