Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-215

215. orszAgos ülés április 3. 1SS3. 289 épen olyan volt, mint ma; holott én erősen két­ségbe vonom, hogy betudná bizonyítani, hogy ötezer esztendővel ezelőtt volt-e ember, igen vagy nem, hogy nézett ki, hol lakott, mikép ruházko­dott. Hát e tekintetben igy érvelni a görögség mellett absolute lehetetlen. Eljutottunk a magunk korszakához is, látszik Lánczy képviselő ur eszme­menete szerint egészen a ministeri fogalmazókig és a telekkönyvvezetőkig. Csiky Kálmán t. barátom szintén állást fog­lalt és fundamentumot, megingathatlan fundamen­tumot keresett a görög nyelvben és ha én mind­ezeket az észrevételeket, szempontokat, az emberi cultura fejlődésének szempontjából tekintem: hát igen t. görög urak az önök görög nyelve nem alap, hanem egy a földbe vert czölöp és önök ahhoz a czölöphöz ki vannak pányvázva és ha Körösi kSándor t. barátom azt hiszi, hogy a tudo­mányban nincs felfelé törekvés, hanem van foly­tonos körbenmozgás, hát ő első sorban van kipányvázva s köröskörül járja a czölöpöt. Bo­csánatot kérek, először is a leghatározottabban állítom, hogy azok, a kik a görög nyelv tanítása ellen szólottak, nem szólottak a görög nyelv érvé­nyessége ellen, hanem tanításának hol és hogyan való alkalmazása ellen. (Ugy van! a szélső halon.) Én hivatkozom arra, hogy Hegedűs László t. ba­rátom tegnap világosan kimondta, hogy a mi a görög litteraturában értékes és becses, az igenis tanítandó az ifjúságnak, még pedig mentül koráb­ban, de oly nyelven, hogy azt megértse és szelle­mét képezze. Ezt ellehet érni jó fordítások útján és itt látszik, hogy Lánczy képviselő urnak abso­lute nincs igaza, ha ő ugy állítja fel a tételt, hogy ekkor más modern irodalmakból vesszük át a for­dításokat is, a melyekből azután a görög auctoro­kat is magyarul magyarázzuk. Hát én ismerem az ríjabb generatiót, jól tudora, hogy azon compiláto­rok, a kik nem birnak az eredeti forráshoz el­menni, pávatollakkal ékeskedve tökéletes szajkó módjára ugrálnak és a plágiumot eredeti gyanánt árulják. (Derültség. Ugy van! a szélső balon.) Azt mondják t. ház, hogy görög democratia, athenei democratia. Említette ezt Körösi Sándor t. barátom is. Azok a hires athenei democraták rabszolgákat tartottak és leghíresebb és leghatal­masabb embereik a hypocrisisnek oly nemeit cul­tiválták irodalomban, élőszóval és kiváltképen er­kölcseikben, hogy én az ifjúságot nem is bocsá­tom az eredeti források tanulmányozásába, mert valósággal kár az időt vesztegetni, hiszen köny­nyebben is ugyan oda fogunk jutni, a mit Irányi Dániel t. barátom mindenkor kárhoztatott, tudni­illik Orpheushoz az alvilágban, a szép Helénához. Az ifjú igy is teljesen tökéletesen annyit fog tudni a görög életből, a mennyire önök szerint szük­sége, van. (Derültség. Ugy van! a szélsőbalon.) És én nem hiszem, hogy a görög mythologiá­KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XI. KÖTET. nak és irodalomnak minden tekintetben nemes képző ereje van, sőt én megtudnám és ki merném jelölni az országnak azon részét, a hol még ma is a görögségnek bizonyos igen hatalmas nyomai van­nak, amennyiben különbeni teljes tökéletes nyelv­ismeret mellett, egész osztályok léteznek, melyek mégis a genus tekintetében nincsenek tisztában, a mennyiben tudniilik mindig a masculinumba te­szik azt, a mi a femininumba tartozik. (Derültség.) Tanulták pedig ezt a görög bölcsek forrásaiból, a kik tudniillik az ifjúságra, melyet tanítottak, mindig közvetlen hatást igyekeztek gyakorolni. (De­rültség.) Én nem vagyok a görög nyelv ellen; de va­gyok bizonyos tanok ellen. Mi hódolunk a korszel­lem követeléseinek. Azt a democratiát, melyet a görög világ propagált, azt elseperte az a demo­cratia, melyet Krisztus alapított, elseperte akkor, mi­kor kimondotta, az emberi szeretet általánosan kö­telező törvényét. És önök vissza akarnak hanyat­lani Athénéig, mi innen ez oldalról oda önöket nem fogjuk követni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez egyike volna a legnagyobb visszaeséseknek; mert vissza kellene mennünk Aristoteles idejéigstovább vissza kellene mennünk az astrologiára, ha csil­lagászatot akarnánk tanulni és az Adeptusokra, ha chemiát akarnánk tanulni. Azon kipányvázott urak­nak, kik a görög nyelv tömkelegében forognak, azt mondom, hogy a tudomány felfelé halad, mint haladott eddig és halad folytonosan s annak vissza­esnie nem szabad. A régi történelem értéke nem döntő a tudomány haladására nézve; a történelem a kritikai műveltségre tartozik s épen azért közép­iskolába bevitelre alkalmatlan. En részemről az em­beri érzelem fejlődését más szempontból tekintem. Nekem Newton, Gallilei, Darvin, Linné kell, kik az értelem és tudomány fejlődését ^tanítják, a mit az önök classicus tudományaiból sohasem tanul meg az ifjúság, t. i. az absolut igazságot és törvényeit me­lyeket más, mint mathematicai tudományok által megtanulni nem lehet. T. ház! Mi a feladat álta­lában az iskolában ? Az igazságnak, a valóságnak a szolgálata. Sem több, sem kevesebb. Az az út, a melyen mi ezt legbiztosabban feltaláljuk, az a he­lyes. Az emberi jellem kifejlődésére nézve nekem részemről tökéletesen elég, ha az örök és mindig igaz emberit felfogom és érzem azt, melyet pél­dául Shakespeare munkája segítségével megterem­tett. Ez sem hamisított dolog. Itt látom az embert a maga valóságában. Itt látom fejlődésének folyamán. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ehhez alkalmazom a képzést. T. ház! Felhozatott a tárgyalás folyamán és igen helyesen, hogy négy nyelvnek és négy nyelv irodalmának tanítása a középtanodában képtelen­ség. Én egyrészről sajnálom, hogy Halász Géjza t. barátom mint orvos, nem fektetett súlyt arra, hogy mily veszélylyel jár az, ha a tanári kar a 37

Next

/
Thumbnails
Contents