Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-215

215. orszAgos ülés április 3. 1SS3. 289 épen olyan volt, mint ma; holott én erősen kétségbe vonom, hogy betudná bizonyítani, hogy ötezer esztendővel ezelőtt volt-e ember, igen vagy nem, hogy nézett ki, hol lakott, mikép ruházkodott. Hát e tekintetben igy érvelni a görögség mellett absolute lehetetlen. Eljutottunk a magunk korszakához is, látszik Lánczy képviselő ur eszmemenete szerint egészen a ministeri fogalmazókig és a telekkönyvvezetőkig. Csiky Kálmán t. barátom szintén állást foglalt és fundamentumot, megingathatlan fundamentumot keresett a görög nyelvben és ha én mindezeket az észrevételeket, szempontokat, az emberi cultura fejlődésének szempontjából tekintem: hát igen t. görög urak az önök görög nyelve nem alap, hanem egy a földbe vert czölöp és önök ahhoz a czölöphöz ki vannak pányvázva és ha Körösi kSándor t. barátom azt hiszi, hogy a tudományban nincs felfelé törekvés, hanem van folytonos körbenmozgás, hát ő első sorban van kipányvázva s köröskörül járja a czölöpöt. Bocsánatot kérek, először is a leghatározottabban állítom, hogy azok, a kik a görög nyelv tanítása ellen szólottak, nem szólottak a görög nyelv érvényessége ellen, hanem tanításának hol és hogyan való alkalmazása ellen. (Ugy van! a szélső halon.) Én hivatkozom arra, hogy Hegedűs László t. barátom tegnap világosan kimondta, hogy a mi a görög litteraturában értékes és becses, az igenis tanítandó az ifjúságnak, még pedig mentül korábban, de oly nyelven, hogy azt megértse és szellemét képezze. Ezt ellehet érni jó fordítások útján és itt látszik, hogy Lánczy képviselő urnak absolute nincs igaza, ha ő ugy állítja fel a tételt, hogy ekkor más modern irodalmakból vesszük át a fordításokat is, a melyekből azután a görög auctorokat is magyarul magyarázzuk. Hát én ismerem az ríjabb generatiót, jól tudora, hogy azon compilátorok, a kik nem birnak az eredeti forráshoz elmenni, pávatollakkal ékeskedve tökéletes szajkó módjára ugrálnak és a plágiumot eredeti gyanánt árulják. (Derültség. Ugy van! a szélső balon.) Azt mondják t. ház, hogy görög democratia, athenei democratia. Említette ezt Körösi Sándor t. barátom is. Azok a hires athenei democraták rabszolgákat tartottak és leghíresebb és leghatalmasabb embereik a hypocrisisnek oly nemeit cultiválták irodalomban, élőszóval és kiváltképen erkölcseikben, hogy én az ifjúságot nem is bocsátom az eredeti források tanulmányozásába, mert valósággal kár az időt vesztegetni, hiszen könynyebben is ugyan oda fogunk jutni, a mit Irányi Dániel t. barátom mindenkor kárhoztatott, tudniillik Orpheushoz az alvilágban, a szép Helénához. Az ifjú igy is teljesen tökéletesen annyit fog tudni a görög életből, a mennyire önök szerint szüksége, van. (Derültség. Ugy van! a szélsőbalon.) És én nem hiszem, hogy a görög mythologiáKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XI. KÖTET. nak és irodalomnak minden tekintetben nemes képző ereje van, sőt én megtudnám és ki merném jelölni az országnak azon részét, a hol még ma is a görögségnek bizonyos igen hatalmas nyomai vannak, amennyiben különbeni teljes tökéletes nyelvismeret mellett, egész osztályok léteznek, melyek mégis a genus tekintetében nincsenek tisztában, a mennyiben tudniilik mindig a masculinumba teszik azt, a mi a femininumba tartozik. (Derültség.) Tanulták pedig ezt a görög bölcsek forrásaiból, a kik tudniillik az ifjúságra, melyet tanítottak, mindig közvetlen hatást igyekeztek gyakorolni. (Derültség.) Én nem vagyok a görög nyelv ellen; de vagyok bizonyos tanok ellen. Mi hódolunk a korszellem követeléseinek. Azt a democratiát, melyet a görög világ propagált, azt elseperte az a democratia, melyet Krisztus alapított, elseperte akkor, mikor kimondotta, az emberi szeretet általánosan kötelező törvényét. És önök vissza akarnak hanyatlani Athénéig, mi innen ez oldalról oda önöket nem fogjuk követni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez egyike volna a legnagyobb visszaeséseknek; mert vissza kellene mennünk Aristoteles idejéigstovább vissza kellene mennünk az astrologiára, ha csillagászatot akarnánk tanulni és az Adeptusokra, ha chemiát akarnánk tanulni. Azon kipányvázott uraknak, kik a görög nyelv tömkelegében forognak, azt mondom, hogy a tudomány felfelé halad, mint haladott eddig és halad folytonosan s annak visszaesnie nem szabad. A régi történelem értéke nem döntő a tudomány haladására nézve; a történelem a kritikai műveltségre tartozik s épen azért középiskolába bevitelre alkalmatlan. En részemről az emberi érzelem fejlődését más szempontból tekintem. Nekem Newton, Gallilei, Darvin, Linné kell, kik az értelem és tudomány fejlődését ^tanítják, a mit az önök classicus tudományaiból sohasem tanul meg az ifjúság, t. i. az absolut igazságot és törvényeit melyeket más, mint mathematicai tudományok által megtanulni nem lehet. T. ház! Mi a feladat általában az iskolában ? Az igazságnak, a valóságnak a szolgálata. Sem több, sem kevesebb. Az az út, a melyen mi ezt legbiztosabban feltaláljuk, az a helyes. Az emberi jellem kifejlődésére nézve nekem részemről tökéletesen elég, ha az örök és mindig igaz emberit felfogom és érzem azt, melyet például Shakespeare munkája segítségével megteremtett. Ez sem hamisított dolog. Itt látom az embert a maga valóságában. Itt látom fejlődésének folyamán. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ehhez alkalmazom a képzést. T. ház! Felhozatott a tárgyalás folyamán és igen helyesen, hogy négy nyelvnek és négy nyelv irodalmának tanítása a középtanodában képtelenség. Én egyrészről sajnálom, hogy Halász Géjza t. barátom mint orvos, nem fektetett súlyt arra, hogy mily veszélylyel jár az, ha a tanári kar a 37