Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-216

302 216. országos ülés, április 4. 1883. tanuló ifjúságunk előtt az európai tudományegye- | temeket — melyek közül ma csupán a bécsin 400-nál több orvosnövendék van — örökre be­zárjuk, a magyar nemzetet pedig — hazai tudó­saink, tudományos folyóirataink, szakegyleteink és tekintélyes hitfelekezeteink hangos ellenzése daczára —a művelt világ tudományközösségéből ki­zárjuk; hogy imént említett eljárásunkkal nemcsak megkárosítjuk magunkat, de a tudományos világ előtt még nevetségesekké is leszünk. Végre előadásom bezárása előtt bátorkodom még a t. ház becses figyelmét azon körülményre is felhívni, hogy az előttünk fekvő törvényjavas­latnak már tegnapelőtt elfogadott 1. § most tárgyalás alatt lévő 3. §-sal szerves összeköttetés­ben áll, minélfogva az utóbbi §-t is változatlanul, tehát a görög nyelvnek a köteles tárgyak közé számításával elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Hunyady László: T. ház! Én a görög nyelv ellen nyilatkozom. Én azt gondolom, hogy az ország már megunta az abstract elvek és theo­riák utáni hajhászást; nekünk a gyakorlati élet mindennapi szükségleteit kell tekintetbe vennünk. Mi Magyarországon a gyakorlati élet, a mi a nyelveket illeti ? A magyar nyelven kivül a mű­velt magyar embernek tudnia kell a német nyelvet, egyikét a honi nyelvek közül, ez tehát tesz három nyelvet, tudnia kell a deákot, az négy és kellene, hogy tudja a franczia nyelvet, az öt. Tehát egy művelt magyar embernek öt nyelvet kell tudnia. Hogy ezen öt nyelvnek tudása mily nagy mérték­ben van elterjedve Magyarországon, azt méltóz­tatnak bölcsen tudni. Hogy a német nyelvben, illetőleg a der, die das-ban való jártasság mennyire van elterjedve az országban, azt megítélni bölcsességüktől függ. Hogy a deák nyelvet az újabb kor kevésbé tudja, mint az előbbeni kor, az tény; de hogy a franczia nyelvet mily mértékben birja épen a mű­velt publieum, méltóztassék megbocsátani, hogy erről ne is mondjak Ítéletet, mert hogy ezen öt nyelvnek, mely jóformán a valóságos műveltség kö­vetelménye, mily mértékben áll az ismerete Ma­gyarországon, azt magyarázni nem kell. A görög nyelvnek behozatalát tehát egészen világossá teszi ezen régi deák közmondás: „Ex parte aliquid, ex totó nihil 0 . Azon t. képviselőtársamnak, a ki előbb azt monda., hogy mit mondanak arra Ausztriában, mit mondanak arra a külföldön, hogy a görög nyel­vet nem fogják tanítani Magyarországon, bátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy ez nekem mindegy, mert én csak arra tekintek, hogy mit mondanak Magyarországon. (Helyeslés a balon.) Nem fogadom el a 3. §-t. (Helyeslések.) Rostaházy Kálmán:T. ház! Azon figyel- ' metlenség, mely a ház padjain a vitatkozást kiséri, ' eléggé tanúsítja azt, hogy a tárgy kellőleg ki van merítve s mindenki véleményt állapított meg már magának. Én kijelentem, hogy a hallottak után is előleges meggyőződésből a görög nyelvnek, mint köteles tantárgynak megtartása mellett sza­vazok. (Helyeslések.) De nem ez volt tulaj donképen felszólalásom­nak czélja, hanem t. képviselőtársam Éles Henrik nyújtott tegnapi felszólalása által nekem erre al­kalmat. (Halljuk!) Olyanokat jelentett ugyanis ő ki e házban, miket megjegyzés nélkül hagynom nem szabad. Szükségesnek látta ő a görög nyelv elleni beszédében, illetőleg annak bevégzése után a cultusminister urat figyelmeztetni, hogy Magyar­ország tanodáiban a bibliát is tanítják. A minister ur bizonyára igen le lesz kötelezve ezen meglepő fölfedezésért, de meg vagyok róla győződve, hogy a cultusminister ur a bibliának további tanítását az iskolákban azért nem fogja betiltani, meg va­gyok pedig erről győződve azért, mert minden jó­zan paedagogus által a biblia el van ismerve, mint az ifjúság kedélye s szive képzésére legalkalma­sabb eszköz. (Helyeslések.) Minden nemzetnél, még a legmíveltebb nem­zeteknél is, a biblia taníttatik, nemcsak az iskolá­ban, hanem a nemzetek egyik legmtíveltebbikénél, az angolnál, még a megnőttek is rendszeresen ol­vassák azt és meg vannak győződve arról, hogy a természettudományok haladásának ez Angliában épen nem ártott. De mit tesznek még az angolok ? Ezer és ezer számra küldik a bibliát a világ min­den részébe a legkülönbözőbb nyelveken és cso­dálkozom, hogy Éles képviselő ur egyszersmind nem interpellálta a belügy minister urat, hogy van-e tudomása erről és nem szándékozik-e ezen veszé­lyes könyveket, melyek ezer számra küldetnek Angliából hozzánk is, kitiltani? A bibliát tanítják az iskolákban és havannák a bibliában kétes helyek, azokat kötelesek a taná­rok kellőleg megmagyarázni és a tudománnyal kellő összhangzásba hozni. A theologusoknak is, a kik a bibliai tanulmányokat mívelték, ez volt mindenkor törekvésök. De Éles képviselő e mellett jónak látta egy állítólagos tankönyvet bemutatni és a cultusminis­ter ur figyelmébe ajánlani, mint olyat, a mely az országban taníttatik. Hát erre van szerencsém meg­jegyezni, hogy ezt a könyvet, a mely nem is tan­könyv, az országban sehol sem tanítják; hanem használják egyes tanárok, mint segédkönyvet elő­adásaiknál. (Felkiáltások a szélső balon: Hát nem elég azl Zaj.) Kérek egy kis türelmet. Használják, mint segédkönyvet, de oly tanokat, a melyeket itt Éles képviselő ur abból kiolvasott és fordított, az egész országban sehol sem tanítanak, a mire nézve felszólítok minden egyes képviselő urat, hogy hallott-e ilyen tanokat hirdetni ? De még abban a könyvben is e tanok sincsenek és Éles Henrik kép-

Next

/
Thumbnails
Contents