Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-216

216. országos ülés április 4.1883. 299 nak; nem állítom, hogy buzgóságuk hiánya okozta volna azt, hogy a görög nyelvben az eredmény oly csekély, mert tudom, hogy az idő rövidsége, az órák csekély száma egyedüli oka annak, a mi miatt azon nehéz holt nyelvet, mely a közéletben nem használtatik, megtanítani lehetetlen. Már pedig a mit tanítanak, de megtanítani nem lehet, annak tanítása valóságos időveszteség. És méltóztassanak e mellett meggondolni, hogy minden óra, melyet e nyelvnek tanítására fordítanak, 38,000 és néhány százszor megsokszorozódik, mert annyi ifjú vesztegeti idejét e nyelvre, habár soha meg nem tanulja. Elismerem, hogy a görög Írókat eredetiben olvasni élvezetesebb, mint a fordításban. Azonban kérdem,hogy azon 30 év alatt, amióta a görög nyelv taníttatik, hányan jöttek ki az iskolából, a kik a görögöt olvasni, sőt szépségeiben gyönyörködni képesek. És ha mégis vannak ilyenek, vájjon ők tudományukat a középiskolában szerezték-e? Volt oly idő, mikor én is, ha Hornért nem is. de a szentírást és Chalkokondilast meglehetősen fordítottam és szótár segélye nélkül megértettem és most már görög tudományom oda olvadt, hogy a betűket is hiányosan és nehezen ismerem meg. így jártam nem csak én, de igy jártak mások is. Szükségem nem volt rá; hogy élvezetből foglalkozzam vele: időm nem maradt s ngy j ártam, hogy a mit megtanultam, elfeledtem, mások pedig ugy járnak, hogy soha meg nem tanulják. Kérdem, nem lehetett volna-e azt az időt, melyet a görög nyelvre fordítottunk, hasznosabban is érvényesíteni? Igaz, hogy a közéletben sok görög kifejezés fordul elő, azonban ezeket egy általános míveltséggel biró embernek — már pedig tudjuk, hogy a középiskola általános műveltséget nyújt, érteni s azoknak jelentőségét tudni elég s nincs szükség arra, hogy a szót ethymologice fejtegetni tudja. Mi szükség van arra, hogy ha e szót hallom telegraf és tudom annak jelentőségét, tudjam azt, hogy ez a Telos és Grafos összetételéből származik? Vagy e szónál theologia, szükséges-e tudni, hogy az a theos és logos szónak összetétele ? E nélkül egy általános míveltséggel biró ember igen jól megél. Annak, a ki szakszerűleg e tudománynyal foglalkozik, szükséges, de még egyéb szaktudósnak is görög nyelv nélkül igen jól lehet tudományában haladni. Hibás a nézet, hogy ha a görög nyelv kötelező tantárgy nem lesz, senki sem fogja tanulni. Méltóztassanak elhinni, hogy ha nem többen, de annyian bizonyosan fogják tanulni, mint most. Egyről pedig biztosíthatok mindenkit, hogy ha a görög nyelv nem lesz kötelező tantárgy, akkor a ki azt tanulja, meg is fogja tanulni. Készen vagyok az ellenvetéssel, sőt hallottam azt az ellenvetést, hogy a külföldön taníttatik, elmaradnunk tehát nem lehet. Én ez érvet nem fogadhatom el. Mi okunk van nekünk arra, hogy a külföld után járjunk mindig? Nem történhetik meg már egyszer, hogy előbb lássuk be azt, mi szükséges ? Egyébiránt nem fogadhatom el ezt az érvet azért sem, mert azt, hogy ott mi történik abban az értelemben, hogy nálunk is történjék, el nem ismerem. Egyébiránt e tárgygyal hosszasan nem foglalkozom, csak röviden constatálom azt, hogy a külföldön is már tűnnek fel jelenségek, melyek nekem adnak igazat. A mi a latin nyelvet illeti, én annak ellene nem vagyok, de annak az oktatásnak és tanításnak, a mely most a középiskolában folyik, igenis határozottan ellene vagyok. Vagy hagyjuk abba, vagy tanítsuk meg; hanem ugy tanítani, mint most, az az idő elvesztegetése és a tudomány lealázása. Nézetem szerint, minthogy ennek itt nincs helye, mert az általános vitánál kellett volna említeni, a középiskolát a négy alsóbb osztályban egyesítni kellene. Ott kellene tanítani a latin nyelv elemeit; a humaniorákat a reáliskoláktól elválasztani; a humaniórákban a latin nyelv irodalmát tanítani; a reáliskolákban abbanhagyni. Ismétlem, hogy erről szólni most nincs helyén, csak érinteni akartam, mert azt hiszem, nagy hasznára lesz a hazának az a férfiú, ki a középiskolákat ez alapon fogja szervezni : Az a tanítás és oktatás, melyben a latin nyelv most részesül, nemcsak hogy nem hasznos, hanem ellenkezőleg káros és veszélyes, mert ez nem tudományt, hanem tudákosságot ad. Azt hiszik sokan, hogy ha latin szavakat kevernek beszédjükbe, némi tudományos illatot terjesztenek, igy azután pl. hallották önök itt e házban egy tudományos míveltséggel biró s általam igen t. képviselő úrtól: „videantconsuli." Akárhányszor csaknem naponként halljuk, hogy egyesek magyarul beszélve, azt mindig latin kifejezésekkel tüzködik meg, latin szókat használnak magyarul ragozva, s ez által a magyar nyelvet rontják. Én, t. ház, a latin kifejezésektől nem irtódzom, hozzányúlok azokhoz ott, a hol nyelvünk szűkölködik; de csak a tudományosság látszatának kedveért a nyelvet rontani megengedhetőnek nem tartom. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az ország legtekintélyesebb testülete nem hivatott arra, hogy idegen szókat, kifejezéseket csúsztasson a nyelvbe, hanem ellenkezőleg arra hivatott, hogy jó magyar kifejezéseket használjon és ha nem találnánk, akkor alkotni kell olyanokat. Jól tudom én, hogy némelyiknek tudákossági viszketege, a latin nyelvben való tündöklési vágya miatt maga a latin nyelv nem okolható, hanem igenis okolható azon tanítási modor, a mely szerint az előadatik. De hibáztatom a használt kézikönyveket a latin classicus irodalom tekintetében. E könyvekben ugy tüntetik fel a latin irodalmat, mintha az az; 3&*