Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-215
288 2!5. or zígos ü és április 3. ISS^. görög irodalom némi ismertetésére. E tekintetben a t. házban egyáltalán túlzott nézetek nyilváníttattak. Nem szükséges ám végig az aoristusokat s a görög rendhagyó igék sajátságait magyarázni és ezzel fárasztani az ifjút. A syntheticus módszer szerint egy évi nyelvtani tanulás után belemehetni az olvasásba és praeparálva a történészek közül Herodotot s a 8-ikban talán Tukydidest, olvasva, töredékesen bár a költőket, akkor a gymnasiumi oktatás rendszerében, melynek merő előkészítő jellegét hangsúlyozta a minister ur, a görög nyelv távolról sem lesz oly meddő stúdium, a milyennek itt mondatik. T. ház! Én ezen érveket, melyeket eme rögtönzött felszólalásban felhoztam, még messze folytathatnám, (Halljuk!) igenis rögtönözhettem bátran azért, mert ezen nézeteket már régebben irodalmilag kifejtettem és évek óta át vagyok hatva ez érvnek nyomósságától és azon gyakorlati szükségtől, melyet itt kifejtettem. Én tehát még egyetlen egy egészen általános észrevételt vagyok bátor tenni és ez az, a mi iránt niagántársalgásban e házban nyilvánítottam nézetemet, hogy t. i. a tantervnek részletes megállapítása, törvényhozási testület által, miként az a 3. és 4. §-ban foglaltatik, egyáltalán ellenkezik a paedagogia és a didaetica igényeivel. De ez a nézet pártolásra nem talált s a ház e téren is megkívánta óvni illetékességét. Ekkor azonban bátor vagyok utalni azon erkölcsi felelősségre, melyet a ház ez által magára vesz. A képviselőháznak nem lehet ezélja és joga, hogy ha a mai nemzeti cultura szinvonalat nem emelheti, mert hiszen mi csak általános formákban, schemákban mozgunk, leszállítani, deteriorálni a nemzeti műveltség szinvonalat ilyen intézkedések által. S én igen kérem a t. ház tagjait, gondolják meg, hogy a görög nyelv és irodalom oktatásának megtartása vagy eltörlése a legkényesebb paedagogiai kérdések egyike. Más államokban ez a kérdés nem a törvényhozás termében vettetett fel. Mikor Angliában először felvettetett, akkor a cambridgei egyetem köreiből a collegekkel összeköttetésben levő school-ok headmasterjeitől eredt az indítvány. Ez oly kérdés, melyet egy nem épen szakférfiak által tett indítványra nem szabadna egy könnyed szavazás által eldönteni. Én azért tisztelettel kérem a házat, hogy ne lépjen az újítás terére, mert a nóvum az, a mi itt proponáltatik, hogy a jelenlegi állapothoz képest eltöröltessék egy nagyfontosságú tantárgy; mellőzze ez indítványt, ragaszkodjék az eredeti szöveghez és tartsa meg a görög nyelvet, mint a nemzeti művelődés egyik leglényegesebb eszközét a jövőnek. Ajánlom a szöveget. Móricz Pál: T. ház: Félreértett szavaim és indítványom helyreigazítása czéljából kérek szót. A t. képviselő ur beszédébe, a mely mint monda, improvisatió volt (Derültség) és annak minden hibáját magán viselte, (Nagy derültség) nem avatkozom: hanem meg kell mondanom azt, hogy én a görög nyelv és classicus nyelvek tanítását nem ellenzem, azok fontosságát elismerem, leszorítani semmi tekintetben nem akarom. Akarom, hogy tanittassék a görög nyelv, csak azt akarom, hogy ne legyen kötelező, mert azt méltóztatnak megengedni, hogy az emberek életczéljai különbözők. És ha én azt mondtam, tanulják azt a lelkészek, tanárok, philosophiae doctorok és ha nem számláltam el mindazokat, kiknek szükségük van a görög^ny elvre, azt annak méltóztassék tulajdonítani, hogy compendiose akartam magamat kifejezni. Es hogy a pénzügyi tudományok mellett is nagyon szükséges a görög nyelv tanulása, azt se vonom kétségbe, bár azon kitétel alatt, „íináncz" a pénzügyőrök értetnek, a kiknek bizony a görög nyelv tanulására még sem lenne szükségük. (Élénk derültség.) Lánczy Gyula: Financiereket mondtam ! Móricz Pál: Ezt röviden jelezve, csak annyit vagyok bátor mondani, hogy külföldön és idebenn vannak igen sokan, kik a görög tudákosság leplébe öltözve tetszelegnek maguknak; de méltóztassék megengedni, én mint practicus ember és nem Ausztria, hanem Magyarország viszonyait megítélő képviselő, ragaszkodom indítványomhoz. (Helyeslés.) Lánczy Gyula: A t. képviselő urnak félreértett szavai helyreigazítására elmondottak, azt hiszem, nem voltak egyebek, mint tegnapi beszédének reproductiója: arra azt hiszem, megtettem észrevételeimet. Tibád Antal jegyző: György Endre! (Felkiáltások: Nincs üt! Eláll!) Kovács Albert! (Felkiáltások: Eláll!) Dobránszky Péter: (Elénk felkiáltások : Eláll! Eláll!) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak azok, kik a javaslat mellett akarnak felszólalni, a jobboldalon ülő jegyzőnél feliratkozni ; a kik pedig ellene akarnak nyilatkozni, a baloldalon ülő jegyzőnél, mert különben az történik meg, hogy a szónokok nem felváltva következnek egymásután. Méltóztassanak tehát szabatosan feliratkozni. {Helyeslés.) Dobránszky Péter: T. ház! (Felkiáltások .Mellette vagy ellene 9 !) Mellette ! Elnök: Most az következik, a ki ellene beszél. (Helyeslés.) Herman Ottó: A vita eddigi folyama világosan bizonyítja, hogy ez a gőrög-persa háború valóságos nagy állapotot teremtett. A Mammutkorszakba belenyúlt Körösi Sándor t. barátom, a mennyiben ő, mint pontos tudós, határozottan tudja, hogy ötezer esztendővel ezelőtt az ember
