Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-216
302 216. országos ülés, április 4. 1883. tanuló ifjúságunk előtt az európai tudományegye- | temeket — melyek közül ma csupán a bécsin 400-nál több orvosnövendék van — örökre bezárjuk, a magyar nemzetet pedig — hazai tudósaink, tudományos folyóirataink, szakegyleteink és tekintélyes hitfelekezeteink hangos ellenzése daczára —a művelt világ tudományközösségéből kizárjuk; hogy imént említett eljárásunkkal nemcsak megkárosítjuk magunkat, de a tudományos világ előtt még nevetségesekké is leszünk. Végre előadásom bezárása előtt bátorkodom még a t. ház becses figyelmét azon körülményre is felhívni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatnak már tegnapelőtt elfogadott 1. § most tárgyalás alatt lévő 3. §-sal szerves összeköttetésben áll, minélfogva az utóbbi §-t is változatlanul, tehát a görög nyelvnek a köteles tárgyak közé számításával elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Hunyady László: T. ház! Én a görög nyelv ellen nyilatkozom. Én azt gondolom, hogy az ország már megunta az abstract elvek és theoriák utáni hajhászást; nekünk a gyakorlati élet mindennapi szükségleteit kell tekintetbe vennünk. Mi Magyarországon a gyakorlati élet, a mi a nyelveket illeti ? A magyar nyelven kivül a művelt magyar embernek tudnia kell a német nyelvet, egyikét a honi nyelvek közül, ez tehát tesz három nyelvet, tudnia kell a deákot, az négy és kellene, hogy tudja a franczia nyelvet, az öt. Tehát egy művelt magyar embernek öt nyelvet kell tudnia. Hogy ezen öt nyelvnek tudása mily nagy mértékben van elterjedve Magyarországon, azt méltóztatnak bölcsen tudni. Hogy a német nyelvben, illetőleg a der, die das-ban való jártasság mennyire van elterjedve az országban, azt megítélni bölcsességüktől függ. Hogy a deák nyelvet az újabb kor kevésbé tudja, mint az előbbeni kor, az tény; de hogy a franczia nyelvet mily mértékben birja épen a művelt publieum, méltóztassék megbocsátani, hogy erről ne is mondjak Ítéletet, mert hogy ezen öt nyelvnek, mely jóformán a valóságos műveltség követelménye, mily mértékben áll az ismerete Magyarországon, azt magyarázni nem kell. A görög nyelvnek behozatalát tehát egészen világossá teszi ezen régi deák közmondás: „Ex parte aliquid, ex totó nihil 0 . Azon t. képviselőtársamnak, a ki előbb azt monda., hogy mit mondanak arra Ausztriában, mit mondanak arra a külföldön, hogy a görög nyelvet nem fogják tanítani Magyarországon, bátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy ez nekem mindegy, mert én csak arra tekintek, hogy mit mondanak Magyarországon. (Helyeslés a balon.) Nem fogadom el a 3. §-t. (Helyeslések.) Rostaházy Kálmán:T. ház! Azon figyel- ' metlenség, mely a ház padjain a vitatkozást kiséri, ' eléggé tanúsítja azt, hogy a tárgy kellőleg ki van merítve s mindenki véleményt állapított meg már magának. Én kijelentem, hogy a hallottak után is előleges meggyőződésből a görög nyelvnek, mint köteles tantárgynak megtartása mellett szavazok. (Helyeslések.) De nem ez volt tulaj donképen felszólalásomnak czélja, hanem t. képviselőtársam Éles Henrik nyújtott tegnapi felszólalása által nekem erre alkalmat. (Halljuk!) Olyanokat jelentett ugyanis ő ki e házban, miket megjegyzés nélkül hagynom nem szabad. Szükségesnek látta ő a görög nyelv elleni beszédében, illetőleg annak bevégzése után a cultusminister urat figyelmeztetni, hogy Magyarország tanodáiban a bibliát is tanítják. A minister ur bizonyára igen le lesz kötelezve ezen meglepő fölfedezésért, de meg vagyok róla győződve, hogy a cultusminister ur a bibliának további tanítását az iskolákban azért nem fogja betiltani, meg vagyok pedig erről győződve azért, mert minden józan paedagogus által a biblia el van ismerve, mint az ifjúság kedélye s szive képzésére legalkalmasabb eszköz. (Helyeslések.) Minden nemzetnél, még a legmíveltebb nemzeteknél is, a biblia taníttatik, nemcsak az iskolában, hanem a nemzetek egyik legmtíveltebbikénél, az angolnál, még a megnőttek is rendszeresen olvassák azt és meg vannak győződve arról, hogy a természettudományok haladásának ez Angliában épen nem ártott. De mit tesznek még az angolok ? Ezer és ezer számra küldik a bibliát a világ minden részébe a legkülönbözőbb nyelveken és csodálkozom, hogy Éles képviselő ur egyszersmind nem interpellálta a belügy minister urat, hogy van-e tudomása erről és nem szándékozik-e ezen veszélyes könyveket, melyek ezer számra küldetnek Angliából hozzánk is, kitiltani? A bibliát tanítják az iskolákban és havannák a bibliában kétes helyek, azokat kötelesek a tanárok kellőleg megmagyarázni és a tudománnyal kellő összhangzásba hozni. A theologusoknak is, a kik a bibliai tanulmányokat mívelték, ez volt mindenkor törekvésök. De Éles képviselő e mellett jónak látta egy állítólagos tankönyvet bemutatni és a cultusminister ur figyelmébe ajánlani, mint olyat, a mely az országban taníttatik. Hát erre van szerencsém megjegyezni, hogy ezt a könyvet, a mely nem is tankönyv, az országban sehol sem tanítják; hanem használják egyes tanárok, mint segédkönyvet előadásaiknál. (Felkiáltások a szélső balon: Hát nem elég azl Zaj.) Kérek egy kis türelmet. Használják, mint segédkönyvet, de oly tanokat, a melyeket itt Éles képviselő ur abból kiolvasott és fordított, az egész országban sehol sem tanítanak, a mire nézve felszólítok minden egyes képviselő urat, hogy hallott-e ilyen tanokat hirdetni ? De még abban a könyvben is e tanok sincsenek és Éles Henrik kép-
